A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint júniusban 20,1 százalékra mérséklődött a pénzromlás üteme előző év azonos időszakához képest, ami Suppan Gergely szerint megfelel a várakozásoknak.
Az MBH Bank vezető elemzője szerint az év második felében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítanak. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.
Szintén lefelé mutató kockázatot jelent az elemző szerint, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet.
Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban
októbertől már így is egyszámjegyű inflációra számítanak, ami az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet.
Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartják a 17,5 százalékos idei átlagos inflációs várakozásukat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.
Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásaikat is, ennek megfelelően az év végére 10,5 százalékra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.
Az Ausztriából Ukrajnába tartó, hatalmas készpénzt és aranyat szállító konvoj ügye újra ráirányította a figyelmet a szigorú szabályokra. 
