1p
A jegybank leköszönő elnöke szerint tovább csúszhat lefelé az ország a régiós gazdaságok ranglistáján. Simor András megvédte az inflációs célkövetés rendszerét, még ha hat év alatt egyszer sem sikerült összehozni a 3 százalékos célt. A tévhittel ellentétben nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat. A devizatartalék a mi biztosításunk - de lehetne éppen csökkenteni is.

A szomszédainktól is lemaradtunk

Az ország potenciális növekedési üteme 2008-ban még 1,5 százalék körül volt, az azóta bekövetkezett csökkenés azt mutatja, hogy Magyarország erőteljesen lemaradt a versenyben. Nemcsak az Európai Unió centrum országaihoz nem sikerült folytatni a felzárkózásunkat, hanem a régióban a versenytárs államokkal sem tudjuk felvenni a tempót.

Míg 2000-ben az egy főre jutó GDP-t tekintve az Unióhoz időközben csatlakozott kelet-közép-európai országok között Szlovénia és Csehország mögött Magyarország a harmadik helyen állt, addig a nemzeti jegybankok előrejelzését alapul véve 2014 végére már csak Romániát és Bulgáriát előzzük majd meg" - mondta Simor András az MTI-nek adott interjúban, jelezve, hogy Magyarország potenciális gazdasági bővülésének várható üteme 2012-2015 között a prognózis szerint mindössze 0-0,5 százalék.

Minden a túlzott eladósodás miatt van

Az MNB elnöke több tényezővel magyarázta az elmúlt években lezajlott folyamatot: a beruházások GDP-hez viszonyított aránya történelmi mélypontra esett, évek óta kirívóan alacsony szinten áll a bejövő működő tőke nagysága és esik a hitelállomány. A foglalkoztatottság sem igazán növekszik, miközben a termelékenység is romlik.

Simor András kifejtette: a válság a világ egyes országaiban nagyon eltérő módon jelentkezett, más-más piaci szegmensekben robbant ki, például az Egyesült Államokban a subprime, azaz a másodrendű jelzáloghitelek, Magyarországon a deviza jelzáloghitelek területén, máshol az "ingatlanbuborék" indította el, de a válság gyökere azonos volt, a túlzott eladósodás. Egyes országokban a magánszektor, máshol az állam eladósodása öltött túlzott mérteket.

Magyarországon az állami és a magánszektoron belül a lakosság egyes rétegei is nagyon jelentős adósságot halmoztak fel, ezért is érintette súlyosan Magyarországot a válság. Ráadásul ez összekapcsolódott az ország alacsony növekedési képességével, aminek következtében ezt az adósságot csak nagyon lassan tudja kinőni a magyar gazdaság.

---- Ezért nincs nálunk 3 százalékos infláció ----

Ezért nincs nálunk 3 százalékos infláció

Az elnök szerint a válság arra tanította meg a jegybankárokat, hogy az alacsony infláció, az árstabilitás, az inflációs várakozások lehorgonyzása szükséges, de nem elégséges feltétele a makrogazdasági stabilitásnak, fokozottabb figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzésére. "A megfelelő makroprudenciális eszköztárral rendelkező makroprudenciális politika jól ki tudja egészíteni az inflációs célkövetés rendszerét" - mutatott rá az MNB elnöke.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt hat év során a hazai infláció rendre a jegybank monetáris tanácsa által célul kitűzött 3 százalék felett volt, az elnök kifejtette: ez három fő okra vezethető vissza. A kormányzati adó-és járulékintézkedésekre, az energia és nyersanyagárak alakulására, illetve a forint árfolyamának gyengülésére.

A kormányzati intézkedések közül kiemelte az általános forgalmi adó mértékének emelését 20-ról 27 százalékra, és a jövedéki adók növelését. A szektorális adók számottevően növelték a termelési költségeket. Ezek jelentős része, így a bankadó, a távközlési különadó átszivárgott a fogyasztói árakba. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a nemzetközi árupiacokon a nyersanyagárak és az energiaárak, ezek "begyűrűztek" a hazai fogyasztói árakba is.

A jegybank elnöke kitért arra is, hogy míg 2007-ben egy euró 240-250 forint között mozgott, jelenleg ennél 20 százalékkal gyengébb az árfolyam. A jegybank elemzései szerint egy 10 százalékos forintgyengülés hazánkban két év alatt alapesetben 3 százalékkal növeli az árszintet.

