6p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A független sajtó működéséről, illetve annak akadályoztatásáról készített ismét kutatást a Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, különös tekintettel a koronavírus-járvány hatásaira.

Március 31-én több orgánummal egyetemben lapunk is közzé tette a miniszterelnöknek szóló nyílt levelet, mert valljuk: a szabad tájékoztatás életeket menthet. Ez a figyelemfelhívás is fontos jelzés volt arról, hogy a járvány alatti talán még nehezebb lett hiteles információkhoz jutni, pedig épp ebben a speciális időszakban lett (lenne) alapvető, hogy őszinte, átlátható és konkrét tájékoztatást kaphassanak az olvasók (és nézők).

A sajtó egyes képviselői már bejutottak. Fotó: MTIA sajtó egyes képviselői már bejutottak. Fotó: MTI

 

A TASZ épp ezt a tendenciát kutatja legfrissebb felmérésében, amely a 2020. március-2021. január közötti időszakot dolgozza fel a szerkesztőségek szemszögéből. 15 független médiumot keresett meg azzal a fő kérdéssel, hogy a közhatalom mennyire akadályozza meg a független magyar sajtó működését?

Korábbi kutatásaikból is körvonalazódott, hogy igen változatos eszközöket vet be a közhatalom ennek érdekében, de a pandémiában tovább romlott a helyzet.

„A vizsgált időszakban ugyanis még a korábban megszokottnál is nehezebben jutottak releváns információkhoz a független sajtótermékek, ami ahhoz vezetett, hogy óriási információhiány alakult ki a járvánnyal, annak hatásaival és kezelésével kapcsolatban” – írja kutatásában a TASZ.

A szerkesztőségekhez intézett témakörök többek között ezekre vonatkoztak:

  • újságíró ignorálása (kérdések meg nem válaszolása)
  • nyílt elutasítás (’X’ médiumnak nem nyilatkozunk)
  • fizikai távolságtartás
  • sajtótájékoztatós trükkök (későn kiküldött meghívó)
  • erőszakos vagy fenyegető fellépés
  • sztorilopás (téma átadása a kormánypárti sajtónak)
  • hiteltelenítés, megbélyegzés
  • források megfélemlítése
  • Operatív törzs tájékoztatási gyakorlata
  • rémhírterjesztés büntetőjogi tényállásának szigorítása
  • veszélyhelyzet óta romló tendenciák (reklámbevételek csökkenése, munkaszervezési nehézségek)

A megkérdezett szerkesztőségek első helyen az ignorálást emelték ki. Véleményük szerint főként az állami szervek válaszadási hajlandósága rendkívül rossz, többen említették negatív példaként a minisztériumokat és a kormányhivatalokat, és az egészségügyi intézményeket, ahonnan semmilyen választ nem kapnak, esetleg csak rendkívül lassan, sürgetésre és rossz minőségben érkezik végül válasz. Vegyes a kép a hatóságok, hivatalok, egyéb intézmények kapcsán, többen említették a rendőrséget, mint némileg kommunikációra hajlandó partnert, de a legtöbbet panaszolt szerv az Operatív törzs. A megkérdezettek mindegyike erős kritikát fogalmazott meg a válaszadási gyakorlatával kapcsolatban, ami – tekintve, hogy ez a szerv a központosított járványügyi kommunikáció legfőbb csatornája – különösen visszás.

A nyílt elutasításra példa a következő beszámoló:

„Olyan eset is volt, amikor a városi médiacentrum igazgatója arra hivatkozott, hogy nem talált olyan jogi személyt, ami egyezik a portálunk nevével, úgyhogy mi nem létezünk.”

A fizikai távolságtartás is egy trükk: „Az örök probléma a parlamenti ketrec, oda már igazából nincs is nagyon értelme bejárni, nem is nagyon megyünk. Amit onnan meg tudnak csinálni a kollégák, azt máshonnan is meg lehet, inkább a Fehér Ház előtt állítjuk meg a képviselőket.”

A sajtótájékoztatókkal kapcsolatos visszaélések nagyon megnehezítik a naprakész információk gyors megszerzését, de többen úgy látják, hogy ezeken az eseményeken már régóta nem lehet valódi válaszokat kapni a kérdésekre.

„Biztos, hogy több sajtólista van. Olyanokat engednek oda, akikről egészen biztosan lehet tudni, hogy nem fognak olyan kérdést feltenni, ami minimálisan érdekes lehet.”

Az erőszakos, vagy fenyegető fellépések eddig is a ritka extremitások közé tartoztak hazánkban és elszigetelt, egyedi jellegüket a mostani kutatás is megerősítette. Újabban sokkal inkább olvasók, kommentelők felől tapasztalható fenyegető hangnem, melyben sokszor tetten érhető a kormányzati retorika hatása, például azzal, hogy a portál Facebook-oldalán a járványhelyzettel kapcsolatos híreket rémhírnek, álhírnek bélyegzik a kommentelők, akik ezzel összefüggésben fenyegetőznek.

A sztorilopás jelenségét igen eltérő mértékben érinti az egyes portálokat: de mind helyi, mind országos lapok beszámoltak arról, hogy az utóbbi időben is tapasztalták a jelenség létezését, azonban nem mindegyikük értékelte azonos jelentőségűnek a problémát.

„Sajátos, hogy fotókat, videókat szerettünk volna csinálni kórházakban, vállalva minden szabály betartását, de semmit nem engedtek – viszont éppen egy erről szóló megkeresésünk és cikkünk után jött ki egy fotóriport egy kórházból”.

