<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tabut döntött az albán miniszterelnök azzal, hogy a térségbeli albánok egyesítéséről beszélt. Belgrád szerint ez egy általános balkáni háborúhoz vezetne. Budapest új stratégiai szövetségesei eközben újraosztják a kártyákat a térségben.
Edi Rama, Albánia miniszterelnöke. Fotó: EPA/FELIPE TRUEBA

A balkáni feszültség az elkövetkező hetekben várhatóan az „albán kérdés” körül fog cirkulálni. Részben vonatkozik magára Albániára, részben az albán-többségű Koszovóra, részben pedig Macedóniára, ahol az albán pártok miatt is tart a politikai válság már hónapok óta. Ivanov, macedón elnök és a korábbi kormányzó párt (VMRO-DPMNE) nem hajlandók feladni követelésüket, hogy a Szociáldemokrata Párt és az albán nemzetiségű pártok vonják vissza koalíciós megegyezésüket, amely szerint az albán hivatalos nyelvvé válna a kis balkáni országban. Az albán etnikum követelései Macedóniában az orosz külügyminisztériumot is megszólalásra kényszerítette, egyben figyelmeztetve Brüsszelt is.

Az albán kérdés

Eközben Albánia és Szerbia között a politikai hőmérséklet forráspontra emelkedett. Edi Rama albán miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy Tirana egyesülésre fog törekedni Koszovóval, ha a térség EU csatlakozása kútba esik. Ha mindez nem lenne elég, az albán ellenzék bejelentette, hogy a június 18-ra tervezett parlamenti választásokat bojkottálni fogja, amely így belpolitikai válsághoz vezet.

Rama a térségbeli albánok lehetséges egyesítésének felvetésével komoly tabut sértett a Balkánon. Egyben egy rémálomtól óvott, amely szerinte akkor csapna le a térségre, ha az EU befolyását tovább szorítaná vissza Moszkva és Ankara. A nyugati partnereket évekig azzal nyugtatgatták Tiranában, hogy Nagy-Albánia nem reális forgatókönyv.

Brüsszel újra határozatlan

Ez tehát már nem érvényes. Sőt egy napra rá Hashim Thaçi koszovói elnök ráduplázott: ha az EU bezárja kapuit, akkor a térségbeli albánok egyesülni fognak. A dél-szerbiai albánok is rögtön megszólaltak, kijelentve, hogy magukat „Kelet-Koszovónak” tekintik és kérik, hogy őket se felejtsék ki az albán Unióból.

Brüsszel visszafogottan reagált és a szokásos zsargonjában jószomszédsági kapcsolatokra figyelmeztetett, miközben hozzátette, hogy a régió országainak „él az EU perspektívája.” Nos, a probléma csupán annyi, hogy ezt a maszlagot a régió már nem nyeli be. Pontosan tudják, hogy Berlinben, Párizsban és Hágában a politikusok nem jöhetnek elő a balkáni bővítéssel, mert a választóik megbüntetik őket.

Belgrád kevésbé diplomatikusan reagált. A szerb miniszterelnök szerint ő már zászlórúdon himbálózna Brüsszelben, ha a szerbek újraegyesítését helyezte volna kilátásba. Ő azt várja el az EU-tól, hogy a nagy-albán víziókat a leghatározottabban utasítsák el, hiszen a Balkánon a dominóhatás miatt ez általános háborúhoz vezetne.

Budapest új stratégiai partnerei

Káncz Csaba

2010-ben a Gallup végzett egy nagyobb felmérést a térségben az albánok szándékairól. A kutatás kimutatta, hogy két évvel a koszovóiak függetlenedése után 80 százaléka az ottani albánoknak, 63 százaléka Albánia lakosságának és 52 százaléka a macedóniai albánoknak egy közös állam megalapítása mellett állt ki. Valóban, a határokon átívelő gazdasági, kulturális és családi kapcsolatok a térség 5 millió albánja között rendkívül intenzív. A szellem tehát kiszabadult a palackból, miközben Brüsszel szóvirágai már hitelüket vesztették és a Trump-kormányzat balkáni terveiről senki nem tud semmit.

No és mi van a magyar kisebbségek kérdésével? Ez a téma jórészt tabunak számít itthon, holott a kormányzat nagyon szoros politikai kapcsolatokat épített ki az utóbbi években azzal az Ankarával és Moszkvával, amelyek egyre nyíltabban osztják újra a kártyákat a Balkánon. A magyar miniszterelnök 2014 novemberében így fogalmazott Dél-Koreában: "Mi hiszünk abban, hogy minden nemzetnek joga van egységben, egy állam keretein belül élnie."

Káncz Csaba jegyzete

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Putyin is bevallotta, fájnak a szankciók az országának
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 13:15
Idén és jövőre is GDP-csökkenéssel számol az orosz elnök.
Makro / Külgazdaság Együtt védi digitális pénzünket a jegybank és a nemzetbiztonság
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 11:29
A cél a kiberkockázatok csökkentése az online piactérben.
Makro / Külgazdaság Késik a kormányalakítás Izraelben
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 10:12
Benjámin Netanjahu kifut az időből, ezért hosszabbítást kért Jichák Hercogtól.
Makro / Külgazdaság Közösen fejleszt új generációs harci repülőgépet három ország
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 09:51
Ez Japán első ilyen jellegű programja európai országokkal. A távol-keleti állam Kína és Észak-Korea részéről érzékel fenyegetést.
Makro / Külgazdaság Az Országgyűlés újraválaszotta az MNB felügyelő bizottsági tagjait
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 08:19
Maradt az elnök, Papcsák Ferenc is.
Makro / Külgazdaság Rakétaállásokat telepítettek a zaporizzsjai atomerőmű közelébe
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 07:05
Az orosz–ukrán háború 289. napjánál tartunk.
Makro / Külgazdaság A törökök támogatnák a finn NATO-csatlakozást, ha cserébe fegyvert kaphatnának tőlük
Privátbankár.hu | 2022. december 9. 06:29
Ankara szerint a finn fegyverembargó feloldása egyik feltétele annak, hogy Törökország támogassa Helsinki NATO-csatlakozási törekvéset.
Makro / Külgazdaság Biztonsági zónát hoznak létre az ukránok a zaporizzsjai atomerőmű körül
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 19:55
A csütörtök történései röviden, egy helyen.
Makro / Külgazdaság Több száz ukrán céget tudtak eddig áttelepíteni a nyugati megyékbe
Mester Nándor | 2022. december 8. 18:56
Közben folytatódik a privatizáció és az állami támogatási program.
Makro / Külgazdaság Eldőlt: Horvátország csatlakozhat a schengeni övezethez
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 17:26
Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG