A pünkösdi ünnepet követő négynapos munkahéten megjelenő makrogazdasági adatok közül az inflációs és az államháztartási adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre, ezen kívül kiskereskedelmi, ipari és külkereskedelmi statisztikák is napvilágot látnak.
Mit miért csinál a jegybank?
Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslését a kiskereskedelmi forgalom áprilisi alakulásáról. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az adat azt jelzi, hogy a februári 0,8, illetve 0,9 százalékos mérsékelt emelkedés után a forgalom visszatért a korábban megszokott medrébe.
Szerdán adja ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rövidített jegyzőkönyvét a május 23-i kamatdöntő ülésről. Ekkor a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács, a testület a kamatfolyosón és az indokláson sem változtatott. Ebben kifejtették, az alapkamat aktuális szintjével és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével, amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
Ugyancsak szerdán közli a KSH második becslését a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves alakulásáról. Az első becslés szerint az elemzői várakozásokat meghaladva, 4,1 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők 3,5 százalékos bővülést vártak. A naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt az éves összevetésű gazdasági növekedés, és ugyanannyi az egyéb rendkívüli hatásoktól is megszűrt szezonálisan és naptárhatással korrigált adat. Az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az első három hónapban.
Szerdán a KSH első becslését is közli az ipari termelés áprilisi teljesítményéről. Márciusban az ipari kibocsátás volumene 13,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első negyedévben az ipari kibocsátás 7,8 százalékkal emelkedett. Elemzők szerint az év hátralévő részében is folytatódhat az ipari termelés bővülése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is szerdán közli gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről. Áprilisban 76,6 milliárd forintos többlettel zárt a központi alrendszer, így az év első négy hónapjában a halmozott hiány 121,5 milliárd forintot tett ki, míg 2016 azonos időszakában 144,9 milliárd forint volt. Az Országgyűlés előtt van az idei büdzsé módosítása, amely költségvetési forrást teremt az időközben meghozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedések finanszírozásához, és az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél is teljesíthető.
Meglesz a cél?
Csütörtökön közli a statisztikai hivatal a fogyasztói árak májusi alakulásáról szóló adatát. Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az infláció 0,5 százalékponttal lassult a márciusi éves 2,7 százalékról. Márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek.
Ugyancsak csütörtökön publikálja a KSH első becslését az áprilisi külkereskedelmi termékforgalomról. Márciusban az export euróban számolt értéke 19,0, az import 21,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi többlet 978 millió eurót tett ki, 21 millióval haladta meg a múlt év azonos hónapjának adatát.
Pénteken a kereskedelmi szálláshelyek áprilisi forgalmáról kiadott statisztikával zárja a hetet a KSH. Márciusban a külföldi vendégek száma 9,0 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,0 százalékkal 946 ezerre emelkedett. A belföldi vendégek száma 6,0 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakáké gyakorlatilag stagnált, 0,1 százalékkal csökkent és kevéssel 860 ezer alatt maradt.
A G7-ek külügyminiszteri találkozóján erről is szó volt.
