A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint júliusban 0,1 százalékos volt az infláció, miután az előző három hónapban csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz, júniushoz mérten 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a várt 0,1 százalékos csökkenés helyett 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júliusban a júniusi 0,3 százalékos esés után. Az előző hónaphoz képest a várt stagnálás helyett 0,2 százalékkal nőttek az árak, elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások jelentős drágulása miatt.
Ami meglepetést okozott és ami nem
| A Privátbankár Árkosár felmérése árcsökkenést mért a hipermarketekben - cikkünkből megtudhatja mi lett olcsóbb és mi drágult >> |
Az üzemanyagok drágulására lehetett számítani a geopolitikai feszültségek következtében emelkedő olajárak és a jelentősen gyengülő forint miatt. A szolgáltatások 0,9 százalékos havi változása azonban igen nagy meglepetés, a szezonális hatásokon kívül egyéb, egyelőre nem ismeretes tényező is állhatott az áremelkedés mögött - írta elemzésében a szakember.
Éves összehasonlításban továbbra is a háztartási energiaárak estek legnagyobb mértékben, 12 százalékkal, a hatósági energiaárak csökkentése miatt. Az új dohányipari kiskereskedelmi törvény hatására továbbra is nagy, 7,3 százalékos drágulást mutatnak a szeszesital és dohánytermékek, a szolgáltatás árak pedig 1,8 százalékkal emelkedtek átlagosan.
Az élelmiszerárak is meglepetést okoztak
Bár júliusban szezonális okok miatt tovább csökkentek az élelmiszerárak, ennek mértéke jóval elmaradt a tavalyitól, így éves összehasonlításban 0,4 százalékra mérséklődött az élelmiszerár-csökkenés a júniusi 1,3 százalékról - hangsúlyozta. Hozzátette: a maginfláció, amely kiszűri az élelmiszer- és energiaárak hatását, 2,6 százalékon maradt júliusban.
Mi jön ezután?
Gabler Gergely szerint a következő hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalék körüli számok valószínűek, különösen a szeptemberre tervezett újabb energiaár-csökkentő lépések miatt. Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban azonban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet - közölte.
Az elemző úgy látja, 2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik. Az EKB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, szintén az importált inflációban csapódhat le. A belső keresletben látható élénkülés, továbbá a dollár erősödése miatt várhatóan dráguló nyersanyagárak is az erősebb inflációs nyomás irányába mutatnak. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe - közölte.
Van okunk félni a deflációtól?
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint nem fenyegeti Magyarországot a gazdasági szempontból számos veszélyt rejtő deflációs környezet kialakulása, miután az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított, és így kevesebb torzító tényezőt tartalmazó havi maginfláció 0,2 százalékos, az éves pedig 2,6 százalékos volt.
A volatilis tételek kiszűrésével kapott mutató a jegybank 3 százalékos célszintjének közelében van, ami miatt már további kamatcsökkentésre - a jegybank döntésnek megfelelően - valóban nincs szükség. A jövő év végére már a nyers mutató is a 3 százalékos szint közelébe emelkedhet.
Nagyot drágultak a szolgáltatások, mi áll a háttérben?
Júliusban három hónap után az éves inflációs ráta visszatért a pozitív tartományba, igaz, a növekedés mértéke meglehetősen szerény - fogalmazott az elemző. Hozzátette: a havi mutató is emelkedett, az előző havi 0,1 után 0,2 százalékkal, szemben a várt 0,1 százalékos csökkenéssel.
Tóth Gergely is kiemelte, hogy a szolgáltatások esetében következett be a legnagyobb, 0,9 százalékos árnövekedés, de az egyéb cikkek esetében is átlag feletti, 0,7 százalékos volt a drágulás, ami nagymértékben az üzemanyagárak 1,8 százalékos emelkedésének következménye.
Az elemző szerint a legfrissebb adatok alapvetően nem változtatnak az inflációs kilátásokon, az idei év egészében szerény lesz az áremelkedés üteme. A piaci várakozások szerint a drágulás mértéke 0,5 százalék körül alakulhat.
A következő hónapokban várhatóan további óvatos növekedés várható a rátában, a növekedés üteme az utolsó negyedévben gyorsulhat, miután a rezsicsökkentések hatása fokozatosan gyengül. Az áremelkedést gyorsíthatják az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos embargók, illetve a forint esetleges további gyengülése - írta kommentárjában Tóth Gergely.
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
