A kiskereskedelmi forgalom visszaesése májusban 1,2 százalék volt, miközben a Reuters felmérésében résztvevő elemzők 0,8 százalékot vártak. A fő ok ebben az infláció lehetett, ami 2,9 százalékra emelkedett, amivel már a hagyományosan magas inflációs célt meghatározó MNB is igen elégedett lenne, sőt, talán már sokallaná is. A brit inflációt elsősorban a font tavaly óta bekövetkező leértékelődése fűtötte, látszik, hogy az ország importérzékeny, így a kereskedelem bármilyen korlátozása további kellemetlenségeket okozhatna.
Általános visszaesés
Mindez még a májusi helyzetet tükrözi, amikor még nem jelentkezett a miniszterelnök által váratlanul kiírt majd elbukott választások utáni bizonytalanság hatása. A visszaesés ráadásul széleskörű volt, szinte minden termékcsoportot érintett, kivéve az üzemanyagokat, melyeknek ára az olajáresés miatt kedvezően alakult. Az inflációt messze nem követte a bérek emelkedése: a tavalyi népszavazás után kialakult bizonytalanságban a cégek kevésbé mernek béreket emelni.
Már a polgárok is okosabbak
A múlt heti választási eredményben már sokak szerint szerepet játszott az életszínvonal csökkenése. Most már érzik a polgárok, hogy az Európai Unió nem csak a szuverenitás egy részéről való lemondásról és az uniós polgárok angliai munkavállalásáról szól, hanem egy olyan komoly gazdasági, kereskedelmi lehetőség, ami sokkal jobb életet biztosít. Ha ezzel tisztában lettek volna a tavalyi népszavazáson, vélhetően más eredmény születik. Ahogy Philip Hammond brit pénzügyminiszter mondta: nem arra szavaztak, hogy az ország szegényebb vagy kevésbé biztonságos legyen.
Konzervatív puhulás
Ezzel a helyzettel most már a Konzervatív Párt és maga a kormányfő is szembe néz, és tisztában vannak vele, hogy egy, az Unióval való kemény szakítást jelentő kiválás további gazdasági károkat okozna, és ezt nagyon nem akarják a polgárok, ezért nincs értelme tovább erőltetni ezt. A párt vezető politikusai egyre inkább egy puhának nevezett megoldást támogatnak, kérdés, hogy ez mit jelentene. Ahhoz, hogy ne érjék további károk a gazdaságot, szükséges lenne a vámunióban és az egységes piacon maradni, viszont ebben az esetben el kell fogadni az emberek, a munkaerő szabad mozgását is.
Az adott helyzetben, ha választani kell, feltehetőleg a jobb életet választják azzal, hogy továbbra is hadd jöjjenek az európai munkavállalók. Ráadásul ez utóbbi probléma magától is mérséklődni fog, hisz a kelet-európai gyors reálbér-növekedés addig fog tartani, amíg le nem csökken az elvándorlás, hisz pont a munkaerő-hiány fűti a béremelést. Ez a kérdés tulajdonképpen a miniszterelnök vesszőparipája volt, aki korábban belügyminiszterként foglalkozott a bevándorlás kérdésével.
Rövid az idő
Az Európai Unióval való tárgyalások a jövő héten kezdődnek, addig kellene a szigetországnak kialakítani az egységes álláspontot. A skót első miniszter azt javasolta, hogy folytassanak pártok és nemzetek közötti konzultációt, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértsenek, ugyanakkor a kormány kisebbségben van a parlamentben, szélesebb konszenzus nélkül csak a DUP északír párt képviselőinek hozzájárulásával tud törvényeket elfogadtatni a parlamentben.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
