A Délkelet-Ázsiában folyó, egyre intenzívebb amerikai-kínai geopolitikai vetélkedés során a hazánk területének kétszeresén elterülő Kambodzsa egyértelműen Peking uszályába került. Napjainkban Kína a legnagyobb befektető, hadiipari segélyező, elitképző és politikai befolyásoló.
Peking az ország védelmezője a nyugati szankciókkal szemben is, amely az ellenzék zaklatásáért és az egyre sanyarúbb emberi jogi helyzetért érte már több hullámban az országot. Cserébe Kambodzsa az ASEAN-ban sorra vétózza meg a Kína-kritikus nyilatkozatokat.
Az ellenzék ledarálása
Kambodzsa júliusban "választja meg" az új parlamentjét. A választás azonban bohózatba fordult, mert az amúgy is gyengélkedő ellenzéket március elején újabb csapás érte: Kem Sokha ellenzéki vezetőt hazaárulás miatt 27 év börtönre ítélte a phnompeni városi bíróság. Sokha egykor a fő ellenzéki párt, a Kambodzsai Nemzeti Megmentőpárt élén állt. Az Amnesty International emberi jogi szervezet becslései szerint az ellenzék 39 tagja sínylődik jelenleg börtönben.
A héten ráadásul Kambodzsa zsinórban a második parlamenti választásról is diszkvalifikálta a legfőbb ellenzéki pártot, így kizárta az egyetlen versenyző jelöltet, aki Hun Szen miniszterelnökkel szemben indult volna. Az ország Nemzeti Választási Bizottsága hétfőn megtagadta a Gyertyafény Párt regisztrációját a júliusi általános választásra.
Ez természetesen tönkreteszi Kambodzsa politikai megújulásának bármifajta esélyét. A 70 éves Hun Szen a világon a leghosszabb ideje, már 38 éve van hatalmon. A parlamentben mind a 125 mandátumot ellenőrző Kambodzsai Néppárt pedig azóta domináns, hogy 2018-ban a kormány által ellenőrzött bíróságok feloszlatták elsődleges kihívóját, a Kambodzsai Nemzeti Megmentőpártot. A tagok közül aztán sokan csatlakoztak a Gyertyafény Párthoz.
Mindennek tetejébe egyre több jel utal arra, hogy a 70 éves Hun Szen utódja saját fia, a 45 éves Hun Manet lesz. Egyelőre nem tudni, mikor örökli meg apja hatalmát a négycsillagos tábornok. A hatalomátadás az ötéves, 2028-ban véget érő törvényhozás során történhet meg.
Kína gyarmataként
45 év telt el azóta, hogy a vietnami katonai erők bevonultak Kambodzsába, és megdöntötték a brutális Pol Pot rezsimet. Az egyik hajtóerő, ami arra késztette Vietnamot, hogy katonai hadjáratot folytasson Kambodzsa ellen, a stratégiai sebezhetőség érzése volt, amely északon Kína és délen a Kína által támogatott kambodzsai rezsim közé szorult.
Egy 1983 februári titkos CIA-dokumentum azt sugallja, hogy Kína az inváziót megelőző években bátorította a Pol Pot rezsimet „Vietnámmal szembeni ellenségeskedésében”. Ez idő alatt a Vörös Khmerek rajtaütéseket hajtottak végre Vietnam déli részén, miközben Kínából fegyvereket, köztük T-54-es és T-63-as harckocsikat kaptak. Pol Pot nem volt hajlandó diplomáciai kapcsolatba lépni Vietnammal határvitáik rendezése érdekében, és arra késztette a vietnamiakat, hogy 1978-ban nagyszabású inváziót indítsanak Kambodzsa ellen.
Újra feszültség
Ma Vietnamot ismét aggasztja Kína növekvő katonai együttműködése Kambodzsával. Hanoi attól tart, hogy Peking Kambodzsát arra használja, hogy nyomást gyakoroljon Vietnamra a déli határán. A Dél-kínai-tenger ugyanis folyamatos viszályok forrása Vietnam és Kína között. A területi viták korábban véres összecsapásokhoz vezettek a kínai haditengerészettel, amint az a Johnson South Reefnél történt 1988-ban.
Az elmúlt években Kína segített Kambodzsának haditengerészeti képességeinek fejlesztésében is. Ez magában foglalja az infrastruktúra fejlesztését a kambodzsai Ream haditengerészeti bázison, amely a Thai-öbölre néz, és mindössze 30 kilométerre található a vietnami Phu Quoc szigettől. A Ream haditengerészeti bázis körüli vízmélyítés lehetővé teszi, hogy nagyobb hadihajók - köztük Kínából érkezők is -kiköthessenek és működjenek a területen.
Márciusban Kína és Kambodzsa először tartott haditengerészeti gyakorlatot Kambodzsa vizein. A kétórás gyakorlat során a kínai haditengerészet „Jinggang Shan” kétéltű partraszálló hadihajója és a Kambodzsai Királyi Haditengerészet két járőrhajója kapcsolatot létesített, mielőtt a különböző alakulatokban összehangolt navigációt gyakoroltak volna. A hadgyakorlat újra felerősítette az USA aggodalmát Peking növekvő katonai befolyásával kapcsolatban az indo-csendes-óceáni térségben.
A haditengerészeti bázis körüli közelmúltbeli fejlemények biztonsági aggályokat jelentenek Vietnam számára. Egy vietnami tisztviselő szerint 2023 április eleje óta hirtelen megnőtt a kínai személyzet száma és a felszerelések mennyisége a bázison.
A budapesti tengely
2020 őszén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter látogatást tett Kambodzsában, hogy újból megnyissa az évtizedek óta bezárt magyar nagykövetséget Phnom Penh-ben, de „Szijjártó látogatása a kambodzsaiaknak ennél sokkal többet jelentett: új szövetségesre találtak az EU-n belül” – írta akkor David Hutt nemzetközi szakértő az EUObserver hasábjain.
A szerző szerint a magyarok diplomáciai látogatása rávilágított, hogy a világ több autoriter rezsimje, köztük Kambodzsa és Kína is „nemcsak az EU-n belüli lobbitársként tekint Magyarországra, hanem szuverenitás-fundamentalista társként és inspirációként is, amely hozzájuk hasonlóan buzgón állítja, hogy egyetlen más államnak sincs joga a belügyeikbe beleszólni”.
A KELER rántotta le. 
