|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök a szibériai tajgán (Fotó: MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin) |
Moszkvának napjainkban csaknem egy tucat afrikai országgal vannak aktív katonai kapcsolatai, úgy mint: Kongó, Szudán, Líbia, Madagaszkár, Angola, Guinea, Bissau-Guinea, Mozambik, Zimbabwe, Namíbia és a Közép-Afrikai Köztársaság. Szudán és a Közép-Afrikai Köztársaság (ez utóbbi ország határozottan francia befolyási öveztnek tekinhető) már nyíltan deklarálta, hogy nem lenne ellenükre, ha orosz katonai bázis létesülne a területükön. Csakúgy, mint az iszlamista felkelőkkel folyamatosan küszködő G5 Száhel csoport országai (Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád), amelyek a múlt hónapban szintén orosz bázisokat kértek a régió területére.
Prigozsin bevetésen
Csupán idén eddig Moszkvának sikerült 2 milliárd dolláros fegyverüzletet tető alá hoznia Egyiptommal, egy ugyanekkora volumenű csomagot Algériával és egy 400 millió dollárra becsült szerződést Nigériával.
De a jelek szerint Putyin nem elégszik meg ezzel a szinttel és az információs hadviselés eszközeivel próbál további teret nyerni. Valóban, az információs háború korában élünk, amelyben a geopolitikai csatározások egyik központi eleme a dezinformáció, az ellenfelek lejáratása, a közvélemény megnyerése, avagy éppen elbizonytalanítása. A napokban a Facebook adott ki egy közleményt, miszerint 3 orosz hátterű profilt kapcsolt le a közösségi médiában, amely megpróbálta befolyásolni olyan afrikai országok belpolitikáját, mint Líbia, Szudán, Kamerun, Madagaszkár és Elefántcsontpart.
A lekapcsolt profilok mögött a legnagyobb orosz zsoldos cég, Wagner Group fő tulajdonosa – egyben Putyin elnök bizalmasa – Jevgenyij Prigozsin áll, aki 2015-ben hívta élete a hírhedt Internet Research Agencyt Szentpéterváron. Ez oknyomozó kutatások szerint valójában egy troll-gyár, amely még az 2016-os amerikai elnökválasztásba is beavatkozott.
|
| Káncz Csaba |
Líbiai beavatkozás
Prigozsin emberei helyi afrikaiak Facebook profiljaival is együttműködtek, hogy elkerüljék a lebukást – ez egy olyan módszer, amelyet a Kreml már az ukrán választások idején letesztelt. Washington most attól tart, hogy ezt az új módszert használhatja fel Moszkva a 2020-as amerikai választások befolyásolására.
Líbiában az orosz beavatkozás a Kreml 2016 őszén nyilvánosságra hozott Közel-Kelet és Észak-Afrika stratégiája mentén halad. Ennek valódi arca aztán megmutatkozott, amikor a líbiai hatóságok júliusban letartóztatták Tripoliban Prigozsin két „kiber-harcosát” azzal a váddal, hogy befolyásolni akarják a választásokat. Prigozsin aztán ezen túllépve az elmúlt két hónapban mintegy 200 zsoldost is átdobott Líbiába és Washington éppen egy hete vádolta azzal Moszkvát, hogy durván kihasználja az ottani polgárháborút.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
