1p
A jegybank leköszönő elnöke szerint tovább csúszhat lefelé az ország a régiós gazdaságok ranglistáján. Simor András megvédte az inflációs célkövetés rendszerét, még ha hat év alatt egyszer sem sikerült összehozni a 3 százalékos célt. A tévhittel ellentétben nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat. A devizatartalék a mi biztosításunk - de lehetne éppen csökkenteni is.

A szomszédainktól is lemaradtunk

Az ország potenciális növekedési üteme 2008-ban még 1,5 százalék körül volt, az azóta bekövetkezett csökkenés azt mutatja, hogy Magyarország erőteljesen lemaradt a versenyben. Nemcsak az Európai Unió centrum országaihoz nem sikerült folytatni a felzárkózásunkat, hanem a régióban a versenytárs államokkal sem tudjuk felvenni a tempót.

Míg 2000-ben az egy főre jutó GDP-t tekintve az Unióhoz időközben csatlakozott kelet-közép-európai országok között Szlovénia és Csehország mögött Magyarország a harmadik helyen állt, addig a nemzeti jegybankok előrejelzését alapul véve 2014 végére már csak Romániát és Bulgáriát előzzük majd meg" - mondta Simor András az MTI-nek adott interjúban, jelezve, hogy Magyarország potenciális gazdasági bővülésének várható üteme 2012-2015 között a prognózis szerint mindössze 0-0,5 százalék.

Minden a túlzott eladósodás miatt van

Az MNB elnöke több tényezővel magyarázta az elmúlt években lezajlott folyamatot: a beruházások GDP-hez viszonyított aránya történelmi mélypontra esett, évek óta kirívóan alacsony szinten áll a bejövő működő tőke nagysága és esik a hitelállomány. A foglalkoztatottság sem igazán növekszik, miközben a termelékenység is romlik.

Simor András kifejtette: a válság a világ egyes országaiban nagyon eltérő módon jelentkezett, más-más piaci szegmensekben robbant ki, például az Egyesült Államokban a subprime, azaz a másodrendű jelzáloghitelek, Magyarországon a deviza jelzáloghitelek területén, máshol az "ingatlanbuborék" indította el, de a válság gyökere azonos volt, a túlzott eladósodás. Egyes országokban a magánszektor, máshol az állam eladósodása öltött túlzott mérteket.

Magyarországon az állami és a magánszektoron belül a lakosság egyes rétegei is nagyon jelentős adósságot halmoztak fel, ezért is érintette súlyosan Magyarországot a válság. Ráadásul ez összekapcsolódott az ország alacsony növekedési képességével, aminek következtében ezt az adósságot csak nagyon lassan tudja kinőni a magyar gazdaság.

---- Ezért nincs nálunk 3 százalékos infláció ----

Ezért nincs nálunk 3 százalékos infláció

Az elnök szerint a válság arra tanította meg a jegybankárokat, hogy az alacsony infláció, az árstabilitás, az inflációs várakozások lehorgonyzása szükséges, de nem elégséges feltétele a makrogazdasági stabilitásnak, fokozottabb figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzésére. "A megfelelő makroprudenciális eszköztárral rendelkező makroprudenciális politika jól ki tudja egészíteni az inflációs célkövetés rendszerét" - mutatott rá az MNB elnöke.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt hat év során a hazai infláció rendre a jegybank monetáris tanácsa által célul kitűzött 3 százalék felett volt, az elnök kifejtette: ez három fő okra vezethető vissza. A kormányzati adó-és járulékintézkedésekre, az energia és nyersanyagárak alakulására, illetve a forint árfolyamának gyengülésére.

A kormányzati intézkedések közül kiemelte az általános forgalmi adó mértékének emelését 20-ról 27 százalékra, és a jövedéki adók növelését. A szektorális adók számottevően növelték a termelési költségeket. Ezek jelentős része, így a bankadó, a távközlési különadó átszivárgott a fogyasztói árakba. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a nemzetközi árupiacokon a nyersanyagárak és az energiaárak, ezek "begyűrűztek" a hazai fogyasztói árakba is.

