_PH_1_oszlopos_breaking.jpg)
Hiba volt bevezetni az eurót, írta vasárnap a Financial Timesban megjelent véleménycikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Matolcsy állításaival kedden egy másik magyar pénzügyi szakember, a Világbank volt vezető közgazdásza, Dobozi István szállt vitában. Írása szintén a Financial Times hasábjain jelent meg.
Matolcsy szerint itt lenne az ideje, hogy megkeressük a kiutat az euró okozta csapdából, szerinte ugyanis káros volt azt állítani, hogy a közös európai valuta lehet a következő normális lépés Nyugat-Európa egyesítése felé. A magyar jegybankelnök szerint az euró egyáltalán nem normális, mivel a bevezetéshez szükséges előfeltételeknek gyakorlatilag egyike sem állt fenn.
Dobozi egyetértett ugyanakkor Matolcsyval abban, hogy az euró 1999-es bevezetése elhamarkodott lépés volt, amit szerinte igazol az EU stagnációt közelítő, az elmúlt húsz évben éves átlagban csupán 1,5 százalékos, 2018 után 0,8 százalékosra lassult növekedési üteme is.
A volt világbanki közgazdász szerint az euró nem váltotta be azt a reményt sem, hogy felpörgeti a tagállamok közti kereskedelmet, amit a számok is egyértelműen bizonyítanak. Az EU-n belüli kereskedelem aránya jelenleg 45 százalék, vagyis alacsonyabb, mint amekkora az euró bevezetése előtti évben volt.
Dobozi szerint Matolcsy félrediagnosztizálta a problémát, amikor okként "a közös állam" és a „közös európai pénzügyminisztérium” hiányát jelölte meg. "Ezek egyike se feltétele annak, hogy egy közös valutaövezet elfogadhatóan jól működjön" - írta.
A pénzügyi szakember két másik tényezőben látja az euró kudarcának okát.
"Először is a kötött árfolyammechanizmus nem zárta ki az árfolyamkockázatot, amely rejtve jelent meg a belső devalváció romboló formájában és a "nemzeti eurók" elfogadásában" - írja. Példaként Németországot és Hollandiát említi, melyek "szuper-merkantilista exportőrként" hatalmas kereskedelmi versenyelőnybe kerültek saját "nemzeti" eurójuk leértékelődésével. Ha nem lenne euró, a két ország nemzeti valutája jelentősen felértékelődött volna a többi európai fizetőeszközzel szemben.
Másodsorban a nemzeti valutáiktól megfosztott gyengébb zónatagok nem tudtak az árfolyammal és a kamatszinttel játszani, kiegyensúlyozva fizetési mérlegüket. "A fiskális koordináció és a transzferek nélkül az euró csak egy küszübön álló katasztrófa, ami akkor következik be, ha a külső megrázkódtatások aszimetrikusan hatnak" az eurozóna gazdaságaira. Erről már gyakorlati tapasztalataink is lehetnek a 2009-2012-es pénzügyi válság időszakából. Ezért is volt szükség mentőcsomagokra és az Európai Stabilitási Mechanizmus, vagyis gyakorlatilag a fiskális unió bevezetésére.
Dobozi szerint ezért Matolcsy felvetésével szemben, hogy kilépési lehetőséget kéne biztosítani a közös valutából, a megoldást inkább egy sokkal inkább intézményesített monetáris unió és egy, a nemzeti sajátosságokat sokkal inkább figyelembe vevő konvergenciakövetelmény-rendszer jelentené.
Az unió egyik legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezésének nevezte az eurót az mfor.hu kérdésére válaszolva keddi tájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter válaszában rögzítette, hogy uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését. Majd kifejtette, hogy nincs céldátum a közös pénz magyarországi bevezetésére, de szavaiból az derült ki, hogy a kormány nem tett le tervéről, az euró használatától (Matolcsy inkább egy eurázsiai közös valuta alkalmazásában látja a jövőt).
Az mfor.hu kérdésére Varga elmondta, hogy az eurót a legígéretesebb - de befejezetlen - kezdeményezésnek tartja az unióban - amivel meglátásunk szerint egy erős üzenetet küldött a jegybankelnöknek. Jelezte, hogy ő is lát intézményes problémákat az eurózónában, de világossá tette, hogy a kormány Magyarországot ebben a monetáris keretben képzeli el, nem másban.
