Berlin új kontinensre veti ki a hálóját – nagy szüksége van a földgázra

A német koalíciós kormány aktívan dolgozik az ország gazdasági (mindenekelőtt energetikai), politikai és katonai súlyának növelésén Afrikában. A hét első felében ezzel a céllal Olaf Scholz kancellár (Szociáldemokrata Párt, SPD) egy magas rangú üzleti delegációval együtt Szenegálba, Nigerbe és Dél-Afrikába látogatott.

Mit üzen a nigeri látogatás?

Scholz utazásának első állomása a Bundeswehr katonáinál tett látogatása volt hétfőn Nigerben.  Hivatalosan 200 német katona állomásozik az erőforrásokban gazdag és geostratégiai szempontból fontos országban.  A Bundeswehr a nigeri különleges erőket képezi ki a 2018 óta zajló „Gazelle” hadművelet részeként, amely az EU EUTM-missziójának része.

Május 20-án a Bundestag (szövetségi parlament) úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja a Száhel-övezetben végzett német katonai missziókat. Niger ebben egyre központibb szerepet játszik, az EUTM-misszió szinte teljes egészében Maliból Nigerbe került. "Németországnak az EU Száhel-övezetbeli képességfejlesztésében való részvételének középpontjában Niger áll" - olvasható a szövetségi kormány által elfogadott indítványban.

Az új mandátum szerint legfeljebb 300 Bundeswehr katona segíti „Burkina Faso, Mali, Mauritánia és Niger biztonsági erői, valamint a G5 Száhel-államok közös munkacsoportja működési képességeinek javítását”. Ez magában foglalja a „katonai tanácsadást és kiképzést, beleértve a bevetés előtti képzést” és a „támogatást”.  Vagyis a német katona-politikát Nigeren keresztül kiterjesztik az egész Száhel-övezetre.

Berlin azt is tervezi, hogy folytatja az együttműködést a sokat kritizált mali huntával. „Lesújtó volt, hogy orosz zsoldosok most Maliban vannak” – mondta Scholz a szenegáli elnökkel, Macky Sall-lal tartott közös sajtótájékoztatón dakari útja első napján. Németország továbbra is „eleget tesz felelősségének”, és „ezért úgy döntött, hogy továbbra is támogatni fogjuk a MINUSMA ENSZ-missziót”.

Valójában a Bundeswehr 1100-ról 1400 katonára növeli a MINUSMA csapatait Maliban, felkészülve a harcok eszkalációjára. A mandátum szerint még több katonát lehet mozgósítani „az átcsoportosítás szakaszaira, valamint a csapatváltások keretében és vészhelyzetekben”. Ennek során a MINUSMA „felhatalmazást kapott arra, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen, beleértve a katonai erő alkalmazását is a küldetés teljesítése érdekében”.

Német katonai mozgások

Már a mandátum meghosszabbításáról szóló Bundestag-vita során több felszólaló hangsúlyozta, hogy Németországnak katonailag is érvényesítenie kell érdekeit a térségben.

Merle Spellerberg, a Zöld Párt parlamenti képviselője szerint Németország jelenléte a Száhel-övezetben „az új felelősség jele, a geostratégiai kihívásokra adott válasz. „Amikor a francia csapatok a nyár végén kivonulnak Maliból, mi leszünk a legnagyobb csapatküldő a Globális Északról.” Németország „300 új katonával” „bezárja a franciák által hagyott rést”.

A kormány vezető tagjai, így Annalena Baerbock (Zöldek) külügyminiszter kifejezetten hangsúlyozták, hogy a cél más hatalmak, mindenekelőtt Oroszország visszaszorítása. „Ha a MINUSMA kivonulna Maliból, a vákuumot még inkább más erők töltenék be” – figyelmeztetett Baerbock a Bundestagban. Ez „az iszlamista harcosokra”, de „az orosz erőkre is” vonatkozik.

Hajsza az energiáért

Németország geogazdasági érdekei világosak. Mali és Niger nyersanyagokban rendkívül gazdag. Niger Afrika legnagyobb urántermelője és az ötödik legnagyobb világszerte. 2011 óta az ország az olajexportáló államok közé tartozik. További helyben bányászott és feldolgozott nyersanyagok a foszfát, a gipsz és a mészkő. Mali pedig Afrika harmadik legnagyobb aranytermelője Dél-Afrika és Ghána után, és nagy mennyiségű bauxit-, foszfát- és vasérc-lelőhelyekkel rendelkezik.

Scholz szenegáli látogatása rávilágít Németország afrikai ásványkincsek és nyersanyagok utáni éhségére, amelyet az Oroszországgal való konfliktus is tovább fokozott. Szenegálban Németország mindenekelőtt az ország gázlelőhelyeit szeretné a lehető leggyorsabban biztosítani.

„Nagyon világos akarok lenni ezzel kapcsolatban” – hangsúlyozta Scholz Dakarban. „Természetesen nem csak a megújuló energiaforrásokból előállított energia jövőbeli generációjának kérdésében szeretnénk együttműködni Szenegállal, hanem az LNG-kérdés és a szenegáli gáztermelés tekintetében is.”

Dél-Afrikában kedden Scholzot katonai tiszteletadással üdvözölte Cyril Ramaphosa elnök. Az út tartalmazta a Sasol energiaipari óriás meglátogatását is.  A transznacionális kőolaj- és vegyipari vállalat Dél-Afrika második legnagyobb ipari vállalata, több mint 30 000 alkalmazottal és 17 gyárral különböző országokban. A Sasol a gáz-folyadék üzemek építéséről ismert, különösen Katarban. Néhány napja Scholz átfogó energetikai partnerséget kötött az emirátussal és a világ legnagyobb cseppfolyósított gáz-exportőr cégével.

Félelem a társadalmi nyugtalanságtól

A német afrikai offenzíva másik motívuma kétségtelenül a zavargásoktól való félelem. „Drámai globális kihívásokkal” állunk szemben - figyelmeztetett Scholz Dakarban. A COVID-19 világjárvány, az ukrajnai háború és a klímaválság „pusztító következményekkel jár az afrikai államokra” és „életünk valóságára”. Veszélybe sodorták „azokat a társadalmi és gazdasági vívmányokat, amelyekért a Globális Dél dolgozott”. Annak érdekében, hogy „ezek a válságok ne szítsanak újabb lángokat” – mondta, Németországnak „határozottan fel kell lépnie”.

A vezető német médiában eközben még agresszívebb fellépést követelnek az Afrika kincseiért folyó versenyfutásban. „Németországnak be kell hoznia lemaradását” – szólítja fel Nikolas Busse hazáját a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. „Bár maga Németország egykor gyarmati hatalom volt, más nyugati országok előnybe kerültek, mindenekelőtt Franciaország”. Ezen változtatni kell, „ha valaki vezető európai hatalom akar lenni”.