|
| (Fotó: Pixabay) |
Előadását Varga Mihály egy Jókai Mór-idézettel kezdte, nem véletlenül. Talán kevésbé köztudott, hogy az 1825-1904 között élt regényíró hét évig volt a most is Magyarországon tevékenykedő egyik biztosító, a Generali igazgatósági tagja. Ha ennél jóval kevesebb ideig és alacsonyabb poszton, de az Orbán-kormány pénzügyminisztere is megfordult a szektorban, pályája elején ugyanis egy évig lakásbiztosítási ügynök volt.
Áttérve a jelenre, Varga Mihály arra emlékeztett, hogy a biztosítások létjogosultságát jelzi, azok az EU GDP-jének az 58 százalékát adják. Magyarország még nem érte el az uniós átlagot, de a kormány arra törekszik, hogy ez a rés szűküljön. Mint ugyanis a pénzügyminiszter fogalmazott, erős és jó termékkel rendelkező ágazatra van szükség, amelyhez elengedhetetlen egyebek mellett a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
A biztosítás a gazdaság fontos indikátora, s a GDP elmúlt évekbeli jelentős, az idén az EU-s átlagot már háromszorosan meghaladó bővülése hatására Magyarországon is egyre több szerződést kötöttek. A 24 tagú hazai szektor összes díjbevétele 2018 végén meghaladta az ezermilliárd forintot, annak idei szintje azonban már most közel tíz százalékkal magasabb, s Erdős Mihály, a Mabisz elnökhelyettese előadásában úgy becsülte, 2019 végére meglehet az 1200 milliárd.
Mindezt a biztosítók eredményes működés mellett érték el, első félévi adózott profitjuk megközelítette a 40 milliárd forintot. Miközben 1400 milliárd forintos állampapír-portfolió felett diszponálnak, ami azt jelenti, hogy az intézményi befektetők közül a legnagyobb mértékben finanszírozzák az államháztartást – közölte Varga Mihály.
Rámutatva, a biztosítások gyarapodásához is a reálkeresetek tavaly 8, az idén pedig már több mint 7 százalékos emelkedése ad muníciót. Ennek köszönhetően nőtt a harmadik negyedévben a háztartások nettó pénzügyi vagyona 5 százalékkal, a nettó megtakarítások pedig 6,3 százalékkal, amelyek így már megközelítik a 3 ezer milliárdot – idézte a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank adatait.
Kedvezőként értékelte Varga Mihály, hogy a 2016. január 1-jén lépett hatályba új biztosítási törvény szolvenciára vonatkozó előírásait – amely új tartalékolási és tőkemegfelelési követelményeket írt elő – bőven teljesíti a szektor, tőkemegfelelésük szintje a minimum-elvárás duplája.
A részben a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, részben a geopolitikai feszültségekre reagáló újabb kormányzati gazdaságvédelmi csomag a biztosítási szektort is érinti majd, célul tűzve az öngondoskodás növelését. Ennek érdekében a 2014-ben debütált nyugdíjbiztosítások kötését további kedvezményekkel ösztönöznék, erről azonban konkrétumokat a pénzügyminiszter nem árult el a Mabisz konferenciáján. Azt azonban megjegyezte, 2014-es megjelenésük óta már több mint 300 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés jött létre.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
