A tagállamoknak nem szabad korlátozniuk a zöld területekre utazó vagy ilyen területekről érkező személyek szabad mozgását
- a többi közt ez is szerepel azon ajánlások között, amelyeket tegnap fogadott el az Általános Ügyek Tanácsa (ez az Európai Tanács egyik testülete, amelyet általában a 27 tagállam európai ügyekért felelős miniszterei alkotnak) luxemburgi ülésén.
A Tanács szerint zöld területnek számít az a térség, ahol a 100 ezer lakosra jutó új, regisztrált koronavírus-fertőzések száma kevesebb volt 25-nél az elmúlt két hétben, a pozitív tesztek aránya pedig négy százalék alatt volt.
Az ülésen elfogadott dokumentum kimondja azt is, hogy
a tagállamoknak elvileg még azon személyek belépését sem szabad megakadályozniuk, akik nem zöld térségnek minősülő tagállamból jönnek – őket maximum karanténra vagy teszt elvégzésére kötelezhetik.
Szeptembertől bezárkóztunk
Ezek az ajánlások szöges ellentétben állnak a magyar szabályokkal, amelyek értelmében szeptember elsejétől nagyrészt lezárultak a határaink a külföldiek előtt.
Nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – nem léphet be.
Ez alól csak azok a külföldi állampolgárok kaphatnak felmentést megfelelő igazolás ellenében, akik bírósági ügy vagy egészségügyi ellátás miatt érkeznek, magyar oktatási intézmények hallgatói, fuvarozó tevékenységet végeznek, családi eseményen vesznek részt, hozzátartozójukat kívánják itthon ápolni, kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású egyházi rendezvényen vesznek részt, üzleti vagy gazdasági célból, illetve sport- és kulturális rendezvényre jönnek, vagy egyéb méltányolható okból kérik a beutazást.
A többi külföldi állampolgár csak átutazás céljából léphet be az országba, ők is csak akkor, ha beutazáskor hajlandók alávetni magukat koronavírus-tesztnek. (Magyar állampolgárok átléphetik a határt, de 10 napra karanténba kell vonulniuk vagy – saját költségen – két teszttel kell bizonyítaniuk, hogy nem fertőzöttek.)
Nem kötelező, de...
A külföldiek belépési tilalma, amelyet egyszer már meghosszabbítottak november elsejéig, ugyanakkor önmagában aligha fogja meghátrálásra késztetni a magyar kormányt.
Egyrészt ajánlásokról van szó, amelyek – ahogy a dokumentum is fogalmaz –
jogilag nem kötelező érvényűek, azok átültetése a gyakorlatba a tagállami hatóságok felelőssége.
Másrészt a tagállamok felelőssége az is, hogy korlátozzák-e a szabad mozgást a közegészségügy védelme érdekében.
A Tanács ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeket a korlátozásokat koordinálni kell, azokat egyértelműen és időben – legalább 24 órával az életbe lépés előtt – közölni kell a lakossággal, azoknak arányosnak és diszkrimináció-mentesnek kell lenniük, és el kell őket törölni, amint azt a járványügyi helyzet engedi.
A jegyzőkönyv szerint egyébként a keddi ülésen Magyarországot Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte.
Hiába a határzár, egyre több az áldozat
Az Orbán-kormány arra hivatkozva zárta le a határokat szeptember elsejétől, hogy a külföldiek behurcolhatják a vírust az országba.
Az intézkedést illető uniós kritikákra Orbán Viktor miniszterelnök akkor úgy válaszolt: mondhatnak most, amit akarnak, de
"majd néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi", mert nem fogják tudni féken tartani a járványt ők sem, ha a határoknál nem vezetnek be új gyakorlatot.
A határzár ellenére az elmúlt másfél hónapban sorra dőlnek meg a negatív rekordok itthon: szeptember eleje óta az aktív koronavírus-fertőzöttek száma 1820-ról 27 ezer fölé, a halálesetek száma pedig 616-ról 1023-ra nőtt.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