A hiteltelenítés, megbélyegzés több formában jelentkezik, melynek talán legkevésbé ártalmas megnyilvánulása a kormánypártok retorikájához igazodó dehonesztáló jelzők alkalmazása a kormánypárti médiában, mely általában megmarad a címkézés szintjén. Súlyosabb probléma, és a megkérdezettek szubjektív észlelése szerint is jelentősebb hátrányt okoz, amikor az adott sajtótermék hitelességének, szavahihetőségének, szakmai kredibilitásának aláásását szolgálják ezek a megjegyzések, tehát amikor az újságírói munkát nem (csak) egy (vélt) ideológia követése miatt támadják, hanem hazugsággal, álhírek, valótlanságok terjesztésével vádolják.

A források megfélemlítése is magas pontszámot kapott a megkérdezettektől, és szomorú, hogy hazánkban az informátorok, források az esetek elsöprő többségében kizárólag név nélkül hajlandóak nyilatkozni, vagy még így sem, és már a kapcsolatfelvételhez is sokan anonim csatornákat választanak. De voltak, akik a jelenségért az általánosan represszív légkört okolták, és sokan említették azt is, hogy öncenzúra működik: sokan már nem tudják reálisan megítélni, mire számíthatnak, ha információt adnak a sajtónak.

„Nagyon fél mindenki: ha mond is valaki valamit, akármilyen helyről legyen szó, azt csak név nélkül. A munkának az a legnagyobb akadálya, hogy totálisan, az egész ország retteg. Minél kisebb a település, annál inkább igaz ez.”

Az újfajta akadályoztató tényezők között említi a kutatás a Közérdekűadat-igénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását és a közhatalom által indított peres eljárások megszaporodását is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság 80 éve ezen a napon végzetes támadást indított a Harmadik Birodalom
Káncz Csaba | 2021. június 22. 18:39
Noha a Kreml hírszerzői mind Berlinből, mind Tokióból előre jelezték a támadás időpontját, az önfejű szovjet diktátor ezt figyelmen kívül hagyta, annyira bízott szövetségesében. A Barbarossa Hadművelet gyakorlatilag rendszerszintű állam- és népesség-megsemmisítő háború volt. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Német-magyar: kitört a szivárványháború, mégis kivilágítanak stadionokat
Wéber Balázs | 2021. június 22. 16:49
Egyre komolyabb politikai hullámokat vet Németországban a magyar labdarúgó-válogatott müncheni vendégjátéka. A bajor város vezetése szivárványszínekben világította volna ki a meccsnek helyet adó arénát a melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény miatt, az UEFA azonban nemet mondott. Más német stadionok viszont szivárványszínbe fognak borulni, Manuel Neuer német csapatkapitány pedig ezúttal is ilyen színű karszalaggal fut majd ki a gyepre.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György: a mai csak egy kamatemelési ciklus kezdete
Csabai Károly | 2021. június 22. 16:41
A jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón kilátásba helyezte, a mai, 0,3 százalékpontos MNB-alapkamatemelés után további szigorításokra kerülhet sor. Egészen addig, amíg a májusban 5 százalék feletti infláció vissza nem megy a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.
Makro / Külgazdaság Jelentős pénzromlással számol idén még az MNB is
Király Béla | 2021. június 22. 15:46
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az MNB Monetáris Tanácsa hosszú idő után 30 bázispontos kamatemelésről döntött. Mint kiderült, a jegybank szerint az idei évben végig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul az infláció, így részben erre reagálva döntöttek a kamatemelés mellett.
Makro / Külgazdaság Korszakos döntést hoztak Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2021. június 22. 14:00
Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.
Makro / Külgazdaság Hat évtizedes csúcsra robbant a brit államadósság-ráta
MTI | 2021. június 22. 10:23
Közel 100 százalékos.
Makro / Külgazdaság Közel 10 éve nem látott lépésre készülnek Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. június 22. 05:14
Kamatot utoljára 2011 decemberében emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s most valami egetrengetőnek kellene történnie ahhoz, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén ne vigye feljebb a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatot, amit a vártnál tartósabban velünk maradó magasabb infláció leszorítása indokol. Csupán a kamatemelés mértéke a kérdéses. Míg néhány hete még az tűnt valószínűnek, hogy a ráta most 0,15 százalékponttal növekedhet, s esetleg egy hónap múlva ugyanennyivel, nem kizárt, hogy ez egy lépésben megtörténhet, sőt, vannak olyanok a piacon, akik mára már az 1 százalékos bűvös határ elérését vizionálják.
Makro / Külgazdaság 233 háziorvos adta fel a praxisát a járvány alatt
Kormos Olga | 2021. június 21. 18:46
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adataiból az derül ki, hogy a járvány ideje alatt 233 háziorvos hagyta ott a praxisát.
Makro / Külgazdaság Kína elleni háború - az admirális forgatókönyve
Káncz Csaba | 2021. június 21. 15:11
Az admirális úgy kalkulál, hogy egy háború esetén az USA elsősorban a légierejére és haditengerészetére támaszkodna, egy szárazföldi háborút kizártnak tart.  A kommunista pártlap szerint az USA nem tervezi Kína katonai megszállását, mivel Peking nukleáris hatalom.   Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Matolcsy György keményen nekiment a kormánynak
Privátbankár.hu | 2021. június 21. 13:21
A jegybankelnök cikkében hibásnak nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát, mivel – ahogy Matolcsy György fogalmaz – feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
Friss
hírlevél
depositphotos