Szinte teljesen leállt a kormányzati törvényelőkészítő munka az elmúlt hónapokban, amit nem lehet mással magyarázni, mint a koronavírus-járvány mindennél erősebb harmadik hullámával. A parlament honlapjára tavaly december közepi dátummal került fel az idén tavaszi ülésszakra benyújtani tervezett törvényjavaslatok listája, havi bontásban. Ezt összevetve az ülésszak nyitánya óta a kormány által beadott javaslatokkal, egyetlen egyezést sem találunk. Ezekben a hetekben a járványkezeléssel, illetve különböző kétoldalú beruházási és egyéb egyezmények ratifikálásával kapcsolatos előterjesztések landoltak a parlamentben, de a hétköznapi működést szabályozó ágazati törvények egyelőre nem kerültek napirendre – igaz, nem is beszélhetünk átlagos hétköznapokról.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly december 15.-i dátummal küldte el Kövér László házelnöknek a 2021. évi tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programot. Abban februári, márciusi benyújtással az alábbi előterjesztések szerepeltek:

Februári leadással

• A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosítása
• A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása
• Egyes energetikai tárgyú törvények módosítása
• Törvényjavaslat a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló EU-irányelv előmozdításáról

Márciusi leadással

• A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény módosítása
• A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott, tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása
• Egyes földügyi tárgyú törvények módosítása
• A közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási tárgyú törvények módosítása
• Köziratokról, közlevéltárakról szóló törvény módosítása
• A hivatalos iratok kézbesítéséről szóló törvény módosítása
• Egyes, a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével összefüggő törvények módosítása
• A közigazgatási hatóságok kijelölésével kapcsolatos egyes törvények módosítása
• Törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartásról
• Törvényjavaslat a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről
• Törvényjavaslat az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről

Ezek tehát azok a javaslatok, amelyeket az eredeti ütemezés szerint a tavaszi ülésszak első két hónapjában, februárban és márciusban kellett volna benyújtania a kormánynak. Természetesen az élet felül tudja írni a terveket, de arra nem nagyon volt példa eddig, hogy egyetlen, a munkatervben szerepeltetett javaslat se kerüljön be a parlament elé a megadott időben. Most ez történt: a fent felsorolt 15 előterjesztés egyike sem jutott el a képviselőkig.

Azt nem lehet állítani, hogy egyik nélkül sem lehet folytatni az életet, de azért akad köztük olyan, amit a Semjén-féle dokumentum is nagy terjedelműnek tekint (ami a szabályozás kiterjedtségére is vonatkozik). Ilyen például a megújuló energiaforrásokra vonatkozó javaslat, amellyel a megújulóenergia-irányelvnek a hazai jogrendbe történő átültetését célozza. Az ingatlan-nyilvántartási törvényjavaslat pedig az idevágó törvényi előírások felülvizsgálatát tartalmazza, az E-ingatlan-nyilvántartási Rendszerhez kapcsolódva.

Ehhez képest az alábbi javaslatok kerültek a parlament elé idén január vége óta (kronologikus sorrendben):

• A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről
• Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény
• A Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény 2019. évi módosításáról szóló egyezmény kihirdetéséről
• A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
• Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről
• A Magyarország Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a beruházások védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről
• A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről
• A nemzeti adatvagyonról
• A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról
• A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

Ez tíz előterjesztés, de mint látni, egyik sem szerepelt a tavaszi munkatervben. Elsőként a járványhelyzeti javaslatot nyújtotta be a kormány, reagálva az aktuális egészségügyi állapotokra, ebben az esetben tehát az élet diktálta a törvényalkotási munka rendjét. Több törvény pedig kétoldalú megállapodások, egyezmények ratifikálását fedi. Az szja-törvény módosítása a 25 év alattiak adómentességét rögzíti, 2022-től – a javaslat benyújtásának időzítése érdekes, semmi nem indokolja, hogy már most elfogadtassák azt a képviselőkkel. Hacsak az nem, hogy javaslat hatálya kiterjed a 2021-es évre vonatkozó, de csak 2022. január 10.-ét követően kifizetett bevételek adókötelezettségére is. 

Minden jel szerint tehát bénítólag hatott az államigazgatásra, annak is a törvényelőkészítő részére a járvány harmadik, minden korábbinál erőteljesebb hulláma. S bár van még szűk másfél hét hátra a márciusból, amikor elkezdhetnek beszivárogni a tervezett javaslatok a parlamenthez, az már most megállapítható, hogy az eredeti menetrendet alaposan felbolygatta a járványkezelés.

Elkésve azonban még semmiről nincs a parlament, az igazán fontos előterjesztések – mint a 2022-es költségvetésről, vagy az adórendszerről szólók – majd csak később, a tavaszi ülésszak második félidejében kerülnek be a parlamenthez, az eredeti tervek szerint is.