Súlyos árnyak a ma kezdődő fekete-tengeri hadgyakorlat fölött

A tavaszi hónapok nagyarányú orosz csapatösszevonásai üzenetként szolgáltak a NATO számára: Putyin elnök nem fogadja el Ukrajna jelenlegi, Nyugat-orientált státuszát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes április 13-án felszólította az Egyesült Államokat, hogy „tartsa magát távol a Krímtől”.

Orosz figyelmeztetés

Nos, ezt a figyelmeztetést az USA és szövetségesei egy ma kezdődő, és július 10-ig tartó fekete-tengeri hadgyakorlattal tesztelik. A „Sea Breeze” fedőnevű hadgyakorlaton 6 kontinensről 32 ország 5000 katonája, 32 hadihajóval, 40 vadászgéppel és 18 különleges műveleti-, valamint búvár egységgel vesz részt. Moszkva figyelmeztetett, hogy a hadgyakorlat növeli az incidensek esélyét és felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy álljanak el a hadgyakorlattól.

A helyzetre már egyébként is súlyos árnyékot vet, hogy az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb incidense történt június 23-án a Fekete-tengeren, a Krím-félsziget déli partjai mentén. Ez akár Oroszország és a NATO közvetlen fegyveres összecsapásba is torkollhatott volna. Az elmúlt héten egy járókelő által megtalált bizalmas brit katonai dokumentumok arról árulkodnak, hogy London agresszív orosz reakcióval számolt és a brit politikusok gyakorlatilag Moszkva reakciójára bízták a rombolójuk legénységének életét. 

Perdöntőnek tekinthető az is, amit Jonathan Beale, a BBC tudósítója jelentett a több mint nyolcezer tonnás brit HMS Defender romboló fedélzetéről 1:39 perces rövid riportjában, s ami a BBC online kiadásának vezető anyagává avanzsált – egy ideig. (Ezt a riportot percekkel később a BBC eltávolította a honlapja éléről, egy Britney Spears pletyka-sztorival helyettesítve.)  Beale a tudósításában megállapította, hogy az HMS Defender előre elhatározott módon, tudatosan választotta ezt a lépést, a területi vizekre való behatolást, „hogy Oroszország tudomására hozzuk álláspontunkat”. 

A műszakilag rendkívül fejlett HMS Defender képes lehetett az elriasztására, üldözésére bevetett orosz haditengerészeti egységek elektronikai, felderítő rendszereinek a felmérésére is. Moszkvát még külön felbőszíthette, hogy a brit romboló fedélzetén tartózkodott az ukrán védelmi miniszter-helyettes. 

Szergej Rjabkov államtitkár a súlyos incidens kapcsán leszögezte: ha még egyszer egy ilyen eset előfordul, és megsértik az orosz felségvizeket, „akkor bombázhatunk…mégpedig célzottan”. Moszkva ráadásul múlt pénteken hadgyakorlatot kezdett a Kelet-Mediterráneumban, ahol jelenleg a brit haditengerészet zászlóshajója, a Queen Elizabeth II. anyahajó tartózkodik. Ezen a hadgyakorlaton szerepel első alkalommal Oroszország határain kívül a „Kinzsal” hiperszonikus rakéta, amely a hangsebesség tízszeresével csap le a célpontra.

Sz-500 Prométeusz

Itt ki kell emelni a Krím stratégiai jelentőségét. Magának a félszigetnek a birtoklása lényegében a régió jelentős területeinek kontrollálását teszi lehetővé. Tekinthetjük a Krímet akár Oroszország állandó repülőgép hordozójának, amely mind felderítésben, mind a katonai erő kivetítésében kulcsszerepet tölt be a Fekete-tengeren. A Boszporusz mellett a Fekete-tengeren a második legfontosabb a Krím feletti kontroll, ahogy ezt már a történelem számos példájában láthattuk.

Nem véletlen, hogy az orosz katonai sajtó jelentése szerint a vadonatúj Sz-500 Prométeusz lég- és műholdelhárító rakétarendszer első hadrendbe állítása a Krímben várható az idén. Az új rendszer már 2000 kilométer távolságból képes a célok észlelésére és a 40N6M típusú rakétája 400 kilométeres hatótávolságú.

A fekete-tengeri kérdés

Szergej Sojgu védelmi miniszter április 22-i beszédében – amelyben bejelentette a csapatkivonást a határ közeléből – egy szót sem szólt a haditengerészet egységeiről és hadieszközeiről. Ezzel is jelezte, hogy a megerősített haditengerészeti partraszálló egységek a Fekete-tengeren a helyükön maradnak. A Kreml mindezeken túl április 24 és október 31 között a Krím környezetében több területet lezártnak nyilvánított külföldi hadihajók számára. Ide tartoznak a félsziget déli partjának vizei és a Kercsi-szoros – vagyis valójában az Azovi-tenger orosz blokádja megerősítésre került. Ilyen körülmények között elhamarkodott beszélni érdemi orosz visszavonulásról az ukrán határ közelében. 

Ahogyan egy prominens orosz katonai elemző, Vladimir Mukin kifejtette a prominens napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta hasábjain, Oroszország egyet hátralépett a szárazföldön, de lépett a tengeren egy másikat előre, amely utóbbi minden bizonnyal nagyobb horderejűnek tekinthető. Mukin szerint ez a haditengerészeti erő „most első alkalommal” jelentős partraszállási kapacitással rendelkezik. 

A Krím felfegyverzése

2014 óta Moszkva sokat fektetett a Krímben az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszerekbe. Felújította a helyi légelhárító és főként a drón-elhárító képességeit. Azon év végén a Fekete-tengeri Flotta megkapta az első nagy hatótávolságú (több, mint 5000 kilométer) elektronikus zavaró rendszerét.  A Murmanszk-BN rendszert a NATO és az USA magas-frekvenciájú katonai műhold kommunikációjának zavarására fejlesztették ki.

Mivel Ukrajna az utóbbi időszakban török gyártmányú Bayraktar TB2 drónokat szerzett be, ezért az orosz gyakorlatok ezek hatástalanítására koncentráltak. Ukrán szakértők szerint az orosz hadihajók – különösen a Project 11356Р/М fregattok - képviselik a gerincét a drón-ellenes műveleteknek. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)