Miközben az utolsó negyedévben a világgazdaság növekedési kilátásai valamelyest romlottak – ezen belül leginkább a számunkra mérvadó európai gazdaság kilábalása húzódik a vártnál sokkal inkább el, s az orosz-ukrán konfliktus gazdasági következményei tovább mélyítik a külső környezet gyengébb húzóerejéből származó problémákat – áll a Takarékbank aktuális makrogazdasági elemzésében. Ezeket a hatásokat kissé enyhíti, hogy az ECB a korábban vártnál is enyhébb monetáris kondíciókat kész fenntartani 2016-ig, ám ez csak a külső kereslet csökkenésének finomítására alkalmas.

Beruházási boom-ra fel!

A belső kereslet ugyanakkor - a növekvő reáljövedelmek és a javuló munkaerőpiaci folyamatok okán – erősítik a fogyasztás-bővülést, de a húzóterületnek a bank stratégái szerint egyértelműen a beruházások növekedése számít. Ebben az EU-s források koncentrált felhasználásának és a növekedési hitel program kedvező lehetőségeit látják a kutatók. Kulcskérdés, hogy az üzleti/intézményi környezet javítására irányuló gazdaságpolitikai lépések tartósak legyenek.

A második negyedévi 3,9 százalékos éves növekedési ütem csúcsértéknek látszik, mivel a bázishatások enyhülésével még az NHP felpörgése és a fogyasztásnak a devizahitelesek helyzetének rendezésével előálló, főként a jövő év első felében várható megugrása ellenére is valamelyest csökkenni fog a GDP növekedése az elkövetkező negyedévekben. A Takarékbank prognózisa szerint 2014-ben az egy negyedévvel ezelőtt várt 3,1 százalékkal szemben 3,5 százalékos ütemben bővülhet a magyar gazdaság. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása miatt 2,9 százalékos növekedésre számít a bank a korábban várt 2,4 százalék helyett, míg 2016-ban 2,5 százalék lehet az adat.

Lesz infláció, de a jegybankot nem zavarja majd

Az infláció 12-havi üteme aligha tér vissza a negatív tartományba, a maginfláció 2,5 százalékos értéke világosan mutatja, hogy számos, a monetáris politika szempontjából külső tényező (leginkább a rezsicsökkentés valamint a világpiaci élelmiszer- és energiaárak csökkenése) tartja továbbra is alacsonyan a fogyasztói árak alakulásának fő mutatóját – még akkor is, ha a maginfláció is enyhül, azaz inflációs nyomás továbbra sincs a gazdaságban. 2014 átlagában mindössze 0,1 százalékos inflációt vár a Takarékbank, akik szerint 2015-ben 2, 2016-ban 2,8 százalék lehet az éves infláció – ez tehát önmagában nem indokolja a jegybank jövő év második felére prognosztizált kamatemelését. Jövő év végéig legfeljebb 2,75 százalékos kamatszintet vár a Takarékbank.

A munkaerőpiacon a trendek annak ellenére is javulóak a kutatók szerint, hogy továbbra jelentős a szerepe az aktív állami foglalkoztatáspolitikának és a szabályozási környezet változásainak. A versenyszektor növekvő munkakeresletet mutat, s eközben nincs ok arra, hogy a közmunkaprogram intenzitásának csökkenésével számoljanak. Mindez nyár közepére 7,5 százalék közelébe is leviheti a munkanélküliségi rátát, 2014 egészének átlagában pedig 8 százalékra, és innen lassúbb ütemben tovább csökkenhet 2015 és 2016 folyamán is.

Államháztartás: szűk mozgástér

A fentiek okán kimondottan alacsonynak látják annak kockázatát, hogy akár idén, akár 2015-ben meghaladná a 3 százalékos küszöbértéket az államháztartás hiánya, bár a mozgástér továbbra sem széles. A GDP-arányos államadósságot valószínűleg idén is éppen csak sikerül csökkenteni, de a gyorsuló gazdasági növekedés ennek számottevőbb mérséklődését is elősegíti az elkövetkező két év folyamán. A Takarékbank szerint 2016 végére már 75 százalék közelébe eshet az államadósság a GDP arányában, bár ez erősen függvénye további állami tulajdonszerzéseknek is.

A fizetési mérlegben a GDP-arányos többlet kezdetben enyhe, később nagyobb mértékű csökkenése várható, amint a növekvő belső kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli, de így is jelentős marad (még 2016-ban is a GDP több mint 4 százalékára rúg az ország nettó külföldi finanszírozási képessége.

Szép, szép, de a hitelminősítők nem változtatnak

A bank szerint a fenti kedvező adatok ellenére a meglévő részben belföldi (devizahitelesek helyzetének rendezése nagyrészt a bankszektorra kényszerített veszteségek mellett), részben külső eredetű (orosz-ukrán konfliktus, Fed várható lépései) kockázatok miatt a forint árfolyamában még hosszabb ideig nem fog tükröződni a javuló makrogazdasági fundamentumok hatása, s a fentieket mérlegelve továbbra sem látják reálisnak, hogy a nagy hitelminősítő cégek 2015 előtt érdemben javítanák Magyarország besorolását. Az idei és a jövő év átlagában egyaránt 310 körüli euró árfolyammal számol a bank.