A két ország felvétele a szövetségbe azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított háborújával éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akart, mert
"a Nyugat, amelyet annyira megvet, nem gyengébb, hanem erősebb lesz" - jelentette ki Christine Lambrecht védelmi miniszter a szövetségi parlamentben.
A Bundestag pártpolitikai oldalakon átívelő egyetértésben támogatta a finn és svéd NATO-csatlakozást. A kormánypártok - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU frakciója és a jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD legtöbb képviselője is megszavazta az előterjesztést.
Alig néhány órával később a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat is nagy többséggel jóváhagyta a NATO-bővítésről szóló ratifikációs törvényt. A parlamenti eljárást így sikerült egy nap alatt lebonyolítani. A Bundesrat közleménye szerint ez a rendkívüli gyorsaság "erőteljes jelzés minden szövetségesnek", azt üzeni, hogy Németország kiáll a bővítés mellett.
A két észak-európai ország Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kérte felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A csatlakozási folyamatot május 18-án indították el. A tagállamok képviselői július 5-én a finn és a svéd külügyminiszter jelenlétében írták alá a csatlakozási jegyzőkönyveket.
A szerződés 10. cikke szerint a tagállamok egyhangú döntéssel új tagokat hívhatnak meg. A csatlakozási jegyzőkönyveket valamennyi tagállam nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO-nak 32 tagja lesz.
(MTI)
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
