Putyin titkos háborúja – letámadás az információs hadviselés korában
|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök a szibériai tajgán (Fotó: MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin) |
Moszkvának napjainkban csaknem egy tucat afrikai országgal vannak aktív katonai kapcsolatai, úgy mint: Kongó, Szudán, Líbia, Madagaszkár, Angola, Guinea, Bissau-Guinea, Mozambik, Zimbabwe, Namíbia és a Közép-Afrikai Köztársaság. Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság (ez utóbbi ország határozottan francia befolyási öveztnek tekinhető) már nyíltan deklarálta, hogy nem lenne ellenükre, ha orosz katonai bázis létesülne a területükön. Csakúgy, mint az iszlamista felkelőkkel folyamatosan küszködő G5 Száhel csoport országai (Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád), amelyek a múlt hónapban szintén orosz bázisokat kértek a régió területére.
Prigozsin bevetésen
Csupán idén eddig Moszkvának sikerült 2 milliárd dolláros fegyverüzletet tető alá hoznia Egyiptommal, egy ugyanekkora volumenű csomagot Algériával és egy 400 millió dollárra becsült szerződést Nigériával.
De a jelek szerint Putyin nem elégszik meg ezzel a szinttel és az információs hadviselés eszközeivel próbál további teret nyerni. Valóban, az információs háború korában élünk, amelyben a geopolitikai csatározások egyik központi eleme a dezinformáció, az ellenfelek lejáratása, a közvélemény megnyerése, avagy éppen elbizonytalanítása. A napokban a Facebook adott ki egy közleményt, miszerint 3 orosz hátterű profilt kapcsolt le a közösségi médiában, amely megpróbálta befolyásolni olyan afrikai országok belpolitikáját, mint Líbia, Szudán, Kamerun, Madagaszkár és Elefántcsontpart.
A lekapcsolt profilok mögött a legnagyobb orosz zsoldos cég, Wagner Group fő tulajdonosa – egyben Putyin elnök bizalmasa – Jevgenyij Prigozsin áll, aki 2015-ben hívta élete a hírhedt Internet Research Agencyt Szentpéterváron. Ez oknyomozó kutatások szerint valójában egy troll-gyár, amely még az 2016-os amerikai elnökválasztásba is beavatkozott.
|
| Káncz Csaba |
Líbiai beavatkozás
Prigozsin emberei helyi afrikaiak Facebook profiljaival is együttműködtek, hogy elkerüljék a lebukást – ez egy olyan módszer, amelyet a Kreml már az ukrán választások idején letesztelt. Washington most attól tart, hogy ezt az új módszert használhatja fel Moszkva a 2020-as amerikai választások befolyásolására.
Líbiában az orosz beavatkozás a Kreml 2016 őszén nyilvánosságra hozott Közel-Kelet és Észak-Afrika stratégiája mentén halad. Ennek valódi arca aztán megmutatkozott, amikor a líbiai hatóságok júliusban letartóztatták Tripoliban Prigozsin két „kiber-harcosát” azzal a váddal, hogy befolyásolni akarják a választásokat. Prigozsin aztán ezen túllépve az elmúlt két hónapban mintegy 200 zsoldost is átdobott Líbiába és Washington éppen egy hete vádolta azzal Moszkvát, hogy durván kihasználja az ottani polgárháborút.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
