Csupán tizenhat hónap szolgálat után, február közepén távozik hivatalából „családi okok miatt” az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára, a 41 éves Wess Mitchell. A NATO iránt elkötelezett magasrangú diplomata leugrása a Trump-kormányzat hánykolódó hajójáról egy újabb csapás a transzatlanti kapcsolatokra, éppen akkor, amikor egy sor magas rangú amerikai politikus kétségbe vonja a nemzetközi szervezetek értelmét, beleértve az EU-t és a NATO-t is.
Szétmálló kapcsolatok
Az amerikai külügy Trump hatalomra lépése óta permanens káoszban van: a minisztériumban jelenleg nincsen kinevezett helyettes államtitkári felelőse a Közel-Keletnek, Kelet-Ázsiának, Dél-Ázsiának és a Politikai-Katonai Ügyeknek. Kulcsfontosságú országokban a mai napig nincsenek kinevezve amerikai nagykövetek. A múlt hónapban Washington leminősítette az EU követséget, mindezt úgy, hogy erről nem is értesítette előzetesen Brüsszelt. Mondjuk az európai polgárok a maguk részéről már régen leminősítették Trumpot: a legfrissebb felmérés szerint a németek 10 százaléka, míg a franciáknak csak a 9 százaléka gondolja azt hogy az amerikai elnök jól kezeli a nemzetközi ügyeket.
Mitchell lemondása éppen úgy tegnapelőtt került nyilvánosságra, mint az, hogy Merkel és Macron megteremti a Francia-Német Védelmi és Biztonsági Tanácsot és lépéseket tesznek az önálló európai hadsereg létrehozásának irányába. Valóban, a védelmi együttműködés is akadozik: James Mattis amerikai védelmi miniszter a múlt hónapban dobta be a törülközőt, aki Mitchell-hez hasonlóan az európai szövetségesek tisztelete mellett szállt síkra. A múlt év végén két másik, NATO ügyekért felelős magasrangú Pentagon hivatalnok is lemondott: Thomas Goffus, aki az európai- és NATO-kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárként szolgált és Robert Karem, aki nemzetközi biztonsági ügyekért felelős helyettes államtitkár volt.
Washington és Brüsszel kapcsolatai a kereskedelmi dimenzióban is csúnya képet mutatnak. Richard Grassley, az amerikai Szenátus pénzügyi bizottságának elnöke szerint Trump hajlik arra, hogy büntetővámokat vezessen be az autóimportra, miután elégedetlen az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalások sebességével és ez a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a másik felet. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy az agrártermékek legyenek részei a tárgyalásoknak, amelyet az EU elutasít.
Vége lehet az egyoldalú gesztusoknak
|
| Káncz Csaba |
Az Orbán kormányzat számára is kellemetlen hír Mitchell távozása, hiszen neki komoly szerepe volt abban, hogy a múlt évben az USA barátságosabbra hangolta politikáját hazánkkal kapcsolatban. Személyesen járt közbe azért, hogy Pompeo külügyminiszter és Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó is személyesen fogadta a magyar külügyminisztert. Ő járt közbe azért is, hogy az amerikai politika végül kinyírta a 200 millió forintos pályázatot, amelyet a magyar vidéki független média támogatására terveztek folyósítani Washingtonból.
Mindezt annak ellenére, hogy a pontosan megfogalmazott amerikai érdekeknek nem igazán enged utat Budapest, legyen szó itt a NATO-Ukrajna tárgyalások vétójáról, az energia diverzifikációról, a védelmi együttműködésről, avagy a CEU-ról. Ez utóbbi ügyben újra jelentkezett Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora, aki a Johns Hopkins Egyetem rektorának jelentette ki, hogy ha Soros „visszafogottabb lett volna a szír menekültekkel, valamint a hazai romákkal kapcsolatban, akkor el lehetett volna kerülni a CEU bezárását”. Lánczi mindig jó időzítéssel és tűpontosan fogalmaz, mint emlékezetes, ő már 2015-ben a Századvég akkori elnökeként kijelentette, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
Káncz Csaba jegyzete
