A Külgazdasági és Külügyminisztérium frissített, 2025-ös támogatásokról szóló, egyedi kormánydöntéseket tartalmazó szerződéslistája nagyságrendi fordulatot mutat a 2024-es „lefékezett” év után – számol be róla a Portfolio.hu.
Míg tavalyelőtt összesen 170,54 milliárd forintnyi beruházáshoz 42,24 milliárd forint célzott költségvetési támogatás társult, addig 2025-ben a lista alapján 5365,12 milliárd forintnyi beruházáshoz 547,8 milliárd forint támogatás kapcsolódik.
A támogatott beruházási volumen és a nominális támogatási összeg is sokszorosára ugrott:
a beruházásoknál nagyjából 31,5-szeres volt az ugrás, míg a költségvetésből megítélt ösztönzők összegénél 13-szoros növekedés volt 2024-hez képest.
A támogatási intenzitás viszont tavaly csökkent, átlagosan 23,3 százalék volt. Egy évvel korábban még 28,63 százalékon állt az állami támogatások arányát a teljes beruházási értékhez viszonyító mutató.
A 2025-ös csomag súlypontja egyértelműen a nagy tőkeigényű feldolgozóipari projektek, azon belül is az akkumulátor–e-mobilitási értéklánc felé tolódott. A teljes 5365 milliárdos beruházási állomány több mint fele egyetlen projekthez kötődik:
a Contemporary Amperex Technology Hungary (CATL) 2712,6 milliárd forintos új akkumulátorüzeme önmagában a teljes beruházási volumen 50,6 százalékát adja.
A debreceni gyárépítéshez kapcsolódó 129,37 milliárd forintos állami támogatás 4,8 százalékos intenzitást jelent, viszont a teljes támogatási keret 23,6 százalékát egymaga kiteszi.
Fotó: Depositphotos.com
A másik óriás, a Samsung SDI gödi akkumulátorgyártó üzemének fejlesztésére adott támogatás:
a dél-koreai cég 954,94 milliárd forintos kapacitásbővítéshez 133,02 milliárd forintos támogatás társul (13,9 százalékos intenzitás), ami a teljes támogatási összeg 24,3 százaléka.
Ez a két projekt tehát együttesen a 2025-ös támogatási keret közel felét adja (262,39 milliárd forint, vagyis nagyjából 48 százalék), miközben a beruházási oldalon együtt már bőven kétharmad felett vannak. A 3667,54 milliárd forintos tétel 68,4 százalékot tesz ki.
A “második vonalban” is ugyanaz a minta: akkumulátoripari és beszállítói lánchoz kötött, nagy volumenű fejlesztések sorakoznak. A W-SCOPE 244,29 milliárd forintos elválasztófilm-üzeméhez 49,18 milliárd forintos támogatás jár, így a projekt bő ötödét az állami ösztönző teszi. Ez a beruházás a teljes EKD-keret közel 9 százalékát tette ki.
Az EcoPro BM 251,65 milliárd forintos debreceni katódgyár-létesítési projektjénél az állam 12 százalékot áll, ami összegszerűen 30,2 milliárd forintot jelent. A Semcortpo 132,65 milliárdos szeparátorfólia-kapacitásbővítése 6,63 milliárdos támogatást kap (5,0 százalékos támogatási intenzitással).
A támogatási intenzitás felső sávja viszont nem a nagy akkugyáraknál, hanem többnyire a kisebb, célzott vagy stratégiai iparági projektekben jelenik meg.
Kiemelkedik a fegyvergyártó Rheinmetall Advanced Technology Solutions 50 százalékos támogatási aránya (26,59 milliárdos beruházásra 13,30 milliárd forint).
Fotó: Depositphotos.com
Tavaly összesen 1340 új munkahely létrehozását vállalták a cégek az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásokért cserébe. A jelentősebb létszámvállalások inkább szolgáltató- és technológiai központokhoz, szoftverhez, üzleti szolgáltatásokhoz kötődnek: a legtöbb álláshelyet a Genesys Cloud Services (250), a TESCO-BST (220) és az SPS Germany magyarországi fióktelep (137) hozza létre.
Így, ha a teljes 2025-ös EKD-csomag esetében nézzük, akkor a kifizetett 547,8 milliárd forint támogatás 1340 munkahely mellett átlagosan mintegy 409 millió forint támogatást jelent egy új pozícióra. 2024-ben ugyanez kb. 70 millió forint volt.
Ha csak ténylegesen az új munkahelyek létrehozásával járó projektek támogatásait nézzük, akkor az állam átlagosan 26,8 millió forintot költ egy új állásra.
A szervezet szerint az maga a megadás.
