Róna Péter közgazdász szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió.

Noha lenne lehetőség az euróövezet problémáinak orvoslására, ezek az eszközök egyelőre nem kerültek előtérbe. Jelenleg egy egészen más küzdelem zajlik, ami egy olyan eurózóna fenntartásáról és átalakításáról szól, ami a centrum és a periféria közötti erőviszonyokat betonozza be – nyilatkozta a mindennapi.hu-nak Róna Péter közgazdász.

Szerinte a periféria országainak szerepe a jelenlegi gazdasági szerkezetben annyi, mint a török vendégmunkásoké a 60-as években a német gazdaságban. Mint mondta, ennek a szerkezetnek az intézményesítéséről folyik most a vita. Amikor a görög válság beindult, minimális mennyiségű pénzzel kezelni lehetett volna a helyzetet, azonban Németország egyáltalán nem is foglalkozott a görög helyzettel, azt a látszatot keltve, hogy négy hónappal későbbi tartományi választásai miatt nem jó, ha Angela Merkel kancellár a görögök gondjaival foglalkozik. A júliusi európai megállapodás és a két héttel ezelőtti cannes-i G20-csúcs zárónyilatkozata komolytalan megállapodás a közgazdász szerint.

A görög „mentőcsomag” egyébként egy hatalmas privatizációról szól, amelyben a vízművek, a villamos energia és a kikötők is szerepelnek az eladásra váró tételek között. Róna Péter kifejtette: „jelenleg az zajlik, hogy a periféria országaiban a megválasztott politikai vezetőket az EU lecseréli a saját embereire. Az új görög miniszterelnök, Papadémosz az európai jegybank alelnöke, Mario Monti, aki valószínűleg Olaszország miniszterelnöke lesz, a brüsszeli európai bizottságnak volt belső piaci biztosa. Ez azt jelenti, hogy Olaszországban is lesznek privatizációs folyamatok, és ezt már le is írták. A valutaalap és az IMF levélben szólította fel Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt: Olaszország nevezze meg, hogy évenként miként tud 5 milliárd euró állami vagyont, ingatlant eladni, amely összeget teljes mértékben az adósság törlesztésére fordítaná.”

A közgazdász vélekedése szerint ez a mechanizmus már beindul, és egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. Mindezt alátámasztja a Wall Street Journal cikke is - pontosabban egy meglehetősen felszínesre sikeredett blogbejegyzés - , amelyben arról írnak, hogy Magyarországon lehet a következő nagy válság. A közgazdász szerint a cikk megalapozója Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának nyilatkozata lehet, amelyben a biztos elmondja, hogy mekkora lesz a magyar költségvetési hiány.