Egy francia tábornok unokája, egy amerikai akciófilmszínész, és egy egy kétes hírű olasz hercegnő besétál egy múzeumba… nem egy vicc kezdődik így, hanem az a kongresszus, amelyet nemrég tartottak Moszkvában, a Ruszofilok Nemzetközi Mozgalmának rendezésében.
A rendezvény megnyitóján, amelyen egyébként összesen 90 küldött tanácsozott, Nyikolaj Malinov, a bolgár parlament egykori tagja, aki jelenleg is amerikai szankciók alatt áll, azzal nyitotta meg az eseményt, hogy kijelentette, itt az ideje annak, hogy „a fény erői legyőzzék a sötétség erőit.”
A színpadon állt a feketébe öltözött Steven Seagal is, az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok különleges képviselője, akit nemrég maga Vlagyimir Putyin tüntetett ki az egyik legfontosabb orosz humanitárius díjjal. Az akciószínész régóta nagy barátja Oroszországnak, most pedig egyenesen odáig ment, hogy azt állította, 100 százalékban ruszofil, és 1 millió százalékban orosz.
A Puskin Múzeum nagytermében tartott konferencián Oroszország olyan nemzetközi barátai tűntek tehát fel, mint például a már említett Steven Seagal, vagy a legendás francia tábornok, Charles de Gaulle unokája. A Guardian azon kérdésére, hogy mégis mit csinál egy hasonló rendezvényen, Pierre de Gaulle így fogalmazott:
Azért vagyok itt, hogy a békét és a barátságot támogassam, és úgy gondolom, hogy ezt a konfliktust angolszász érdekek provokálták és okozták... Úgy gondolom, hogy ez mély veszélybe sodorja a világot, és azért vagyok itt, hogy ez ellen harcoljak.
A konferencián egyébként elő is adó de Gaulle részéről nem ez volt mostanában az egyetlen erős kijelentés, hiszen néhány hónapja egy francia lapnak úgy nyilatkozott, hogy
a Nyugat sajnálatos módon hagyta, hogy Zelenszkij elnök, az ukrán oligarchák és a neonáci katonai csoportok egy háborús spirálba hurcolja bele.
Az ukrán kormányt nácizó kijelentések két szempontból is különösen kényesnek számítanak, hiszen egyrészt Vlagyimir Putyin orosz elnök is a nácik eltakarításával indokolta a „különleges hadművelet” megindítását, másrészt Pierre annak a Charles de Gaulle tábornoknak az unokája, aki a francia ellenállást vezette a második világháborúban, azaz az ilyen családnévvel adott támogatást könnyedén legitimizálhatja az orosz támadást egyes külső szemlélők számára is. Ez egyébként idősebb testvérének, Yves de Gaulle-nak is eszébe jutott, így még januárban leszögezte, hogy öccse nézetei csak magánvéleménynek számítanak, a család álláspontját nem tükrözik.
Hogy kerül egy olasz hercegnő Oroszország barátai közé?
A konferencia legkülönlegesebb résztvevője azonban egyértelműen Vittoria Alliata di Villafranca hercegnő volt, a 70-es éveiben járó, élénkvörös hajú előkelőség, akit Olaszországban leginkább azért ismernek, mert elsőként fordított olasz nyelvre Tolkien regényeit. A meglehetősen excentrikus Alliata saját állítása szerint egyébként például az Opus Dei és a maffia ellen harcolt, hogy visszaszerezze családi palotáját Bagheriában.
A hercegnő beszédében egyebek mellett kijelentette, hogy a ruszofóbia a gyarmatosítás új formuláinak érdekében jött létre, és ezt a második világháború idején Szicíliában történt amerikai partraszálláshoz kötötte, amelyet Washington befolyásának kiterjesztésére szolgáló ürügynek nevezett. Arra a kérdésre, hogy hogyan került Oroszországba egy oroszbarátok konferenciájára, azt is elmondta, hogy az orosz királyi családot látogatta meg.
A Romanovok unokatestvére vagyok
- mondta, utalva az orosz birodalom utolsó királyi családjának leszármazottjaira. Szavai szerint jól ismeri őket, a kapcsolat egyenesen cári.
Hasznos holdkórosok
Az oroszbarátok konferenciáján tehát ahogy a fenti példák is mutatják, meglehetősen furcsa, tényleges befolyással kevéssé bíró nyugatiak gyűltek össze, ez azonban akár még a Kreml malmára is hajthatja a vizet. Vlagyimir Putyinnak alapvetően biztosan nem volt kifogása az ellen, hogy eféleképpen is próbálják tisztábbra sikálni Oroszország imázsát, hiszen egy videóüzenetét és Szergej Lavrov külügyminisztert is elküldte a rendezvény nyitójára – ez pedig orosz állami elismerést adott egy egyébként főleg marginális alakok által rendezett találkozónak.
A nagy emberek és az európai királyi házak leszármazottjai, vagy éppen egy amerikai (mostanra eléggé leharcolt) akciósztár nem fogják tömegek véleményét megváltoztatni, ám ahhoz hozzásegíthetnek, hogy nevüket adva az orosz PR-kampányhoz segítség legitimizálni Moszkva lépéseit Ukrajnában.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