A jegybank elnöke kitért arra is, hogy míg 2007-ben egy euró 240-250 forint között mozgott, jelenleg ennél 20 százalékkal gyengébb az árfolyam. A jegybank elemzései szerint egy 10 százalékos forintgyengülés hazánkban két év alatt alapesetben 3 százalékkal növeli az árszintet.

A jegybankárok úgy érvelnek, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók változása, annak hatása általában egy év alatt "kikerül a rendszerből" ezért a monetáris politikának nem kell az indirekt adók emelésére a monetáris kondíciók szigorításával válaszolni, azonban az elmúlt 6 év során szinte minden évben voltak olyan kormányzati adóintézkedések, amelyek felfelé nyomták az árakat, és ezzel mintegy hozzászoktatták a lakosságot a magas inflációhoz - magyarázta Simor András. A jegybank elnöke hozzátette azt is, hogy a kritikákkal ellentétben a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit is, nem erőltették a drasztikus, gyors dezinflációt.

Ugyanakkor az is tény, hogy a jelenlegi kormány időszakában a szabályozott árak - például a háztartási energiáé - a korábbinál kisebb mértékben emelkedtek, ami az infláció szempontjából kedvező - mondta az elnök. Annak elemzésébe, hogy ez mennyire fenntartható, nem akart belemenni. Magasabb inflációval nem lehet tartósan növekedést gerjeszteni, a jegybank azzal képes segíteni a tartós növekedést, hogy stabil, alacsony inflációjú, kiszámítható gazdasági környezetet teremt. Simor András szerint jelenleg a kiszámíthatóságnak és a stabilitásnak kellene a gazdaságpolitika középpontjába állnia.

---- Nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat ----

Nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat

A jegybankkal szemben sokszor megfogalmazott kritika, hogy elvakultan az inflációcsökkentés ügyét képviseli, és a reálgazdaság szempontjait háttérbe szorítja - vetette fel Simor András. Ha ez a kritika megállná a helyét, akkor az elmúlt években a jegybank "alul lőtte volna az inflációs célját, ami természetesen nem felel meg a valóságnak" - tette hozzá. Véleménye az, hogy a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit, és az inflációs célt tekintve inkább laza volt az elmúlt időszakban.

Sokan gondolják azt az országban - köztük közgazdászok is -, hogy az infláció terhére lehet gazdasági növekedést produkálni, de az ilyen növekedés csak kérészéletű lehet. Hosszabb távon pont az ellenkezője igaz: mind a megtakarítókat, mind a beruházói környezetet elbizonytalanítja a magas, különösen a változó ütemű infláció, ezáltal az ország növekedési képessége tovább csökken - magyarázta az elnök.

Simor András szerint nem vitatható az a tétel, miszerint a gyarapodás előfeltétele az alacsony infláció, az árstabilitás pedig nem a gazdag országok luxusa. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is. Kínában például 8 százalékos növekedés mellett 2 százalék az infláció. Mindezt kiegészítette azzal, hogy "a világ valamennyi számunkra mintául szolgáló sikeres országában alacsony az infláció, stabilak az árak". Arra a kérdésre, hogy milyen gazdaságpolitikai változtatásokat javasol, az elnök kifejtette: az elmúlt hat évben nem kommentálta a gazdaságpolitikai döntéseket, kivéve azokat, például a végtörlesztést, amely a bankrendszer stabilitását, így a jegybank működését érintette.

Hitel kell bankoktól és stabil jogi környezet

Az MNB elnöke rögzítette: a gazdaságpolitikai változtatás szükségessége az alacsony potenciális növekedés okainak feltárásából fakad. "A beruházások csak akkor futnak fel, ha a vállalkozások 3-5 évre előre számolhatnak stabil, biztonságos szabályozási, jogi környezettel. Azzal, hogy a kormány nem vezet be különadókat, egyik napról a másikra nem tüntet el ágazatokat, vagy nem fagyasztja be, esetleg csökkenti a szabályozott árakat úgy, hogy ágazatokat lehetetlenít el.

