A mentőprogramok
2012-ben Görögország tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa volt. Sok helyen voltak problémák, de azok a 2008-as válság következményeiként jelentkeztek, ugyanis akkor tűzoltás gyanánt sok ország azt a megoldást választotta, hogy költségvetési hiányát és adósságát megnövelve állítja helyre bankrendszerét. Természetesen ezért a piac benyújtotta a számlát: az erősebb országok gond nélkül szigorítottak egy kicsit költségvetésükön, a gyengébbek viszont a fizetésképtelenség rémével találták magukat szembe. Pontosabban a piacon úgy felmentek kötvényeik hozamai, hogy nem tudták onnan tovább finanszírozni magukat.
Végül erre született az a megoldás, hogy az EU és az IMF válságtervet dolgoz ki ezen országoknak, melynek lényege, hogy szigorú költségcsökkentéssel egyensúlyba hozzák államháztartásukat, viszont hitelt kapnak a lejárók megújításához. Ez Írországtól Portugálián át Ciprusig mindenhol sikerült is, a gazdaságok egyensúlyba jutottak, a hitelprogramok lassan véget érnek. A hozamok alacsonyra estek, a befektetők örömmel veszik kötvényeiket.
Görögországban is működött
Egyedül Görögország maradt gondban, ahol a problémák is jóval mélyebben gyökereztek. A görögök nem 2008-ban szórtak ki egy kis pénzt tűzoltásként, mint a többiek, hanem már az euró bevezetése előtt meghamisították adataikat, költekezésük már akkor elszállt, és ez 2008-ban csak fokozódott. Így egy olyan adóssághegy képződött, ami teljesen kezelhetetlen volt. Ezért Görögországnak is kidolgoztak egy mentőprogramot, ami azt célozta, hogy az ország költségvetése elsődleges többletet mutasson, vagyis a kamatfizetésen túl valamit törleszteni is tudjon.
Eddig ezt be is tartották a görögök, nagyjából rendben is voltak a dolgok. Persze ezt komoly megszorításként élték meg, de előtte teljesen irreális, szinte német szintre nőtt az életszínvonaluk, tehát teljesen indokolt volt, hogy az visszatérjen a gazdaságuk által indokolt szintre.
Új járványban bíztak, de hiába
Ekkor jött a Sziriza, és fel akarta rúgni az egészet. Lényegében újra költekezni akart, nem akartak költségvetési többletet, vagyis gyakorlatilag az adóssághegyet másra hagyták volna. A tárgyalások folyamán azonban a hitelezők hajthatatlanok voltak. A görögök abban bíztak, hogy renitenskedésük átterjed a 3 évvel ezelőtt bajban lévőkre, de erről szó sincs. Ők örülnek, hogy rendbe jöttek, pontosan tudják, mi lenne az alternatíva: pont a görögöket látják rossz példának.
Egyetlen esetben lenne gond: ha a piac ijedne meg a görög összeomlástól, és menekülnének a többiek kötvényeiből is. És itt jön be az EKB: folyik az óriási pénzszórás, amiben havi 60 milliárd euróért vesznek kötvényeket. Most jórészt német papírt vesznek, de egy idő után ezek árfolyamot úgy felverik, hogy már értelmetlen lesz belőlük tovább vásárolni. Nos, ekkor az EKB belevehet inkább az olasz, spanyol, portugál kötvényekbe, és így alacsonyan tarthatja hozamukat.
Így nem tud pánik kialakulni, a befektetők látják az alacsony hozamot, a félősebbek eladják az EKB-nak, legalább tisztul a piac. Így a görög hatás nem tud átgyűrűzni, még akkor sem, ha Grexitre, vagy a görög fizetésképtelenség más módjára kerül sor. Az euró egyszer és mindenkorra megmenekült. Ha egy renitens tag távozik belőle, az már csak erősíteni fogja.
Szijjártó Sarolta is ügyes üzletasszony. 
