Rengeteg pénzzel hitelezik az államot a nyugdíjasok idén

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.

Megállíthatatlanul emelkedik idén az infláció mértéke, amit elsősorban az élelmiszerárak húznak. A Központi Statisztikai Hivatal friss közlése szerint júliusban 3,8 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak, amin belül az élelmiszereké 7,8-cal. Mivel a nyugdíjasok - és nem mellesleg az alacsony keresetűek - fogyasztói kosarában is nagy súllyal szereplnek ezek a termékek, az idősek fogyasztói kosara alapján számolt nyugdíjas infláció az országosnál jóval magasabb, 4,3 százalékos volt. Ezzel szemben a kormány az idei költségvetés tavaly nyár eleji összeállításakor prognosztizált 2,8 százalékos inflációval emelte a nyugdíjakat januárban. Jól látható, ez is jóval elmarad már attól a szinttől, ami idén jellemzi a hazai árak alakulását. Ha pedig a nyugdíjas inflációhoz mérjük a számokat, még nagyobb az elmaradás, ami előrevetíti, hogy az idős társadalom jelentős hátrányba került az alacsony emelés miatt.

Ilyen esetben a kormány novemberben nyugdíjkiegészítéssel kompenzálja a tényleges inflációtól elmaradó emelést. Itt azonban már nem az országos átlagot veszi figyelembe, hanem a nyugdíjas inflációt, annak is az augusztus végéig kumulált értékét. Ugyan az augusztusi adatra kereken egy hónapot még várni kell, az már most látszik, hogy olyan mértékű differencia halmozódott fel az emelés és a tényleges nyugdíjas infláció között, amit egy hónap alatt nem lehetne statisztikailag szűkíteni. Ráadásul a jelek szerint a helyzet csak romlani fog. Laptársunk, a Privátbankár.hu legutóbbi, nyolcadik havi Árkosár-felmérése 10 százalék feletti élelmiszerár-emelkedést rögzített. Lapunk számítása szerint az első hét hónap átlagában tehát 3,94 százalékos volt a nyugdíjas infláció. Ebből kiindulva a nyugdíjkorrekció mértéke 1,14 százalékos lehet majd novemberben. Ez egy átlagos, 140 ezer forintos nyugdíj esetén 15 960 forintot jelent majd, az első 10 hónapra vetítve, de az év hátralévő részére is már az emelt nyugdíj jár majd. Így összességében az egész évet figyelembe véve már közel járunk a 20 ezer forinthoz. Egyszerűen megfogalmazva ez az az összeg, amivel egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíjas idén meghitelezte a magyar államot. A teljes társadalmi rétegre vetítve pedig ennél sokkal nagyobb, érzékelhető összegről van szó.

A Magyar Államkincstár korábban kiadott adatainak segítségével megpróbáltuk megbecsülni, mekkora lehetett az az összeg, amit 10 hónapra kölcsönadtak a nyugdíjasok a magyar költségvetésnek. A kincstári adatok szerint

• 17 777-en 28 500 forint alatti ellátásban részesülnek,
• 28 981-en 28 500 és 49 999 forint között,
• 532 803-an 50 ezer és 99 999 között,
• 809 879-en 100 ezer és 149 999 között,
• 373 958-an 150 ezer és 199 999 között,
• 220 301-en 200 ezer és 299 999 forint között,
• 31 762-en 300 ezer és 399 999 között,
• 4998-an 400 ezer és 499 999 között,
• 1373-an 500 ezer és 999 999 között,
• 23-an 1 millió és 1 999 999 közötti összeget kapnak,
• 9-en pedig 2 millió forint feletti ellátásban részesülnek.

A különböző sávokra vettünk egy átlagösszeget, majd erre számoltuk ki, mennyit jelent a forintosítva a januári 2,8 százalékos, valamint a július végéig kumulált nyugdíjas inflációval számolt emelés. A két érték közötti különbözetet már csak a nyugdíjsávok létszámadataival kellett felszorozni, hogy megbecsülhessük azt az összeget, amiről az érintetteknek átmenetileg le kellett mondaniuk.

