A monetáris tanács előtt a 6,00 százalékos alapkamat tartására és 0,25  százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk  többség a csökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar  Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követő budapesti tájékoztatón.

A "szűk többség" a jegybank szóhasználatában arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, vélhetően a külső tagok szavazataival foglalt állást a kamatcsökkentés mellett, akárcsak az elmúlt négy  alkalommal.

A jegybank szerint lesz növekedés jövőre

Az idén 1,4 százalékkal csökken, 2013-ban már 0,5 százalékkal nő, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal bővül a magyar bruttó hazai termék (GDP) - közölte legfrissebb inflációs jelentésének előrejelzéseit a a sajtótájékoztatón a jegybank. A részletes jelentést majd csütörtökön hozzák nyilvánosságra.

Az MNB legutóbbi, szeptemberi előrejelzésében erre az évre még 1,4 százalékos visszaesést, 2013-ra 0,7 százalékos növekedést várt.

20-25 éve nem látott "bravúrt" hozhatunk össze

Az idén 5,7 százalékkal, 2013-ban 3,5 százalékkal, 2014-ben pedig 3,2 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak - közölte legfrissebb inflációs jelentésének előrejelzéseit az MNB. Vagyis a 3%-os inflációs célt még 2014-ben sem érjük el, de legalább lassul a pénzromlás üteme. A jegybank által szintén jegyzett adószűrt maginfláció - melyben a kormányzati intézkedések kevésbé hangsúlyosan jelennek meg, és amely az MNB szerint jobban tükrözi a gazdasági folyamatokat - 2014-ben 3,4% lesz, vagyis a nominális infláció (3,2%) felett. Simor András szerint ebből nem az olvasható ki, hogy javulnának az inflációs kilátások, és ha a jegybank prognózisa bejön, akkor 20-25 éve nem látott "bravúrt" sikerül összehoznunk (az adószűrt  adat ugyanis általában mindig a nominális érték alatt marad).

Az MNB legutóbbi, szeptemberben kiadott előrejelzésében erre az évre még 5,8 százalékos, 2013-ra 5,0 százalékos inflációt várt.

Látni kell a jeleket

Simor András a két napja gyengélkedő forintról azt mondta, ilyen jellegű volatilitások nem szabad, hogy befolyásolják a hosszabb távra szóló monetáris politikát. Szerinte ugyanakkor intő jel, hogy egy piaci pletyka - miszerint a kéthetes kötvények kamatát az MNB 0-ra vágja - ilyen erősen tudott hatni a hazai fizetőeszközre. 

A rezsiköltségek 10%-os csökkentése kapcsán elmondta, egyáltalán nem biztos, hogy ez az intézkedés majd beindítja a fogyasztást. "Ez a kormány adócsökkentés után 500 milliárdot hagyott az emberek zsebében, ennek pozitív hatását a fogyasztásban mégsem látjuk, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a rezsiköltségeken spórolt pénzt az emberek most elköltik egy az egyben. A többség lehet, hogy inkább tartalékol, vagy attól tart, hogy ez a fajta csökkentés nem lesz fenntartható" - mondta.

Újságírói kérdésre a jegybank elnöke a kormány stratégiai megállapodásairól azt mondta, hogy növekvő piacgazdaságban, ahol jelen van a bizalom, nem lenne szükség arra, hogy a kormány külön szerződéseket kössön a gazdaság szereplőivel.

Együttműködik-e a jegybank a kormánnyal?

A sajtótájékoztatón Simor Andrást arról kérdezték az újságírók, hogy el tudna-e képzelni egy együttműködést a kormánnyal, Matolcsy György hétvégén ugyanis arról beszélt, hogy az új vezetéssel szövetséget kell kötnie a kormánynak. Simor András jelenleg regnáló elnök mandátuma márciusban jár le.

Simor szerint bár nincs sok idő hátra hivatali idejéből, a jegybank nyitott arra, hogy együttműködést kössön a kormányzattal, egy ilyen megállapodás megkötésével nem kell megvárni az új elnök kinevezését. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt két és fél évben nagyjából 20 esetben kereste meg a miniszterelnököt és a nemzetgazdasági minisztert, akiktől a legtöbbször választ sem kapott. "Ha a kormány Mikes Kelemenként kezeli a jegybank elnökét, nehéz együttműködést kötni" - mondta Simor.