|
| Szavazó az európai parlamenti választásokon Baleniben (Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru) |
Romániában a jobbközép ellenzéki pártok előretörését hozta a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás, amelyen a példátlanul magas részvétel ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt.
A központi választási bizottság hétfő reggelig a szavazatok 96,7 százalékát dolgozta fel. Az EP-választást az európai néppárti tagsággal rendelkező, ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerte, amely a voksok 26,8 százalékát szerezte meg, míg a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) a szavazatok 23,4 százalékát adták.
Az RMDSZ immár biztosra veheti, hogy sikerült képviselethez jutnia az EP-ben. A voksok 5,45 százalékát megszerezve a magyar érdekképviselet legalább egy képviselőt küldhet az EP-be.
Alacsony részvétel, az EP-től távol maradó magyar pártok
Szlovákiában alacsony részvétel mellett két, koalíciós listán induló, parlamenten kívüli liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat.
A felvidéki magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és szlovák-magyar párt, a Most-Híd sem szerzett mandátumot.
Az ország történetének negyedik EP-választásán az uniós tagállamok átlagához képest alacsony, 22,74 százalékos volt a részvételi arány, ugyanakkor jelentősen meghaladta az öt évvel ezelőtti összeurópai negatív rekordot, amikor a választóknak csupán 13 százaléka járult az urnákhoz Szlovákiában. A mostani részvételi arány egyben az eddigi legmagasabb volt a szlovák EP-választásokon.
Az EP-be kerülésért rekordszámú, 31 politikai párt küzdött, közülük hat szerzett mandátumot.
A legtöbb voksot, az összes szavazat 20,1 százalékát - a júniusban hivatalba lépő új államfőt, Zuzana Caputovát az elnökválasztáson indító - Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) koalíciója kapta. Ez az előrejelzéseket meghaladó eredmény 4 képviselői mandátumot jelent az alig másfél éve létrejött politikai csoportosulásnak, amelynek képviselői várhatóan az EP Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű frakciójában politizálnak majd.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
