Csak jövőre kaphatja meg Ukrajna azokat a nagy hatótávolságú rakétákat az Egyesült Államoktól, amelyeknek érkezését Kijev eredetileg idén tavaszra várta.
Késő szállítások
A földi indítású kis átmérőjű rakétákat (GLSDB) még tavaly ősszel ajánlotta fel a Boeing megvételre az Egyesült Államoknak és közvetve Ukrajnának, és akkor még úgy tűnt, hogy leszállításukra akár néhány hónapon belül sor kerülhet.
Az amerikai cég azonban végül csak ebben a hónapban fogja átadni a 160 kilométer hatótávolságú rakétákat az Egyesült Államoknak (a döntés a szállításról csak idén nyáron született meg), és még néhány hónapos teszt következik majd, mielőtt továbbítják őket Kijevnek, írta a Reuters az ügyet ismerő forrásaira hivatkozva.
„Várakozásaink szerint a sikeres felülvizsgálat után, 2024 elején tudjuk rendelkezésre bocsátani ezt a kulcsfontosságú hadieszközt”, mondta az amerikai védelmi minisztérium egyik szóvivője, pontos időpont említése nélkül.
A csúszás újabb rossz hír az ukrán hadseregnek, amelynek júniusban kezdődött ellentámadása eddig nem járt érdemleges sikerrel. Sőt, gyakorlatilag holtpontra jutott – ezt maga Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka is elismerte október végén az Economistnak adott interjúban. Mint mondta, valószínűleg nem lesz „mély és gyönyörű áttörés.”
Támadás helyett védekezés
A helyzet azóta ukrán szempontból csak rosszabbodott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december elsején már arról beszélt, hogy az orosz támadások erősödése miatt az ukrán hadsereg stratégiát vált: az ellenoffenzíva erőltetése helyett a védekezésre fog koncentrálni.
„Kijev szemléletet vált: a front minden területének védelmére és az országhatárok védelmére koncentrál, valamint átfogó értékelést készít a háború eddigi alakulásáról,” mondta a Kyiv Postnak egy forrás az elnöki irodából.
Kijev tehát – néhány kivételtől eltekintve, mint például az újonnan elfoglalt kis hídfő a Dnyeper-folyó keleti partján a Herszoni területen – beássa magát az állásaiba a tél beköszöntével, és várja, hogy a nyugati szövetségesek leszállítsák a fegyvereket és a muníciót.
Az elmúlt hetekben nem csupán a Donbászban fekvő Avgyjivka környékét, valamint a Donyeck városától délnyugatra lévő, már lerombolt Marinkát érték egyre erősödő orosz támadások, hanem a Harkivi területet – különösen a Kupjanszk-Liman védelmi vonalat –, valamint a Zaporizzsjai régió egy részét is.
Zelenszkij szerint emellett a kelet Szumi területen, a nyugati Rivnei és Volinyi területen, valamint az északi Csernyihivi területen és Kijev régióban is meg kell erősíteni a védelmet. A fővárost és környékét november végén rekordmennyiségű drónnal támadta az orosz hadsereg.
Az orosz támadások a hétvégén is folytatódtak:
vasárnapra virradóra például 12 drónt és egy robotrepülőgépet észlelt az ukrán hadsereg. A drónok közül 10-et tudtak lelőni. Ukrán közlések szerint az orosz hadsereg egyetlen nap alatt több mint 100 települést támadott, összesen 10 régióban.
A növekvő aggodalmak ellenére az elnöki hivatal nem számol olyan nagyszabású szárazföldi offenzívával, mint ami 2022 februárjában érte Ukrajnát, értesült az ukrán lap. Akkor az északról beözönlő orosz csapatok megpróbálták bevenni az ukrán fővárost, az ukrán haderő azonban visszaverte őket.
