A Külgazdasági és Külügyminisztérium frissített, 2025-ös támogatásokról szóló, egyedi kormánydöntéseket tartalmazó szerződéslistája nagyságrendi fordulatot mutat a 2024-es „lefékezett” év után – számol be róla a Portfolio.hu.
Míg tavalyelőtt összesen 170,54 milliárd forintnyi beruházáshoz 42,24 milliárd forint célzott költségvetési támogatás társult, addig 2025-ben a lista alapján 5365,12 milliárd forintnyi beruházáshoz 547,8 milliárd forint támogatás kapcsolódik.
A támogatott beruházási volumen és a nominális támogatási összeg is sokszorosára ugrott:
a beruházásoknál nagyjából 31,5-szeres volt az ugrás, míg a költségvetésből megítélt ösztönzők összegénél 13-szoros növekedés volt 2024-hez képest.
A támogatási intenzitás viszont tavaly csökkent, átlagosan 23,3 százalék volt. Egy évvel korábban még 28,63 százalékon állt az állami támogatások arányát a teljes beruházási értékhez viszonyító mutató.
A 2025-ös csomag súlypontja egyértelműen a nagy tőkeigényű feldolgozóipari projektek, azon belül is az akkumulátor–e-mobilitási értéklánc felé tolódott. A teljes 5365 milliárdos beruházási állomány több mint fele egyetlen projekthez kötődik:
a Contemporary Amperex Technology Hungary (CATL) 2712,6 milliárd forintos új akkumulátorüzeme önmagában a teljes beruházási volumen 50,6 százalékát adja.
A debreceni gyárépítéshez kapcsolódó 129,37 milliárd forintos állami támogatás 4,8 százalékos intenzitást jelent, viszont a teljes támogatási keret 23,6 százalékát egymaga kiteszi.
Fotó: Depositphotos.com
A másik óriás, a Samsung SDI gödi akkumulátorgyártó üzemének fejlesztésére adott támogatás:
a dél-koreai cég 954,94 milliárd forintos kapacitásbővítéshez 133,02 milliárd forintos támogatás társul (13,9 százalékos intenzitás), ami a teljes támogatási összeg 24,3 százaléka.
Ez a két projekt tehát együttesen a 2025-ös támogatási keret közel felét adja (262,39 milliárd forint, vagyis nagyjából 48 százalék), miközben a beruházási oldalon együtt már bőven kétharmad felett vannak. A 3667,54 milliárd forintos tétel 68,4 százalékot tesz ki.
A “második vonalban” is ugyanaz a minta: akkumulátoripari és beszállítói lánchoz kötött, nagy volumenű fejlesztések sorakoznak. A W-SCOPE 244,29 milliárd forintos elválasztófilm-üzeméhez 49,18 milliárd forintos támogatás jár, így a projekt bő ötödét az állami ösztönző teszi. Ez a beruházás a teljes EKD-keret közel 9 százalékát tette ki.
Az EcoPro BM 251,65 milliárd forintos debreceni katódgyár-létesítési projektjénél az állam 12 százalékot áll, ami összegszerűen 30,2 milliárd forintot jelent. A Semcortpo 132,65 milliárdos szeparátorfólia-kapacitásbővítése 6,63 milliárdos támogatást kap (5,0 százalékos támogatási intenzitással).
A támogatási intenzitás felső sávja viszont nem a nagy akkugyáraknál, hanem többnyire a kisebb, célzott vagy stratégiai iparági projektekben jelenik meg.
Kiemelkedik a fegyvergyártó Rheinmetall Advanced Technology Solutions 50 százalékos támogatási aránya (26,59 milliárdos beruházásra 13,30 milliárd forint).
Fotó: Depositphotos.com
Tavaly összesen 1340 új munkahely létrehozását vállalták a cégek az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásokért cserébe. A jelentősebb létszámvállalások inkább szolgáltató- és technológiai központokhoz, szoftverhez, üzleti szolgáltatásokhoz kötődnek: a legtöbb álláshelyet a Genesys Cloud Services (250), a TESCO-BST (220) és az SPS Germany magyarországi fióktelep (137) hozza létre.
Így, ha a teljes 2025-ös EKD-csomag esetében nézzük, akkor a kifizetett 547,8 milliárd forint támogatás 1340 munkahely mellett átlagosan mintegy 409 millió forint támogatást jelent egy új pozícióra. 2024-ben ugyanez kb. 70 millió forint volt.
Ha csak ténylegesen az új munkahelyek létrehozásával járó projektek támogatásait nézzük, akkor az állam átlagosan 26,8 millió forintot költ egy új állásra.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