Összesítésünk alapján az alacsony emelés - vagy az elszálló nyugdíjas infláció - miatt a korrekcióig 31,8 milliárd forintot veszítenek idén az idősek. Vagyis havonta 3,18 milliárd forint maradhatott az államkasszában.

A legtöbb pénzről - az érintettek legmagasabb száma miatt - azok mondtak le, akik átlag körüli ellátásban részesülnek. A több mint 809 ezer nyugdíjas 11,6 milliárdot bukott átmenetileg, utánuk a 150 és 200 ezer forint közötti ellátásban részesülők következnek, hiszen a mintegy 373 ezer nyugdíjas 7,5 milliárddal hitelezte az államkasszát idén. A nyugdíjsávok legtetején lévők, vagy a milliós nyugdíjjal rendelkezők által a kasszában hagyott összeg szinte észrevehetetlen. Nemcsak a költségvetés szintjén, de az ellátásukhoz mérten is, mivel az egymilliósnál nagyobb nyugdíjban részesülők összesen valamivel több mint 6 millió forintot buktak. Az alacsony összegű átmeneti "veszteség" azzal magyarázható, hogy ők nagyon kevesen vannak, 31-en.

Elméletileg lenne mód a nyugdíjak november előtti kiegészítésére

Az már kijelenthető, hogy az idei folyamatok vesztesei a nyugdíjasok. Nem véletlen, hogy a koronavírus-járványra is hivatkozva az ellenzéki pártok és a nyugdíjasszervezetek is kérték a kormánytól, hogy az elszálló élelmiszerárak, az idei emelést jócskán meghaladó nyugdíjas infláció miatt hozza előrébb a novemberi nyugdíjkiegészítést. (Ugyan a kormány a járvány negatív hatásait ellentétezve a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítéséről döntött, annak első részlete majd csak jövő februárban érkezhet meg az érintettekhez. Az idei évben felmerülő problémákat valahogy önállóan kell átvészelniük.) A kormánynak azonban legfeljebb csak elméleti lehetősége lenne arra, hogy novembernél előbb eljuttassa az érintettekhez a kiegészítést - ezt lapunk kérdésére árulta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári Kormányinfón. Mint akkor elmondta:

"Eddig a november azért volt november - hozzáteszem, évtizedek óta - mert addigra volt egy teljes képe a gazdaságnak, hogy milyen az infláció. Hogyha ezt a képet előbb hitelesen bárki nekünk ábrázolni tudja, fel tudja rajzolni, és a KSH az ilyen szempontból az oda bejövő adatokat gyorsabban dolgozza föl vagy gyorsabban érkeznek be, akkor mi szívesen előbbre hozzuk, de eddig nem azért volt november, mert ne tettük volna meg ezt örömmel júliusban, hanem mert teljes pénzügyi konszenzus volt abban, hogy novemberre mondható meg, hogy van-e eltérés a tervezett és a valós infláció között".

Mostanra már jól látszik, hogy az idei év kicsit kilóg abból a sorból, amiről a miniszter beszélt válaszában. Szinte nem volt ugyanis olyan hónap 2020-ban, amikor a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció érdemben alatta lett volna az országos inflációnak, és az idei emelés mértékének megfelelő lett volna. Januárban is csupán 0,1 százalékkal volt kisebb az országos indexnél a nyugdíjas infláció, miközben jócskán meghaladta az emelés mértékét, 4,6 százalékos volt. Vagyis már az első hónapban jelentős reálérték-csökkenést kellett elkönyvelnie a társadalom idősebb rétegének. Igaz, a korrekció pontos mértéke nehezen lett volna meghatározható, a folyamatok alapján azonban akár két részletben is kiigazíthatta volna a kormány a nyugdíjakat, mivel július végéig az átlagos nyugdíjas infláció nagyon szűk sávban, 3,88 és 4,5 százalék között mozgott. Bőven a január emelés mértéke felett.