- Oroszország azt állítja, hogy visszaszorította a Belgorod határmenti, oroszországi régiót megtámadó fegyvereseket. Az orosz védelmi minisztérium szerint bekerítették a harcosokat, és "légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és a határ menti egységek aktív fellépésével" legyőzték őket. A közlemény szerint több mint 70 harcost megöltek, valamint négy páncélozott járművet és öt kisteherautót semmisítettek meg. A két harcoló csoport egyike - az Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) - a közösségi médiában azt közölte: "Egy nap visszatérünk, és maradunk". Oroszország ragaszkodik hozzá, hogy a támadók nem oroszok. "Ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok" mondta - Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Ukrajna viszont azt mondja, semmi közük az akcióhoz.
- Az EU-tagállamok eddig 2 milliárd eurót különítettek el, hogy Ukrajna számára lőszert szállítsanak, és az egyezség keretében ezidáig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak meglévő készleteikből Kijev rendelkezésére - mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Emellett eddig 20 ezer ukrán katonát képeztek ki - és a program folytatódik.
- Oroszország norvégiai nagykövetsége "logikátlan és káros" erőfitogtatásnak nevezte egy amerikai repülőgép-hordozó tervezett oslói látogatását - írja az AFP. A 337 méteres USS Gerald R. Ford a tervek szerint a héten dokkol a norvég fővárosban. Az orosz nagykövetség szóvivője, Timur Csekanov azt mondta: Északon nincsenek olyan kérdések, amelyek katonai megoldást igényelnének, sem olyanok, amelyek külső beavatkozást igényelnének. Tekintettel arra, hogy Oslo elismeri, hogy Oroszország nem jelent közvetlen katonai fenyegetést Norvégiára, az ilyen erődemonstrációk logikátlannak és károsnak tűnnek. Az amerikai haditengerészet május elején jelentette be, hogy az új repülőgép-hordozó elindult Norfolkból "első harci bevetésére".
- Egy moszkvai bíróság meghosszabbította a március végén kémkedés vádjával Oroszországban őrizetbe vett Evan Gershkovich, a Wall Street Journal riporterének fogva tartását. Az Egyesült Államok Gershkovich azonnali szabadon bocsátását követeli. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby a CNN-nek úgy nyilatkozott: "Egyáltalán nem kellene őrizetben tartani. Az újságírás nem bűncselekmény. Azonnal szabadon kell engedni."
- A cseh állami Mero energetikai vállalat megállapodást írt alá annak érdekében, hogy megszüntesse az ország függőségét az orosz olajtól - írja az AFP. A Mero 73 millió dollárral fogja finanszírozni a Transalpine olajvezeték (TAL) bővítését, amely az olaszországi Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába. A csehországi TAL-kapacitás így 2025-től megduplázódik, évi 8 millió tonnára. Jaroslav Pantůček, a Mero vezérigazgatója azt mondta: ez a megállapodás a jövőnk, egy hosszú, 60 éven át tartó időszak után elszakít minket Oroszországtól. Csehország már az év elején függetlenítte magát az orosz gáztól is.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök egy kitüntetés-átadási szertartáson a Kremlben megismételte azon tézisét, miszerint Oroszország a "különleges hadművelettel" nem elindította, hanem lezárni próbálja a Donyec-medence ellen kilenc éve elindított háborút - írja az MTI. "Oroszország egy különleges hadművelet segítségével próbálja megállítani ezt a háborút, amelyet ellenünk, népünk ellen viselnek, amelynek egy része a történelmi igazságtalanságok következtében a történelmi orosz állam határain kívül maradt. De ők ettől nem szűntek meg a mi népünknek lenni" - fogalmazott Putyin.
- A katari gazdasági fórumon John Micklethwaittel, a Bloomberg főszerkesztőjével beszélgetett Orbán Viktor. Több, a háborút érintő téma is szóba került. A magyar miniszterelnök a diplomácia kudarcának nevezte a háborút, amelynek sohasem szabadott volna megtörténnie. Orbán Viktor szerint a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem, hogy mi fog történni a következő reggel: újabb emberek fognak meghalni.
Ukrajnának azt üzente: "Ha szükségetek van a pénzünkre, tanúsítsatok tiszteletet, és ne szankcionáljátok a vállalatainkat!".
Svédország NATO-tagságával kapcsolatban pedig azt mondta: Svédország és Magyarország között "szörnyen rossz" a politikai viszony, és először ezen kell javítani, mert nem szeretnénk konfliktusokat importálni a NATO-ba.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
