Di Maio szerint az amerikai elnök lépései, aki adókat csökkent és növeli kiadásokat, követendők Európa számára is, Európa is csinálhatna nagy deficitet (persze főleg az olaszok), lenne nagy növekedés, mit számít, mi lesz később, ki finanszírozná a hatalmas deficitet, és mit kezdenének a felgyülemlő adósságállománnyal. Az olasz politikus szerint ha Trumpnak jó (aki amúgy maximum 8 évig lehet elnök, az adóssághegy már másra marad), akkor Európának is jó a módszer.
Költekezve spórolna
Di Maio ennél durvábbat is mondott a Financial Times-nak: úgy gondolja, hogy egy elszálló, nagy hiányt mutató költségvetéssel csökkenteni tudja az adósságot. Hogy ezt hogy gondolta, azt nem fejtette ki, esetleg az járhatott a fejében, hogy például magyar módra 2-2,5 százalékos hiány mellett 4 százalék fölötti növekedést ér el, így a GDP gyorsabban nő, mint az adósság.
Elvben ez nagyon szép, de hát mi a béka hátsó fele alól növekszünk, alacsony bázisról, míg Olaszország elképesztő magasságokban van: úgy az egy főre jutó GDP, mint a nettó átlagbér tekintetében a német szint 75 százalékán állnak, miközben adósságuk a GDP 130 százalékát teszi ki, vagyis eddig is erősen túlköltekeztek.
Amit szabad Jupiternek...
Ami Trump Amerikáját illeti: kivételes helyzetben van, mivel egyelőre a világ hajlandó finanszírozni a túlköltekezést, az amerikai államkötvényeket megveszik, és a GDP-hez viszonyított adósság távolról sem olyan magas, mint az olasz. Ugyanakkor ez a gyakorlat még Amerikában sem folytatható sokáig: a gazdaság túlfűtötté válik, a növekedés lelassul, a hatalmas deficitet óhatatlanul vissza kell majd fogni, még a világ leggazdagabb hatalmas országa sem bír el bármekkorát. De mikor ez bekövetkezik, még mindig jóval kisebb adósságteher fog rájuk nehezedni GDP arányosan, mint az olaszokra.
Lírával lehet
Ennél is lényegesebb dolog, hogy Olaszország egy valutaövezet része, így ha elkezdi hiányát növelni és adósságát finanszírozhatatlan szintre emelni, akkor az a valutaövezet többi tagjának is ártana. Ezért egy idő után kénytelenek lennének a minden pénzüket elszívó ország finanszírozását befejezni, és akkor Olaszország saját valutát vezethetne be. Ha így tenne, szabadon költekezhetne, saját valutájában akkora hiányt csinál, amekkora jólesik, legfeljebb hatalmas inflációval finanszírozza.
Egységes vélemény
Ezt tegnap az eurózóna pénzügyminiszterei jelezték is: közölték, hogy támogatják az Európai Bizottságot, és nem fogadják el a 2,4 százalékos hiányt tervező olasz költségvetést. Felajánlottak, hogy együttműködnek egy kisebb hiányt mutató költségvetés kidolgozásában, és remélik, hogy Róma elfogadja a felé nyújtott kezet. A francia gazdasági miniszter ki is mondta: a közös valuta forog kockán, azaz nem hagyják, hogy bármely tagja tönkretegye azt. November 13-án várják a módosított olasz költségvetést, ha nem lesz, akkor jöhet a túlzott deficit eljárás.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