A jegybankárok úgy érvelnek, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók változása, annak hatása általában egy év alatt "kikerül a rendszerből" ezért a monetáris politikának nem kell az indirekt adók emelésére a monetáris kondíciók szigorításával válaszolni, azonban az elmúlt 6 év során szinte minden évben voltak olyan kormányzati adóintézkedések, amelyek felfelé nyomták az árakat, és ezzel mintegy hozzászoktatták a lakosságot a magas inflációhoz - magyarázta Simor András. A jegybank elnöke hozzátette azt is, hogy a kritikákkal ellentétben a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit is, nem erőltették a drasztikus, gyors dezinflációt.

Ugyanakkor az is tény, hogy a jelenlegi kormány időszakában a szabályozott árak - például a háztartási energiáé - a korábbinál kisebb mértékben emelkedtek, ami az infláció szempontjából kedvező - mondta az elnök. Annak elemzésébe, hogy ez mennyire fenntartható, nem akart belemenni. Magasabb inflációval nem lehet tartósan növekedést gerjeszteni, a jegybank azzal képes segíteni a tartós növekedést, hogy stabil, alacsony inflációjú, kiszámítható gazdasági környezetet teremt. Simor András szerint jelenleg a kiszámíthatóságnak és a stabilitásnak kellene a gazdaságpolitika középpontjába állnia.

---- Nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat ----

Nem lehet felemelkedni úgy, hogy közben elengedjük az árakat

A jegybankkal szemben sokszor megfogalmazott kritika, hogy elvakultan az inflációcsökkentés ügyét képviseli, és a reálgazdaság szempontjait háttérbe szorítja - vetette fel Simor András. Ha ez a kritika megállná a helyét, akkor az elmúlt években a jegybank "alul lőtte volna az inflációs célját, ami természetesen nem felel meg a valóságnak" - tette hozzá. Véleménye az, hogy a jegybank monetáris politikája folyamatosan figyelembe vette a reálgazdaság érdekeit, és az inflációs célt tekintve inkább laza volt az elmúlt időszakban.

Sokan gondolják azt az országban - köztük közgazdászok is -, hogy az infláció terhére lehet gazdasági növekedést produkálni, de az ilyen növekedés csak kérészéletű lehet. Hosszabb távon pont az ellenkezője igaz: mind a megtakarítókat, mind a beruházói környezetet elbizonytalanítja a magas, különösen a változó ütemű infláció, ezáltal az ország növekedési képessége tovább csökken - magyarázta az elnök.

Simor András szerint nem vitatható az a tétel, miszerint a gyarapodás előfeltétele az alacsony infláció, az árstabilitás pedig nem a gazdag országok luxusa. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is. Kínában például 8 százalékos növekedés mellett 2 százalék az infláció. Mindezt kiegészítette azzal, hogy "a világ valamennyi számunkra mintául szolgáló sikeres országában alacsony az infláció, stabilak az árak". Arra a kérdésre, hogy milyen gazdaságpolitikai változtatásokat javasol, az elnök kifejtette: az elmúlt hat évben nem kommentálta a gazdaságpolitikai döntéseket, kivéve azokat, például a végtörlesztést, amely a bankrendszer stabilitását, így a jegybank működését érintette.

Hitel kell bankoktól és stabil jogi környezet

Az MNB elnöke rögzítette: a gazdaságpolitikai változtatás szükségessége az alacsony potenciális növekedés okainak feltárásából fakad. "A beruházások csak akkor futnak fel, ha a vállalkozások 3-5 évre előre számolhatnak stabil, biztonságos szabályozási, jogi környezettel. Azzal, hogy a kormány nem vezet be különadókat, egyik napról a másikra nem tüntet el ágazatokat, vagy nem fagyasztja be, esetleg csökkenti a szabályozott árakat úgy, hogy ágazatokat lehetetlenít el.

Változást kellene elérni a bankoknál, érdekeltté kellene tenni a pénzintézeteket abban, hogy növeljék hitelezési aktivitásukat, és ne érezzék azt, hogy amennyiben profitra tesznek szert, akkor azt az állam el fogja tőlük vonni, mert akkor nem érdemes több hitelt kihelyezni. A monetáris politika önmagában nem tud növekedést gerjeszteni, a jegybank azzal képes segíteni a növekedést, hogy kiszámítható gazdasági környezetet teremt, azaz az árstabilitást tűzi ki célul, és ennek érdekében következetesen, átláthatóan dönt és cselekszik, amivel hozzájárul ahhoz a beruházási klímához, amely mellett érdemes hosszabb távra is befektetni Magyarországon, amely végeredményben előmozdítja a növekedést.

Arra a felvetésre, hogy alacsonyabb alapkamat miként segítheti a hitelezést, az elnök elmondta: tavaly augusztus óta 1,5 százalékkal csökkent az alapkamat, de az új hitelek kibocsátása továbbra sem növekszik, tehát még nincs bizonyíték arra, hogy a mai magyar gazdasági helyzetben a magasabb kamat lett volna az a szűk keresztmetszet, amely gátolta volna a hitelezés felfutását.

