Súlyos hatalmi vákuum keletkezett a franciák kivonulásával

Május 15-én a nyugat-afrikai Mali bejelentette, hogy kilép a Csádot, Malit, Nigert, Mauritániát és Burkina Fasót tömörítő „Ötök Csoportjából” (G5 Száhel). Mali bejelentése tiltakozásul hangzott el az ellen, hogy a G5 Száhel csoport egyes tagállamai a nyolcadik rendes ülésszakon Mali elnöki tisztét ellenezték. A töréshez több tényező is hozzájárult, többek között a Mali és Franciaország közötti feszült kapcsolatok, a francia Barkhane Erők és az Európai Takuba Haderő Maliból való kivonása (és Nigerben történő újrapozicionálása), az orosz Wagner-csoport beavatkozása Maliban, valamint az, hogy a Nyugat-afrikai Államok Közössége (ECOWAS) szankciókat vezetett be Mali ellen.

Feszült kapcsolatok Bamako és Párizs között

A Mali és Franciaország közötti szakadék a megválasztott kormány 2020-as megdöntése óta folyamatosan nőtt. A két ország közötti diplomáciai ellentét azonban az utóbbi hónapokban súlyosbodott, és a francia nagykövet Maliból való kiutasításával tetőzött.  

Mali Franciaország számos vörös vonalát átlépte, ideértve a fegyveres csoportokkal folytatott tárgyalásokat, a katonai junta hatalom-átvételét, valamint azt, hogy dacolt a polgári uralomhoz való visszatérés ütemtervével. Így Párizs úgy döntött, hogy 2022 júniusában kivonja erőit Maliból.  

A Mali és Franciaország közötti kapcsolatok zsákutcába jutottak azzal is, hogy Bamako 2014-ben felmondta a Franciaországgal kötött védelmi együttműködési megállapodását, valamint a 2013-as és 2020-as egyéb megállapodásokat, amelyek meghatározták a Barkhane és Takuba erők jelenlétének jogi kereteit.

Növekvő regionális különbségek

A Franciaország és Mali között a Wagner-csoport bevetésével kapcsolatos feszültségek hátterében Niger keményen fellépett a Maliban uralkodó katonai tanáccsal szemben, tartva a katonai puccsok átfertőződésétől a sikertelen nigeri puccskísérletek közepette. Nigerben a francia és az európai haderő is helyet kapott, amelyek a régió országai megbízható szövetségesnek számítanak.

A G5 Száhel-csoport erőfeszítései

A Száhel-övezet országai számos helyi biztonsági kihívással, politikai zűrzavarral és egyidejűleg zajló puccskísérletek hullámával néznek szembe, amelyek közös fenyegetést jelentenek az övezet országaira. Ez különösen igaz azután, hogy a G5 Száhel csoport erőinek korlátozott képességei közepette Csád 600 katonáját visszahívta a szervezetből, hogy inkább Csádban lépjenek fel a terrorista csoportok ellen. Most, Mali kivonulása után Mauritánia földrajzilag távol került Csádtól, Nigertől és Burkina Fasótól, ahol Mali sarkalatos pontként szolgált az ezen országok közötti műveletek végrehajtásában.

Az orosz-ukrán háború következményei negatív hatnak ki a G5 Száhel-csoport finanszírozására. Ez elsősorban igaz az Európai Unióra – amely finanszírozási hozzájárulása korábban elérte a 156 millió eurót. Eközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megtagadta a rendszeres finanszírozást a bevett ENSZ mechanizmuson keresztül.

Mali növekvő regionális és nemzetközi elszigeteltsége

Csád és Niger elítélte a „Wagner-csoport” bevetését Maliban, és Franciaország oldalára állt Bamako ellen, ami növelte az ország elszigeteltségét, valamint az ECOWAS gazdasági szankcióinak Malira gyakorolt ​​következményeit. Az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsa (PSC) fenntartotta ezeket a szankciókat.

A franciák kivonulásával a mali hadsereg nem lesz képes egyedül szembeszállni a növekvő bizonytalansággal.  Nem véletlen, hogy Németország bejelentette: növeli katonái számát Maliban az ENSz többdimenziós integrált stabilizációs missziójában (MINUSMA).

A Száhel-övezet romló biztonsági helyzete

Mauritániát is aggasztja a Malival közös határain egyre súlyosbodó bizonytalanság. Valóban, a Nigerrel és Burkina Fasóval határos Mali ma a biztonsági kockázatok fő forrásának számít a térségben. Emellett a délkelet-nigeri Diffa régióban, a nyugat-nigeri Tillaberi régióban és az északnyugat-nigeri Tahoua régióban megnőtt a terrortámadások száma és a bizonytalanság, nem beszélve a bűnbandák veszélyeiről a Nigéria és Niger délkeleti régiója (Maradi) határán.

A terrorizmus továbbterjedése a Száhel-övezeten kívülre

A dzsihadista lázadás veszélye és a terrorista csoportok befolyása várhatóan növekedni fog, Malitól Nigerig és Burkina Fasóig, valamint a Guineai-öböl part menti országaiig Nyugat-Afrikában, a régió nemzeti hadseregeinek korlátozott kapacitása közepette.  Aggodalomra ad okot a G5 Száhel-csoport hadseregeinek ellenálló képessége, ami biztonsági vákuumot teremt a Száhel-övezetben, és további kihívásokat is jelent. A Nyugat-Afrikában működő legjelentősebb terrorista csoportok közé tartozik az Iszlám Maghreb al-Kaida, az Iszlám Állam (IS), az Al-Mourabitoun és a Boko Haram.

Mali kivonulása ráadásul más országokat is arra késztethet, hogy kivonuljanak a G5 Száhel-csoportból, például Burkina Fasót, amely Malihoz hasonlóan politikai zűrzavart él át.  A lépés hatással lehet a regionális együttműködési erőfeszítésekre is, amelyek ezek után csak bizonyos konkrét műveletekre korlátozódhatnak.