A magyar modell és a Brexit
A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén 2 százalékos gazdasági növekedést vár a korábban jelzett 2,3 százalék után, a vártnál sokkal rosszabb, uniós módszertan szerinti 0,4 százalékos első negyedéves növekedési adat, valamint az államközpontú „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása és az uniós támogatások visszaesése miatt - mondta Vértes András, a GKI elnöke az MTI beszámolója szerint.
A Brexit tovább növeli a lefelé mutató kockázatokat, 1,7-1,8 százalékra is lassulhat a növekedés, mivel a britek kilépése „gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának és politikai katasztrófa az Európai Uniónak”.
Mi a baj a magyar modellel?
Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött - írja a GKI. A 2017. évi költségvetésben előirányzott lazítás hat az idei döntéshozatalra is.
Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Friss példák erre a cafeteria átrendezése miatt az önkéntes pénztárak nehéz helyzetbe hozása, az önkormányzatok számlavezetésének államosítása, vagy az FHB-csoport takarékszövetkezeti integrációt vezérlő terjeszkedésének törvénykezési eszközökkel való segítése, majd akadályozása; ez utóbbiban az elvileg független bankfelügyelet megjelenése. A jegybankot külön is ostorozza a GKI: szerintük a monetáris politika fontos célja a forint gyengítése, s ezzel árfolyamnyereség elérése. Ennek ára a magyar gazdaság egészének leértékelődése. Az MNB messze túlterjeszkedik a jegybanktörvény által lehetővé tett kereteken, döntései rombolják a közbizalmat.
A Fitch Ratings májusban felminősítette Magyarországot, az S&P a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt ezt nem tervezi, a Moody’s döntése bizonytalan.
A GKI úgy látja: a jelek szerint kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégia. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. Sok helyen a minimálbér 5,7%-os emelése is nagy gondot okoz.
A közigazgatásban beharangozott hatalmas létszámcsökkentés, a háttérintézmények széleskörű megszüntetése a gyakorlatban (szakmai megalapozottság híján) részben elhalt, részben pedig beolvasztássá enyhült. A bürokrácia pedig az államközpontú magyar modell természetes velejárója - sorolja a gazdaságkutató.
Így változtak a GKI jóslatai az elmúlt 9 hónapban
| 2015. szeptember | december | 2016. március | június | |
| GDP termelés | 102 | 102,3 | 102,3 | 102 |
| GDP belföldi felhasználás |
100,3 | 101 | 101 | 101,5 |
| - Egyéni fogyasztás | 101,5 | 102,3 | 103 | 104 |
| - Állóeszköz-felhalmozás | 95 | 95 | 95 | 92 |
| Külkereskedelmi áruforgalom: | ||||
| - Export | 105,5 | 106 | 106 | 106 |
| - Import | 104 | 105 | 105,5 | 106 |
| Fogyasztói árindex (előző év = 100) | 102,5 | 101,7 | 100,8 | 100,8 |
| Munkanélküliségi ráta (éves átlag) | 7 | 6,7 | 6,5 | 5,8 |
| Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA) | -2,3 | -2,3 | -2,3 | -2,3 |
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