Változást kellene elérni a bankoknál, érdekeltté kellene tenni a pénzintézeteket abban, hogy növeljék hitelezési aktivitásukat, és ne érezzék azt, hogy amennyiben profitra tesznek szert, akkor azt az állam el fogja tőlük vonni, mert akkor nem érdemes több hitelt kihelyezni. A monetáris politika önmagában nem tud növekedést gerjeszteni, a jegybank azzal képes segíteni a növekedést, hogy kiszámítható gazdasági környezetet teremt, azaz az árstabilitást tűzi ki célul, és ennek érdekében következetesen, átláthatóan dönt és cselekszik, amivel hozzájárul ahhoz a beruházási klímához, amely mellett érdemes hosszabb távra is befektetni Magyarországon, amely végeredményben előmozdítja a növekedést.

Arra a felvetésre, hogy alacsonyabb alapkamat miként segítheti a hitelezést, az elnök elmondta: tavaly augusztus óta 1,5 százalékkal csökkent az alapkamat, de az új hitelek kibocsátása továbbra sem növekszik, tehát még nincs bizonyíték arra, hogy a mai magyar gazdasági helyzetben a magasabb kamat lett volna az a szűk keresztmetszet, amely gátolta volna a hitelezés felfutását.

---- Ha lett volna IMF-megállapodás, lehetne csökkenteni a devizatartalékot ----

Ha lett volna IMF-megállapodás, lehetne csökkenteni a devizatartalékot

A monetáris politikának ára vanAz Állami Számvevőszék friss tanulmánya épp azzal foglalkozik: az államadósságot növeli az a térítési kötelezettség is, amelyet a központi költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a Magyar Nemzeti Bank valamely tartalékalapjában hiány keletkezik.

Az ÁSZ szerint a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos szintje mellett indokolt lenne, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor.

Részletek >>

Simor András a devizatartalékról azt mondta, annak kívánatos nagyságát több mutató alapján határozzák meg, amelyben kiemelt szerepe van az ország külföldi adósságának és ezen belül a rövid lejáratú adósságnak, ez az összeg jelenleg megközelítőleg 34 milliárd euró, annyi, amennyi az MNB devizatartaléka.

"Felelősségem tudatában jelentem ki, hogy a devizatartalék jelenleg csak nagy kockázat vállalása mellett csökkenthető. A devizatartalék ugyanis lényegében egyfajta biztosítás" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy ha olyan IMF-hitelszerződést kötött volna az ország, amely bármikor lehívható, ilyen az elővigyázatossági konstrukció, akkor a devizatartalék is kisebb lehetne.

Megjegyezte: mivel a magyar gazdaság ezen belül különösen a bankok külső adóssága, csökken, ezért fokozatosan és óvatosan a devizatartalékot is lehet csökkenteni. Ez a folyamat már lényegében el is indult: a devizatartalék 2012-ben közel 4 milliárd euróval, azaz több mint 10 százalékkal csökkent.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nem boldog – itt a kormány reakciója Trump nagy bejelentésére
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 08:29
A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli felelősöket emlegette.
Makro / Külgazdaság Donald Trumpék ezzel a magyar gazdaság alól is kirúgnák a széket?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:29
Előkerült egy brutális büntetővám terve. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump megint aláírt, és ezt az egész EU megemlegeti
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:02
Az elnök vámok bevezetéséről szóló rendeletet írt alá.
Makro / Külgazdaság 25 ezer ember kerülhet az utcára – megkongatták a vészharangot az autóiparban a britek
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 06:41
A szigetország rendkívüli módon megsínylené az amerikai vémokat.
Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG