Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Megint hiány van jó szakmunkásból az építőiparban. És ez csak fokozódni fog, hiszen a kivitelezésben érdekelt vállalkozások tulajdonosai várhatóan két kézzel kapkodnak majd utánuk. Az építkezések és felújítások tavasszal fognak felpörögni, ám kőművesek, burkolók, gáz-és vízszerelők, zsaluzók és villanyszerelők ezrei hiányoznak. Olyanokból nem sok van, akik ügyesen bánnak a vakolókanállal, de tudják, hogy mit hol kell megnyomni egy tableten. Pedig ez lenne ma már a minimum.
Amúgy a világ fejlettebb részén sem tökéletesen ideális a kép. A KPMG tavaly év végi globális felmérése szerint a digitalizáció eddig soha nem látott mértékű lökést kapott a járványhelyzet miatt. Az informatikai vezetők sokkal nagyobb büdzsével gazdálkodhatnak, mint a megelőző években. A vállalatok költenek is rendesen, de például a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás elterjedése nagyon kis emelkedést mutat, pedig ennek egy felfutóban lévő technológiának kellene lennie. Az építőiparban is.
Elmondtuk ezeket a fejleményeket néhány nagyon kicsi magyar építőipari vállalkozásnak, de gyorsan leállítottak: „Nekünk ez majdnem kínai, mi a túlélésért küzdünk, igaz, hogy most majd megint több munkánk lesz, de kinek van arra pénze, hogy ezeket a kütyüket megvegye?” – fakadt ki mindegyik cég vezetője, akik név nélkül mondtak véleményt. Nyilván nem tudják, hogy pár hétig még pályázhatnának állami támogatásra. Összesen 10,4 milliárd forintot osztanak szét technológiai korszerűsítésre és a hatékonyság növelésére, egyebek mellett digitális eszközök beszerzésére.
A mikro cégek 8-50, a kkv-k 25-400 millió forintot kaphatnak. Ebből juthat tabletekre, mobilokra és oktatásra is.
Az e-naplót már ezekkel kell kezelni és a műszaki rajzokat is azonnal „elővehetik” a helyszínen a művezetők. Persze, ez nem minden, rengeteg mást is segítenek, például a munkafolyamat ellenőrzését, az anyagok optimális kiszállítását vagy a készletgazdálkodást.
A tágabb vállalkozói kört nézve az a helyzet, hogy a kormánnyal jó viszonyt ápoló nagyvállalatokkal ellentétben a magyar építőipari vállalkozások zömének kisebb gondja is nagyobb annál, hogy technológiai fejlesztésre, a sokuknak varázsszónak számító digitalizációra gondolhasson. Amelyik így tesz, az is legfeljebb egy-két mobil eszközig jut, pedig ez a varázsszó több annál, hiszen az egész vállalkozás létét áthatja, megváltoztatja a jövőbeni lehetőségeit – legalábbis elméletben.
A fenti grafikonon világosan látszik, hogy a keresletcsökkenés (világos sárga), mint akadály szépen apadt az elmúlt években, de közben a munkerő hiánya (lila) látványosan aggasztotta a felmérésekben megkérdezett építőipari vállalkozásokat. Emögött szinte eltörpülnek a pénzügyi (zöld) vagy az anyag és felszerelésbeli (sötét sárga) hiányosságok. Utóbbiak közé sorolhatnánk az eszközbeli ellátottságot, amin gyorsan kellene javítani. Egyébként az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tavaly elindított egy felmérést a tagvállalatok között arról, hogy mennyire használják a legmodernebb digitális eszközöket illetve az ágazatban egyre elterjedtebb BIM épületinformációs rendszert. Még nem közölték az eredményt, talán tavasszal lesznek értékelhető adatok.
A pénzben nem szűkölködő néhány nagyobb magyar szereplő forint tízmilliókat költ az eszközökre és rendszerekre. No, és a fizikai munkát effektíve nem végző, inkább csak a termelés vagy kivitelezés irányításában jeleskedő dolgozókra. Hogy kezelni tudják mindazt, ami megkönnyíti a munkájukat. Sajnos a nagyok közé sorolható cégek, mint a Strabag, a Magyar Építő, a Grabarics, a ZÁÉV és a Metál Hungária közül egyik sem válaszolt megkeresésünkre, utóbbinál ugyan választ ígértek, mégsem született meg. Másik két fontos piaci szereplő viszont elárult különféle részleteket.
„A mi építkezéseinkre nem lehet csak úgy besétálni. Elektronikus ki—és beléptetési kapukat használunk, ahol az alvállalkozók emberei is csak QR-kóddal és arcazonosítás után mehetnek tovább. Ezzel egyrészt mindig tudjuk, hogy kik dolgoznak a munkaterületen, baj esetén azonnal intézkedhetünk, másrészt az alvállalkozók teljesítése is nyomon követhető, egyszerűbb és pontos a munkaidőelszámolás” – avatott be gyakorlatukba Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. innovációs és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese.