---- Ha lett volna IMF-megállapodás, lehetne csökkenteni a devizatartalékot ----

Ha lett volna IMF-megállapodás, lehetne csökkenteni a devizatartalékot

A monetáris politikának ára vanAz Állami Számvevőszék friss tanulmánya épp azzal foglalkozik: az államadósságot növeli az a térítési kötelezettség is, amelyet a központi költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a Magyar Nemzeti Bank valamely tartalékalapjában hiány keletkezik.

Az ÁSZ szerint a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos szintje mellett indokolt lenne, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor.

Részletek >>

Simor András a devizatartalékról azt mondta, annak kívánatos nagyságát több mutató alapján határozzák meg, amelyben kiemelt szerepe van az ország külföldi adósságának és ezen belül a rövid lejáratú adósságnak, ez az összeg jelenleg megközelítőleg 34 milliárd euró, annyi, amennyi az MNB devizatartaléka.

"Felelősségem tudatában jelentem ki, hogy a devizatartalék jelenleg csak nagy kockázat vállalása mellett csökkenthető. A devizatartalék ugyanis lényegében egyfajta biztosítás" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy ha olyan IMF-hitelszerződést kötött volna az ország, amely bármikor lehívható, ilyen az elővigyázatossági konstrukció, akkor a devizatartalék is kisebb lehetne.

Megjegyezte: mivel a magyar gazdaság ezen belül különösen a bankok külső adóssága, csökken, ezért fokozatosan és óvatosan a devizatartalékot is lehet csökkenteni. Ez a folyamat már lényegében el is indult: a devizatartalék 2012-ben közel 4 milliárd euróval, azaz több mint 10 százalékkal csökkent.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hihetetlen nyereséget termeltek a nagy kínai ipari cégek
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 11:46
A több mint 20 millió jüan (2,78 millió dollár) éves bevételű kínai ipari cégek együttes nyeresége 1509 milliárd jüan (206,8 milliárd dollár) volt az idei első negyedévben, 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Makro / Külgazdaság Lehet-e idén is kétezer milliárdos költségvetési osztogatás? László Csaba lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:31
A volt pénzügyminiszter május 7-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Amelyben terveink szerint átbeszéljük, hogy a Donald Trump által kirobbantott vámháború milyen hatásokkal járhat a világgazdaságra és Magyarországra. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Bejelentést tett Peking: így pörgetnék fel a gazdaságot
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:01
A kínai kormány új intézkedéscsomagot jelentett be a foglalkoztatás és a gazdaság stabilizálására, valamint a magas színvonalú fejlődés előmozdítására – közölte Csao Csen-hszin, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság (NDRC) alelnöke a tárca hétfői sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Feszült várakozás: mikor mozdul a kamat?
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 09:16
A piacok figyelnek. 
Makro / Külgazdaság Egy súlyos hiba, ami mindenkivel kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 17:52
Donald Trump amerikai elnök nem tanult az Egyesült Államokban kicsit kevesebb mint 100 évvel ezelőtt bevezetett vámintézkedésekből. Ezt próbálják elmagyarázni a közgazdászok eredmény nélkül.
Makro / Külgazdaság Egy gyilkos támadás, amely atomháborút szabadíthat el
Káncz Csaba | 2025. április 27. 09:58
India és Pakisztán, Dél-Ázsia nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális hatalmai háború felé sodródnak, miután India Pakisztánt vádolta meg egy brutális terrortámadás elkövetésével az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. A két ország egylőre a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján vezet be intézkedéseket egymás ellen. Káncz Csaba jegyzete. 
Makro / Külgazdaság A mikrohullám ölni tanul – tesztüzemben a jövő légvédelme
Litván Dániel | 2025. április 27. 05:47
Olyan eszközt tesztelt a brit haderő, amely egy csapásra át tudná írni a front erőviszonyait – de van még mit reszelgetni rajta.
Makro / Külgazdaság Nagyon rossz ötlet volt felbőszíteni Kínát?
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 16:44
Mielőtt kirobbantotta kereskedelmi háborúját Kína ellen, Donald Trump amerikai elnöknek végig kellett volna gondolnia, hogy kivel áll szemben. Nem tette, amit jó eséllyel nagyon megbánhat.
Makro / Külgazdaság Sivatagba homokot? Az oroszok találtak maguknak egy vásárlót
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 15:32
Hosszabb távon jelentős mennyiségű orosz földgáz importjáról tárgyal Oroszország és Irán, miközben a perzsa állam földje alatt található a világ második legnagyobb földgáztartaléka.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij Rómában beszélt Trumppal (frissítve)
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 13:26
Washington gyümölcsözőnek minősítette a találkozót. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG