Rontott a nyugdíjkilátásokon a kormány
Tavaly még magasabb GDP-részesedést tervezett az állami nyugdíjkiadásoknál középtávon. A friss büdzséből az is kiderül, hogy jövőre valójában nem 3, hanem 4,8 százalékkal emelkednek az ellátások átlagosan.
A 2022-es költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott dokumentumokból kiderül, hogy jövőre valójában 4,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjas ellátások átlaga. Ez nem jelenti azt, hogy a már nyugdíjas éveiket töltők jobban járnak, nekik továbbra is a meghirdetett, a tervezett 3 százalékos inflációnak megfelelő mértékű emelés jut. Csakhogy számolni kell az újonnan belépőkkel, vagyis azokkal, akik most vonulnak nyugdíjba.
Márpedig az elmúlt évek bérrobbanása (az évi 10 százalék körüli átlagos béremelkedések) miatt ők jobban járnak, mint a korábban nyugdíjba vonulók, mivel a nyugdíj kiszámítása során magasabb bérszinthez lehet az esetükben igazítani a nyugellátás alapját jelentő korábbi fizetéseket. Ezt a hatást nevezi meg egyik okként a költségvetési törvényjavaslatban is a Pénzügyminisztérium, amikor rögzítik, hogy jövőre valójában 4,8 százalékkal emelkedik az ellátások átlaga.
Mint írják:
A korábbi évek magas bérdinamikájának eredményeként az új nyugdíjak átlaga jelentősen meghaladja a korábban megállapított ellátások átlagát, ez további 1,6 százalékos kiadásemelkedést okoz.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a nyugdíjasok átlagos létszáma 1,2 százalékkal csökken 2022-ben. Ezt a nyugdíj igénybevételi és demográfiai folyamatokkal magyarázza a szaktárca, hozzátéve, hogy az öregségi korhatár feletti nyugdíjasok számának csökkenését valamelyest ellentételezi a Nők 40 programba bekerülők számának emelkedése.
Ezen túl pedig az árvaellátások emelése is befolyásolja a kiadásokat: ennek a havi minimumösszege az eddigi 24 250 forintról 50 ezer forintra emelkedik jövő januártól, amely további 0,2 százalékkal emeli a rendszeres ellátások jövő évi kiadásait.
A dokumentumból az is kiderül, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a 13. havi ellátás kétheti részét (erre 160 milliárd forintot különítettek el a büdzsében), valamint a nyugdíjprémiumot (68,4 milliárd forint), akkor a nyugdíjkiadás 3,6 százalékkal emelkedik jövőre az idei évhez képest.
Van azonban más is, amire rávilágít a költségvetési törvényjavaslat, és ami a hosszú távú nyugdíjkiadásokról árul el fontos részleteket. A javaslat tartalmaz egy hosszú távú költségvetési kitekintést is, egészen 2070-ig, bemutatva az egyes nagy ellátórendszerek - nyugdíj, egészségügy, oktatás - részesedését a GDP-ből. Mivel ez minden évben része a csomagnak, össze lehet vetni, hogy a korábbi évhez képest mennyit változott a kormány előrejelzése. Az esetleges változások részben az ágazati kiadások, részben a GDP alakulásának előrejelzésében időközben bekövetkezett eltéréseket mutatják be.
De hogy a lényegre térjünk: a tavaly tavasszal a parlament által tárgyalt csomaghoz képest szerényebb részesedést vetít előre az állami nyugdíjkiadásoknál a kormány rövid-középtávon (a hosszútávú előrejelzésen nem változtattak). Így például a friss számítások szerint 2030-ra az állami nyugdíjkiadások a GDP 8,1 százalékát fogják elérni, míg tavaly még úgy gondolták, hogy 8,3 százalékos lesz ez a mutató. Tíz évvel későbbre, 2040-re vonatkozóan pedig a tavalyi 10,5 százalék mostanra 10,4 százalékra módosult. Ami annyit tesz, hogy a gazdaság teljesítményéből kisebb részben fog részesedni a nyugdíjrendszer, mint korábban tervezték.
Mint említettük, több tényező is befolyásolja a GDP-részesedés alakulását. A kormány ezt a magyarázatot fűzte a számokhoz:
A nyugdíjkiadásoknál az előrejelzés a jelenlegi nyugdíjszabályokkal, azaz a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével, valamint a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelkedésével, továbbá a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésével számol, miközben az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből és a bérfelzárkóztatásból (a magasabb induló nyugdíjak révén) a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesülhetnek.
Ami szóról szóra megegyezik a tavalyi csomagban szereplő magyarázattal, innen tehát nem derül ki, miért rontottak a nyugdíjkiadások alakulásán. A válasz a magasabb GDP lehet, ám erre vonatkozóan 10-20 éves kitekintést nem tartalmaz a friss büdzsé. Azt viszont megtudjuk belőle, hogy mind 2023-ra, mind 2024-re alacsonyabb növekedést vár most a kormány, mint várt tavaly. Most 4,1 és 4 százalékot szerepeltetnek ezeken a sorokon, egy éve - amikor a járvány már megmutatta gazdaságromboló hatását - 4,3 és 4,2 százalékot jeleztek előre arra a két évre. Vagyis rövid távon pesszimistább lett a kormány, ezt biztosan ki lehet jelenteni. Valamint azt is, hogy akárhogy is javul a gazdasági teljesítmény, illetve emelkednek a nyugdíjkiadások, a nagy közösből kisebb lesz az állami nyugdíjkassza arányos részesedése. Bár erre vonatkozóan nincs utalás a büdzsében, de elképzelhető, hogy a kormány az alternatív nyugdíjforrások - nyugdíjpénztári felhalmozások, egyéb nyugdíjcélú megtakarítások - felfutásával számol ebben az időszakban.