A sok hazai nagyberuházás generál kivitelezőjeként ismert vállalatnál előfordul, hogy egyszerre többszázan dolgoznak egy építkezésen, ezek kezelése csak egy szigorúan betartott rendszer szerint lehetséges. Erről a szigorú beléptető rendszerről mi is meggyőződhettünk, amikor nem régen a Kopaszi gáton épülő MOL-toronyba engedtek bepillantást. Érdekes, hogy nem csupán az építési területre belépve, de onnan távozva is meg kellett várni, míg a QR-kódot sikeresen beolvassa a gépezet.
A Market-építkezéseken – egyelőre kísérleti üzemmódban, az építőipari cégek közül elsőként - munkavédelmi kellékeket és egyéb eszközöket kiadó automatákat telepítettek. (Gyártó üzemekben, valamint a csoporthoz tartozó PREbetonnál ez már gyakorlat.) Így a rendszeresen használt segédeszközöket nem kell ki-és beszállítania az alvállalkozóknak. Csak megnyomják a gombot és máris jön a sisak vagy a munkavédelmi ruha, kesztyű. Az irodában és a terepen használt digitális eszköztárban kiemelt szerep jut a mobil eszközöknek és a 3D-s lézerszkennernek. Az építésirányításban elkezdték a digitális jegyzőkönyvek és egyéb „helyszín specifikus applikációk" használatát, melyhez táblagépeket kapnak munkatársaik.
„A BIM (épületinformációs rendszer) nálunk is egyre nagyobb teret kap, valamint cégcsoportszinten sem ismeretlen a virtuális valóság (VR) adta lehetőségek kiaknázása. Persze, nem mondom, hogy kezdetben könnyű volt néhány átlagosan képzett építéshelyszíni munkatárs esetében rájuk bízni egy ilyen rendszer kezelését, de lassan belejöttek a használatba. Cél az egyszerűsítés és a folyamatok gyorsítása. Azonnal átlátható az egyes részmunkák átadása, egyértelműek a hibajegyek és könnyebben értelmezhető az előhívható tervrajz” – vázolta a fejleményeket a Market vezetője.
A VR-szemüvegre külön kitérve azt mondta: most még csak próbálgatják, és a vizualizáció jó eszköze, például felveszi egy megrendelő és máris bejárhatja a tervezett irodaház emeleteit, láthatja a lépcsőket, a gépészetet és rögtön elmondhatja az észrevételeit. „Egy-egy digitális fejlesztés nem azonnal hoz erőforrás felszabadítást. Új feladat is keletkezik ezzel, aminek a végrehajtásához kell a jól képzett ember” – vetítette előre a jövőt a cégvezető.
Egy másik nagyobb kivitelező cég, a Pedrano-csoport önálló minősítő programot fejlesztett, amivel végigkísérik az egész tenderfolyamatot, illetve bevezették az elektronikus tenderzárást is. Saját adatbázisuk van, amit a partnerkapcsolatok elemzésére is használnak. „Ha például az adatok elemzéséből látható, hogy egy egyértelműen megbízható cég jelentkezik egy alvállalkozói munkára, akkor nyílt előnyhöz juthat” – árulta el Szulyovszky Gábor Viktor cégvezető.
„Mi évente több tízmillió forintot fordítunk digitális fejlesztésekre, mert tudjuk, hogy e nélkül hosszú távon nem maradhatunk versenyben” – mondta a Pedrano-csoport vezetője.
A csoport hosszabb ideje együttműködik egyebek mellett a Futureal-csoporttal, annak most is zajló irodaház-és lakóparki projektjeiben mérnöki-szakértői munkákkal vesz részt. Az egyik ismert építőipari applikációhoz szintén ők adták a szakmai tudásanyagot, ezzel dolgozott az alkalmazás informatikai fejlesztője. Az egyik 3D-s tervezőprogramot már nem csupán kereskedelmi ingatlanoknál, de újabban társasházi projektjeiknél is bevetik.
A nagyok közül többen (KÉSZ, Magyar Építő, Market, WHB, Biggeorge Property, Metrodom, Futureal) néhány hónapja összefogtak és támogatják az úgynevezett Digitális Terep-Logisztika Standard nevű kezdeményezést. Ez egyfajta digitalizációs felhívás és időterv, amit megfogalmaztak és betartatnak a beszállítóikkal. Idén márciustól bevezették az úgynevezett Intelligens Szállítólevelet az építőanyag-szállítások és teljesítések során. Az építkezésekre ilyen szállítólevéllel szállított anyagot versenyelőnyként értékelik és kérik beszállító partnereiket az ezt lehetővé tévő technológia használatára.
Újabb, Magyarországhoz még közelebbi horvát városba indít járatokat a Wizz Air. Nyáron Dubrovnik mellett már Zadarba is szinte pillanatok alatt el lehet jutni m 
