Az Európai Bizottság szeptember közepén forrásbefagyasztásra tett javaslatot a Tanácsnak, alapvetően korrupciós problémák miatt. A Tanács múlt héten közölte, hogy két hónappal elhalasztja a döntést, amely így év végére várható.
Elemzők szerint Magyarországnak mindenképpen szüksége lenne az uniós forrásokra – ellenkező esetben ugyanis nagyon nehéz gazdasági helyzetbe kerül az ország, akár IMF-hitelt is kénytelen lehet igénybe venni.
De mekkora esély van arra, hogy sikerül megegyezni az EU-val, és megnyílik az összes pénzcsap? Elegendőek és valódiak-e az eddig tett korrupcióellenes lépések? Mi alapján dönt majd a Tanács, és érdeke-e a megállapodás? Hogyan működik a brüsszeli döntéshozatal a kulisszák mögött?
És egyáltalán: milyen most az EU és Magyarország viszonya? Milyen utat jártunk be a 2004-es csatlakozás óta? Milyen volt a korrupciós helyzet 2010 előtt, és milyen azóta? Magyarország változott meg jobban, vagy az EU? És mennyire lesz tartós ez a házasság?
Többek között erről kérdezzük a Klasszis Klubban Balázs Péter közgazdászt, diplomatát, egyetemi tanárt, a Közép-európai Egyetem emeritus professzorát.
Balázs Péter 2003-tól 2004-ig Magyarország Európai Unióhoz kiküldött állandó képviselője, 2004-ben az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó biztosa volt, 2009-től 2010-ig pedig külügyminiszteri posztot töltött be a Bajnai-kormányban.
A Klasszis Klub időpontja október 19., 15:30. A mintegy egyórásra tervezett, online rendezvényen olvasóink is feltehetik kérdéseiket. Ingyenes a részvétel, ugyanakkor regisztráció szükséges.
Itt regisztrálhat a klubtalálkozóra >>
A korábbi Klasszis Klub események itt érhetők el:
De hogyan áll a magyar gazdaság, mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek? Erről itt beszéltünk:
És mi baja Brüsszelnek a magyar kormánnyal, miről szól az egész történet, és miért Magyarország az EU második legkorruptabb országa?
Ezeket a kérdéseket pedig itt jártuk körbe:
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
