2023 elején úgy tűnt, hogy az orosz kormány számára már-már megoldhatatlan feladatot jelent a háború finanszírozása. Januárban és februárban a növekvő kiadásokhoz ugyanis zuhanó bevételek párosultak, ami erősen megborította az orosz költségvetés helyzetét. Márciustól azonban sikerült némileg konszolidálni a bevételeket, amelyben az export növelése mellett szerepet játszott az is, hogy a rubel komolyabb gyengülést szenvedett el.
A quick glance at Russia's budget in July: Spending picked back up again, while tax revenues declined, leading to a monthly deficit of 466 bn RUB. For January-July 2023, the deficit now stands at 2.8 trillion (1.8% of GDP). pic.twitter.com/I388V08vtL
— Janis Kluge (@jakluge) August 15, 2023
Az év elején a rubel árfolyama a dollárhoz viszonyítva a 70-es szint alatt is járt, április elején viszont átlépte a 80 dolláros szintet és azóta is folyamatosan esik, az utóbbi egy hónapban 100 körül mozog a keresztárfolyam. Mindez tehát azt jelenti, hogy a januárban kapott minden 100 rubel exportbevétel mára 140 rubelt jelent.
Nem kifogyhatatlanok az orosz erőforrások
Ezzel szemben a kiadásokat sikerült az áprilisi rekordszint után némileg visszafogni, aminek a szakértők szerint egyértelműen a lakosság a kárvallottja. Direkt vagy indirekt módon ugyanis jelentős részben tőlük vonja el a forrásokat az orosz állam, annak érdekében, hogy finanszírozni tudja az ukrajnai háborút. Mindenesetre az orosz pénzügyminiszter úgy látja, hogy a költségvetés helyzete stabil, az augusztusi adatok után megerősítette, hogy tudják tartani az idei évre tervezett hiányt. Az első nyolc hónapban Oroszország költségvetési hiánya 2361 milliárd rubelt (23,6 milliárd dollárt) tett ki. Amennyiben valami miatt mégsem tudnák tartani a terveket, a költségvetési szabályok szerint Oroszország devizát adhat el a Nemzeti Vagyonalapjából (NWF), így tudják például az olaj- és gázexportnál jelentkező bevételkiesést pótolni. Ezt egyébként azért is tehetik meg, mert 2022-ben az egekbe szökő gázáraknak köszönhetően növelni tudták az NWF-nél lévő tartalékokat.
Árnyalja az orosz államháztartás viszonylag jó állapotáról festett képet az a tény, hogy az államadósság jelentősen nőtt. A Bloomberg által közzétett adatok szerint csak az első félévben 2200 milliárd rubellel hízott az adósság, miközben az éves terv 2500 milliárd volt. Ráadásul 2022. július 1-jéhez képest az elmúlt egy év alatt 27,5 százalékkal ugrott meg az államadósság. A felvett hitelek összege valamivel több mint 25 ezer milliárd rubel volt, ami a (2023-as) GDP 16,7 százaléka. (A növekedés azért volt jóval kisebb, mert közben törlesztettek is.) Ekkora hitelfelvételre azért volt szükség, mert az egy évvel korábbiakhoz képest a bevételek 11 százalékkal visszaestek, míg a kiadások 17 százalékkal növekedtek.
A lakosság lesz a költségvetés nagy vesztese
A hadiipar felpörgetésének köszönhetően ugyan a GDP várhatóan idén nem esik vissza, ám a lakossági fogyasztás 2023-ban is érezhetően csökkenni fog az eddig ismertté vált adatok alapján. Ugyanakkor a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az orosz gazdaság teljesítőképessége erősen korlátozott, amiben az alacsony technológiai fejlettség mellett a szankciók hatása is érződik, ezek révén ugyanis számos technológiától zárták el a nyugati államok Moszkvát. A hosszú évtizedek alatt felhalmozott készleteket ugyan fel tudják használni, ám hiányzik az ország újratermelési képessége. Nem véletlen, hogy olyan, sokak által latorállamoknak tartott országokhoz fordult Putyin hadianyag-ellátásban segítségért, mint Irán vagy Észak-Korea. Elmondható tehát, hogy a háború ugyan az orosz lakosság fizikai létét nem veszélyezteti, az életszínvonalukat aláaknázta.
Ráadásul a jövő évben a Kreml még több erőforrást fordítana a háború finanszírozására, így még inkább hadigazdaság ölt majd testet, ahol a sereg igényei minden esetben prioritást élveznek a lakosságéival szemben. Ez pedig értelemszerűen azzal jár, hogy az átlagorosz helyzete tovább fog romlani.
Az orosz kormány ugyanis a napokban azt közölte, hogy jövőre elképesztő, 10 800 milliárd rubel (108 milliárd dollár) összeget kíván védelmi célokra költeni, ami háromszorosa a 2021-ben, az invázió előtti utolsó évben előirányzott összegnek, és 70 százalékkal több, mint az idei évre tervezett összeg.
Visszaköszönnek az unortodox megoldások
Ennek az összegnek az összeszedése érdekében a kabinet nagyobb mértékben támaszkodik az egyszeri adókból és illetékekből származó úgymond nem szokványos bevételekre, beleértve az "önkéntes adományokat", amelyeket a nyugati vállalkozásoknak kell befizetniük, amikor elhagyják Oroszországot. A múlt héten közölt számokat kommentálva a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a védelmi költségvetés "lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben támogassuk a különleges katonai művelet feladatait". A katonai kiadások növelése szerinte "elengedhetetlen a fő célunk eléréséhez: hogy biztosítsuk a győzelmet".
Fontos adat, hogy a védelmi kiadások brutális növelése miatt a „jelenlegi” Oroszországban még soha nem tapasztalt dolog várható jövőre. Az utóbbi 30 évben ugyanis még nem fordult elő, hogy a katonai kiadásokra nagyobb összeget különítsenek el a költségvetésben, mint a szociális és jóléti tételekre.
Nem véletlen, hogy Konsztantyin Szonyin közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora a költségvetési tervezetet kommentálva a Financial Timesnak azt mondta: "Putyinnak két prioritása van: a háború és a hatalom. Ezért a költségvetési folyamat most úgy működik, hogy a döntéshozók először gondoskodnak arról, hogy a junta megkapja, amire a háborúhoz szüksége van, és csak a maradékot fordítják más célokra. És ehhez folyamatosan új forrásokat keresnek, hogy összekaparják a pénzt".
Kockázatok és mellékhatások
A 2024-re vonatkozó finanszírozási tervek részeként a rendhagyó költségvetési bevételek 2520 milliárd rubelre ugranak, ami az eddigi legmagasabb szint. Ezzel szemben idén az ilyen bevételek mindössze 745 milliárd rubelt tettek ki. A jövő évi egyszeri bevételek egyik fontos pillére az orosz vállalatokra kivetett 800 milliárd rubel értékű szociális hozzájárulás, amelyet a cégeknek 2022-ben kellett volna befizetniük, de ezt 2024-re halasztották. De javítja majd a költségvetés egyenlegét, hogy emelik az energiatermelők adóját, számos támogatást visszavágnak, miközben a lakossági rezsidíjak is nőni fognak. A nagyobb nyereséget elérő vállalatokat sújtó extraadó ötlete nemcsak a magyar kormány számára evidencia, hanem Vlagyimir Putyin csapata is alkalmazza. Van egy másik, nekünk magyaroknak régóta ismert módszer, amit bevetnek, ez pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójának drasztikus emelése.
A jól hangzó tervek ellenére a független szakértők szkeptikusak, a tamáskodók szerint sem a kiadási, sem a bevételi oldal nem megalapozott. A Financial Timesnak Sofya Donets azt mondta, hogy 1000 milliárd rubelnyi bevétel kapcsán komoly kérdőjelek láthatóak. Korántsem biztos, hogy ezek be fognak folyni, illetve ezek hiányában újabb adókat vet ki a Kreml vagy megpróbálják a kiadási oldalt megvágni. Utóbbi azért nehéz, mert számos terület szembesült már forráselvonással, így sokszor nincs honnan további összegeket elvenni. Eközben viszont Oroszország háborús kiadásai túlmutatnak azon, amit a költségvetés bontásában a védelemre különítettek el, tehát erre a területre jövőre is óriási összegeket kell az országnak fordítania.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
