Segít az EKB, de fájni fog

Draghi végre kimondta!

Úgy látszik, hogy az Európai Központi Bank nemsokára beadhatja a derekát azon követeléseknek, amelyek a központi bank aktív szerepvállalását hiányolják az európai adósságválság rendezésében. A piaci szereplők többsége egyértelműen azt várja, hogy az EKB bejelenti a korlátlan kötvényvásárlási programot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank elkezdi felvásárolni a problémás országok állampapírjait, pénzt teremt, enyhítve ezzel a kötvénypiaci feszültséget. Több hasonló akciót hajtott végre a hitelválság kirobbanása után az amerikai FED is.

Mario Draghi az EKB elnöke ma végre kimondta, hogy hajlandóak a nagyobb szerepvállalásra, azonban ennek nagy ára lesz. Draghi szerint ugyanis ahhoz, hogy az EKB beszálljon jelentősen szigorítani kell az EU fiskális szabályait, komolyabban kell ellenőrizni az államok költségvetéseit. Az EU vezetői december 9-én találkoznak, hogy nagyszabású egyeztetésen lehetőleg megállapodjanak az új irányelvekben. A várakozások szerint a találkozón akár szokatlanul kemény szankciókról is megállapodhatnak azokkal az országokkal szemben, amelyek megsértik a költségvetési elveket.

Holnap kiderülhetnek a német javaslatok

Angela Merkel az uniós szerződések módosítását szorgalmazza az adósságszolgálati válság megoldására és az euróövezeti tagországok közötti gazdasági integráció megerősítésére. A kancellár pénteken tájékoztatja a parlamentet a krízis megoldására kidolgozott javaslatairól. Az európai vezetőknek nem lesz egyszerű megállapodniuk. Merkel kancellár, akinek ki kell elégítenie Németország euróövezeti "készfizető kezes" szerepét megelégelt választóit is, el szeretné érni, hogy Brüsszel az Európai Bíróság elé vihesse a deficit-rendelkezések ellen súlyosan vétő tagországokat, ezt azonban Franciaország ellenzi.

A német gazdasági miniszter elmondta, hogy a német koalíciós vezetők megegyeztek abban is, hogy nem lenne helyes nyomást gyakorolni Európai Központi Bankra, hogy aktívabb szerepet vállaljon a krízis megoldásában, hanem meg kell őrizni annak függetlenségét. Philipp Rösler szerint az EKB-nak saját hatáskörében kell eldöntenie milyen lépéseket tart megfelelőnek. Az euróövezeti országok megmentése kérdésében keményebb vonalat képviselő FDP vezetője Rösler 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányküszöb bevezetését javasolja, szemben az eredeti Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett 3 százalékos korláttal, amit minden euróövezeti ország megszegett már.

A német gazdasági miniszter a deficitszabályok ellen vétő országok automatikus szankcionálása mellett érvel javaslatcsomagjában, például olyan eszközökkel, mint a strukturális alapokból való kifizetések befagyasztása, a közösségi szavazati jogok felfüggesztése, vagy a költségvetési tervek uniós felülvizsgálata. Rösler független szakértőkből összeállított "stabilitási bizottság" létrehozását tartja szükségesnek, melynek feladata versenyképesség növelő javaslatok kidolgozása, a tagországok költségvetési terveinek felülvizsgálata, illetve a tagországok közötti koordináció elősegítése lenne. Philipp Rösler szerint a válság gyökereinek felszámolása akár öt évet is igénybe vehet.