Rossz hír Kijev számára az is, hogy Moszkva pénteken jelentős katonai bővítést jelentett be: Vlagyimir Putyin orosz elnök közlése szerint 170 ezerrel növelik majd a csapatok létszámát.
Az orosz honvédelmi minisztérium szerint ezt fokozatos ütemben, "az önkéntesek számának növelésével" hajtják végre. Ezzel az orosz katonaság létszáma 2,2 millióra, ezen belül a seregek létszáma 1,32 millióra emelkedik.
Repedések Kijevben
Mindeközben repedések látszanak az ukrán vezetésben is. Zelenszkij szeptember elején menesztette honvédelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot arra hivatkozva, hogy "új megközelítésre van szükség." Az ukrán elnöki hivatal pedig november elején kritizálta Zaluzsnijt nyilatkozata miatt, mondván, hogy az „megkönnyíti az agresszor dolgát”, és pánikot kelt Ukrajna nyugati szövetségesei között.
A New York Times akkori értékelése szerint a nyilvános kritika törésvonalat jelez az ukrán katonai és civil vezetés között – ráadásul éppen akkor, amikor az országnak komoly katonai kihívásokkal kell szembenéznie.
Zelenszkij akkor még kétségbe vonta Zaluzsnij értékelését. „Az idő múlik, az emberek fáradtak, ez érthető. (…) De ez nem holtpont, ezt még egyszer hangsúlyozom.” Mostanra azonban ő is kénytelen volt belátni, hogy a hadsereg főparancsnokának alighanem igaza volt, az ukrán hadsereg pedig kénytelen támadásról védekezésre váltani.
Az ukrán egység megbomlására utal az is, hogy a napokban Kijev polgármestere élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt.
Vitalij Klicsko a Der Spiegelnek adott interjúban azt mondta: Ukrajna az önkényuralom felé halad, és "egy bizonyos ponton túl semmiben sem fogunk különbözni Oroszországtól, ahol minden egy ember szeszélyein múlik".
Hasonló vádat fogalmazott meg Zelenszkijjel szemben korábbi tanácsadója, Olekszij Aresztovics is.
Az ukrán elnök helyzetét nehezíti, hogy az elmúlt két hónapban a palesztin Hamász és Izrael közötti háború elvonta a Nyugat figyelmét Ukrajnáról, politikailag és katonailag is.„A közel-keleti háború elviszi rólunk a fókuszt,” ismerte el anno az ukrán elnök.
Inog Zelenszkij széke
A katonai sikerek elmaradásának mindenesetre rá nézve is súlyos következményei lehetnek. „Napról napra fogy a levegő Zelenszkij körül”, mondta lapcsoportunk műsorában, a hét videójában Káncz Csaba külpolitikai szakértő.
Szerinte egyre inkább lemorzsolódik Ukrajna nyugati támogatása, és a Nyugat „már nem írja alá” azt a narratívát, hogy mindent vissza kell foglalni, beleértve a Krímet is. Ez katonailag és politikailag is lehetetlen, véli Káncz Csaba, aki szerint valószínűleg már megindult Zelenszkij utódjának a keresése – politikailag ő „a végjáték korszakába lépett.”
Ezzel párhuzamosan az amerikai Time magazin, amely ősszel bebocsátást nyert Zelenszkijhez és stábjához Kijevben, azt írta, hogy az elnök optimizmusa eltűnt.
Stábja szerint Zelenszkij mérges, és úgy érzi, hogy becsapta a Nyugat, mivel az általa adott fegyverek csak a túléléshez elegendőek, nem pedig a győzelemhez.
Ukrajnában elvileg jövő márciusban tartanak elnökválasztásokat, amelyen indulni kíván a már említett Olekszij Aresztovics is. Ő nemrég egy interjúban azt mondta: be kell fejezni a háborút, akár a Krím-félsziget és a Donbász elvesztése árán is. Szerinte nincs esély Ukrajna győzelmére, az emberek pedig belefáradtak a harcokba.
.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
