Az Európai Központi Bank számára nincs tabu, kész minden szükséges eszközt bevetni, hogy felpörgesse az inflációt az euróövezetben - jelentette ki Peter Praet, az euróövezeti jegybank főközgazdásza az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában, néhány nappal a további monetáris lazítást kilátásba helyező ígéretek elhangzása után.
Mario Draghi, az EKB elnöke a kormányzótanács múlt heti tanácskozása után közölte, hogy a növekedési és inflációs előrejelzést aktualizáló decemberi ülésen vizsgálják majd felül a monetáris politikát. Ismét kijelentette, hogy szükség esetén a kormányzótanács bármilyen eszközt alkalmazhat az euróövezeti gazdaság fellendítésének és az infláció növelésének érdekében, beleértve a kamatok csökkentését is.
Egyre messzebb az inflációs cél
Az Európai Központi Bank 2012 óta folyamatosan tolja ki azt az időtávot, amelyen belül elérhetőnek tartja az infláció kívánatosnak tartott, 2 százalék körüli szintjét. Peter Praet elismerte: most is reális az a veszély, hogy az inflációs célszám elérése ismét késedelmet szenved.
"Elemezni fogjuk mindezt decemberben, különösképpen az új gazdasági előrejelzés fényében. A kormányzótanács erős üzenetet küldött (...) (Mario Draghi) elnök utasította a szakértőket, hogy a legmélyrehatóbban vizsgáljanak át újra minden rendelkezésre álló eszközt" - mondta a belga közgazdász.
|
| Az infláció alakulása az eurózónában. Forrás: EKB |
Praet szerint a deflációnak kicsi a kockázata. Nagyon is reális viszont annak a veszélye, hogy az euróövezet a túl gyenge infláció és növekedés által jellemezhető helyzetbe csúszik. Ezt megakadályozandó szükség van arra, hogy a kormányzatok is cselekedjenek, mély strukturális reformokat végrehajtva.
Ami eddig nem igazán jött be...
Az EKB több eszközt is bevetett a gyengélkedő euróövezeti gazdaság fellendítésére.
- A kormányzótanács tavaly szeptemberben 10 bázisponttal 0,05 százalékra - rekord alacsony szintre - csökkentette az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek kamatlábát, míg az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábát 10 bázisponttal 0,30 százalékra, a betéti rendelkezésre állás kamatát pedig szintén 10 bázisponttal mínusz 0,20 százalékra vitte le. A kamatlábak azóta nem változtak.
- Ugyancsak tavaly szeptemberben indította el az EKB a célzott hosszú távú refinanszírozási programot, azaz a bankoknak négy évre szinte ingyenpénzt biztosító kölcsönöket nyújt a reálgazdaság növekedésének támogatása és a deflációs veszély elhárítása végett.
- Idén márciusban pedig jött a masszív mennyiségi enyhítés: a legalább 2016 szeptemberéig tartó, havi 60 milliárd eurós, összességében 1100 milliárd eurós program keretében elsősorban 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárolnak euróövezeti központi bankok az EKB megbízásából. A program elindításakor jelezték, hogy az folytatódik, ha jövő év szeptemberéig sem éri el az infláció mértéke az EKB 2 százalékos célszámát.
Lehet még itt vágni
Az infláció elleni küzdelem eszközeként már nyíltan beszélnek a betéti rendelkezésre állás kamatának további csökkentéséről, amely valószínűleg ellenkezést váltana ki a bankszektorból. Praet jelezte, hogy a döntés előtt tanulmányozni fogják az EKB saját tapasztalatait, csakúgy mint más országokét, így a negatív kamatokat bevezető Svájcét és Svédországét.
