A jövő héten a Pénzügyminisztérium közzéteszi az államháztartás február végi részletes adatait, a jegybank kamatdöntő ülést tart, a statisztikai hivatal pedig egyebek mellett a foglalkoztatás és munkanélküliség februári helyzetéről közöl adatokat.
Hétfőn jelenik meg a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója az államháztartás központi alrendszerének 2024. február végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1704,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak.
Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart. A tanács február 27-én, a legutóbbi ülésén 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben csökkentette.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közli a foglalkoztatás és a munkanélküliség februári adatait. Januárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer volt. A tavaly november és 2024. január közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 718 ezer volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A 15-64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
A munkanélküliek száma januárban 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt. Tavaly november és 2024. január között a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezerrel 226 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal 4,6 százalékra nőtt.
Csütörtökön ismerteti a KSH a keresetek januári alakulását. Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,4, a nettó átlagkereset 16,3, a reálkereset pedig 10,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,2 százalékkal volt magasabb, mint 2022-ben, miközben a reálkereset 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Szintén csütörtökön közli a KSH a turisztikai szálláshelyek februári forgalmát. Januárban a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 836 ezer vendég 2,1 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 10, a vendégéjszakáké 11 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9, a külföldivendég-éjszakáké 12 százalékkal emelkedett.
A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 34,8 milliárd forint volt, folyó áron 8,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Így teljesített a tőzsde
Ha visszanézünk a múlt hétre, csökkenő forgalom mellett erősödött a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe. A BUX 65 236,93 ponton zárt pénteken, 248,60 ponttal, 0,38 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.
A részvénypiac forgalma 53,75 milliárd forint volt az előző heti 68,18 milliárd forint után, a vezető részvények vegyesen teljesítettek.
Az Equilor Befektetési Zrt. heti összefoglalójában felidézte, hogy céláremelés érkezett az OTP-re és a Richterre. A Morgan Stanley 19 ezer forintról 19 900 forintra emelte az OTP-re vonatkozó 12 havi célárfolyamát, az ajánlás változatlanul egyenlő súlyozás.
Az RBC Capital a Richterre vonatkozó célárfolyamát 11 900 forintról 12 200 forintra emelte, változatlanul felülteljesítés ajánlással.
A héten az OTP folytatta saját részvényei vásárlását. A hétfői kereskedésben 37 500 darab, kedden 41 215 darab, szerdán 17 301 darab, csütörtökön 20 891 darab részvényt vett a társaság.
Stabilról pozitívra javította a Mol adósbesorolási kilátását a Scope Ratings. A hitelminősítő változatlanul hagyta a társaság BBB- besorolását. Az olajtársaság csütörtöki igazgatósági ülése után nyilvánosságra hozták az április végi közgyűlés elé terjesztendő 2024-es osztalékfizetési tervet. A Mol igazgatósága 198 milliárd forint osztalék kifizetésére tesz javaslatot, amely részvényenként 250 forintos osztalékot jelent
A héten a vezető részvények közül a legnagyobb emelkedést az OTP részvényei érték el. Az árfolyam 1,28 százalékkal erősödött, a bankpapír pénteken 17 ezer forinton zárta a hetet, 27,84 milliárd forintos heti forgalom mellett.
A Mol árfolyama 0,14 százalékkal erősödött. A részvény 2932 forinton fejezte be a kereskedést pénteken, 7,34 milliárd forint heti forgalom mellett.
A Magyar Telekom 0,34 százalékkal csökkent a héten, pénteken 890 forinton fejezte be a kereskedést, heti forgalma 1,44 milliárd forint volt.
A Richter 1,23 százalékkal esett és 9200 forinton zárt csütörtökön, a részvény a héten 13,36 milliárd forintos forgalmat ért el.
A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 5909,05 ponton zárt a héten, ami 89,15 ponttal, 1,53 százalékkal magasabb az előző hetinél.
(via MTI)
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
