A szomszédainktól is lemaradtunk
Az ország potenciális növekedési üteme 2008-ban még 1,5 százalék körül volt, az azóta bekövetkezett csökkenés azt mutatja, hogy Magyarország erőteljesen lemaradt a versenyben. Nemcsak az Európai Unió centrum országaihoz nem sikerült folytatni a felzárkózásunkat, hanem a régióban a versenytárs államokkal sem tudjuk felvenni a tempót.
Míg 2000-ben az egy főre jutó GDP-t tekintve az Unióhoz időközben csatlakozott kelet-közép-európai országok között Szlovénia és Csehország mögött Magyarország a harmadik helyen állt, addig a nemzeti jegybankok előrejelzését alapul véve 2014 végére már csak Romániát és Bulgáriát előzzük majd meg" - mondta Simor András az MTI-nek adott interjúban, jelezve, hogy Magyarország potenciális gazdasági bővülésének várható üteme 2012-2015 között a prognózis szerint mindössze 0-0,5 százalék.
Minden a túlzott eladósodás miatt van
Simor András kifejtette: a válság a világ egyes országaiban nagyon eltérő módon jelentkezett, más-más piaci szegmensekben robbant ki, például az Egyesült Államokban a subprime, azaz a másodrendű jelzáloghitelek, Magyarországon a deviza jelzáloghitelek területén, máshol az "ingatlanbuborék" indította el, de a válság gyökere azonos volt, a túlzott eladósodás. Egyes országokban a magánszektor, máshol az állam eladósodása öltött túlzott mérteket.
Magyarországon az állami és a magánszektoron belül a lakosság egyes rétegei is nagyon jelentős adósságot halmoztak fel, ezért is érintette súlyosan Magyarországot a válság. Ráadásul ez összekapcsolódott az ország alacsony növekedési képességével, aminek következtében ezt az adósságot csak nagyon lassan tudja kinőni a magyar gazdaság.
---- Ezért nincs nálunk 3 százalékos infláció ----
Ezért nincs nálunk 3 százalékos infláció
Az elnök szerint a válság arra tanította meg a jegybankárokat, hogy az alacsony infláció, az árstabilitás, az inflációs várakozások lehorgonyzása szükséges, de nem elégséges feltétele a makrogazdasági stabilitásnak, fokozottabb figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzésére. "A megfelelő makroprudenciális eszköztárral rendelkező makroprudenciális politika jól ki tudja egészíteni az inflációs célkövetés rendszerét" - mutatott rá az MNB elnöke.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt hat év során a hazai infláció rendre a jegybank monetáris tanácsa által célul kitűzött 3 százalék felett volt, az elnök kifejtette: ez három fő okra vezethető vissza. A kormányzati adó-és járulékintézkedésekre, az energia és nyersanyagárak alakulására, illetve a forint árfolyamának gyengülésére.
A kormányzati intézkedések közül kiemelte az általános forgalmi adó mértékének emelését 20-ról 27 százalékra, és a jövedéki adók növelését. A szektorális adók számottevően növelték a termelési költségeket. Ezek jelentős része, így a bankadó, a távközlési különadó átszivárgott a fogyasztói árakba. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a nemzetközi árupiacokon a nyersanyagárak és az energiaárak, ezek "begyűrűztek" a hazai fogyasztói árakba is.
A jegybank elnöke kitért arra is, hogy míg 2007-ben egy euró 240-250 forint között mozgott, jelenleg ennél 20 százalékkal gyengébb az árfolyam. A jegybank elemzései szerint egy 10 százalékos forintgyengülés hazánkban két év alatt alapesetben 3 százalékkal növeli az árszintet.
A jegybankárok úgy érvelnek, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók változása, annak hatása általában egy év alatt "kikerül a rendszerből" ezért a monetáris politikának nem kell az indirekt adók emelésére a monetáris kondíciók szigorításával válaszolni, azonban az elmúlt 6 év során szinte minden évben voltak olyan kormányzati adóintézkedések, amelyek felfelé nyomták az árakat, és ezzel mintegy hozzászoktatták a lakosságot a magas inflációhoz - magyarázta Simor András. A jegybank elnöke hozzátette azt is, hogy a kritikákkal ellentétben a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit is, nem erőltették a drasztikus, gyors dezinflációt.
Ugyanakkor az is tény, hogy a jelenlegi kormány időszakában a szabályozott árak - például a háztartási energiáé - a korábbinál kisebb mértékben emelkedtek, ami az infláció szempontjából kedvező - mondta az elnök. Annak elemzésébe, hogy ez mennyire fenntartható, nem akart belemenni. Magasabb inflációval nem lehet tartósan növekedést gerjeszteni, a jegybank azzal képes segíteni a tartós növekedést, hogy stabil, alacsony inflációjú, kiszámítható gazdasági környezetet teremt. Simor András szerint jelenleg a kiszámíthatóságnak és a stabilitásnak kellene a gazdaságpolitika középpontjába állnia.
---- Nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat ----
Nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat
Sokan gondolják azt az országban - köztük közgazdászok is -, hogy az infláció terhére lehet gazdasági növekedést produkálni, de az ilyen növekedés csak kérészéletű lehet. Hosszabb távon pont az ellenkezője igaz: mind a megtakarítókat, mind a beruházói környezetet elbizonytalanítja a magas, különösen a változó ütemű infláció, ezáltal az ország növekedési képessége tovább csökken - magyarázta az elnök.
Simor András szerint nem vitatható az a tétel, miszerint a gyarapodás előfeltétele az alacsony infláció, az árstabilitás pedig nem a gazdag országok luxusa. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is. Kínában például 8 százalékos növekedés mellett 2 százalék az infláció. Mindezt kiegészítette azzal, hogy "a világ valamennyi számunkra mintául szolgáló sikeres országában alacsony az infláció, stabilak az árak". Arra a kérdésre, hogy milyen gazdaságpolitikai változtatásokat javasol, az elnök kifejtette: az elmúlt hat évben nem kommentálta a gazdaságpolitikai döntéseket, kivéve azokat, például a végtörlesztést, amely a bankrendszer stabilitását, így a jegybank működését érintette.
Hitel kell bankoktól és stabil jogi környezet
Az MNB elnöke rögzítette: a gazdaságpolitikai változtatás szükségessége az alacsony potenciális növekedés okainak feltárásából fakad. "A beruházások csak akkor futnak fel, ha a vállalkozások 3-5 évre előre számolhatnak stabil, biztonságos szabályozási, jogi környezettel. Azzal, hogy a kormány nem vezet be különadókat, egyik napról a másikra nem tüntet el ágazatokat, vagy nem fagyasztja be, esetleg csökkenti a szabályozott árakat úgy, hogy ágazatokat lehetetlenít el.
Változást kellene elérni a bankoknál, érdekeltté kellene tenni a pénzintézeteket abban, hogy növeljék hitelezési aktivitásukat, és ne érezzék azt, hogy amennyiben profitra tesznek szert, akkor azt az állam el fogja tőlük vonni, mert akkor nem érdemes több hitelt kihelyezni. A monetáris politika önmagában nem tud növekedést gerjeszteni, a jegybank azzal képes segíteni a növekedést, hogy kiszámítható gazdasági környezetet teremt, azaz az árstabilitást tűzi ki célul, és ennek érdekében következetesen, átláthatóan dönt és cselekszik, amivel hozzájárul ahhoz a beruházási klímához, amely mellett érdemes hosszabb távra is befektetni Magyarországon, amely végeredményben előmozdítja a növekedést.
Arra a felvetésre, hogy alacsonyabb alapkamat miként segítheti a hitelezést, az elnök elmondta: tavaly augusztus óta 1,5 százalékkal csökkent az alapkamat, de az új hitelek kibocsátása továbbra sem növekszik, tehát még nincs bizonyíték arra, hogy a mai magyar gazdasági helyzetben a magasabb kamat lett volna az a szűk keresztmetszet, amely gátolta volna a hitelezés felfutását.
---- Ha lett volna IMF-megállapodás, lehetne csökkenteni a devizatartalékot ----
Ha lett volna IMF-megállapodás, lehetne csökkenteni a devizatartalékot
|
A monetáris politikának ára vanAz Állami Számvevőszék friss tanulmánya épp azzal foglalkozik: az államadósságot növeli az a térítési kötelezettség is, amelyet a központi költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a Magyar Nemzeti Bank valamely tartalékalapjában hiány keletkezik. Az ÁSZ szerint a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos szintje mellett indokolt lenne, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor. |
Simor András a devizatartalékról azt mondta, annak kívánatos nagyságát több mutató alapján határozzák meg, amelyben kiemelt szerepe van az ország külföldi adósságának és ezen belül a rövid lejáratú adósságnak, ez az összeg jelenleg megközelítőleg 34 milliárd euró, annyi, amennyi az MNB devizatartaléka.
"Felelősségem tudatában jelentem ki, hogy a devizatartalék jelenleg csak nagy kockázat vállalása mellett csökkenthető. A devizatartalék ugyanis lényegében egyfajta biztosítás" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy ha olyan IMF-hitelszerződést kötött volna az ország, amely bármikor lehívható, ilyen az elővigyázatossági konstrukció, akkor a devizatartalék is kisebb lehetne.
Megjegyezte: mivel a magyar gazdaság ezen belül különösen a bankok külső adóssága, csökken, ezért fokozatosan és óvatosan a devizatartalékot is lehet csökkenteni. Ez a folyamat már lényegében el is indult: a devizatartalék 2012-ben közel 4 milliárd euróval, azaz több mint 10 százalékkal csökkent.
