Alig három röpke évvel a globális recesszió után az eurózóna szuverén adósságválsága a térség gazdaságát várhatóan erőteljes lassulásra kárhoztatja 2012-ben, a Saxo Bank azonban az euróövezetre és a zónát övező gazdaságokra, így Közép-Kelet Európára vonatkozóan is a konszenzusos előrejelzéshez képest kisebb, 0,5 százalékos GDP csökkenéssel számol. A KKE térség gazdaságait azonban az eurózóna országait sújtó kötvénypiaci fejlemények nem kötelezik arra, hogy keményen a fékpedálra tapossanak, így az euróövezet gazdaságait 2012-ben az erőteljesebb belső kereslet alapján túl is teljesíthetik, akár a fiskális konszolidáció hatásai és a külkereskedelem megingása ellenére is.
A Saxo számításai szerint az éllovas szerepét továbbra is Lengyelország tölti be Szlovákiával és a Cseh Köztársasággal, valamint a lemaradó Magyarországgal a nyomában. A térség nem függetlenítheti magát az utóbbi időben a „szuverén adósságválságként“ emlegetett fejleményektől, az eurózóna recessziójának mértékétől függően a legnagyobb vesztes vagy nyertes Szlovákia lehet.
Lengyelország
A lengyel gazdaság az elmúlt évben Európa többi részéhez képest csodálatosan teljesített, a Saxo szerint 2012-ben megismételhetik a jó teljesítményt, mert az erős belső kereslet legyőzi az eurózóna válságának a külkereskedelem csillapodásán keresztül begyűrűződő hatásait - noha ezen a gyenge zloty valamelyest enyhíthet. A gazdaság 2011-ben mintegy 4%-os növekedést érhetett el, 2012-ben pedig a Saxo szerint egészséges, 2,5%-os mértékben bővül a GDP, ami jócskán meghaladja az eurózónára jelzett -0,5 százalékot.
Az infláció emelkedett az elmúlt évben a gazdasági tevékenység és egyéb ideiglenesen ható, és azóta már lecsengett tényezők (pl. energiaárak) miatt. A fogyasztói árak 2011-ben több mint 4 százalékkal emelkedtek, de az ideiglenes tényezők hatásának gyengülése és a gazdasági növekedés mérséklődése miatt 2012-ben kisebb, 3 százalékos áremelkedésre számítanak az elemzők.
A lengyel kormány elsősorban nyilván Európa gazdasági visszaesésével és azzal foglalkozik, hogy amennyire lehet, elkerülje a bajt. A Saxo szerint a kormány körültekintő lesz a költségvetési folyamatokat illetően, a kiadásokat visszafogja, és megzabolázza a hiányt. A magánszektor feladata, hogy a jövő évben a gazdaság szekerét húzza, és a növekedés ütemét az eurózóna válsága ellenére is megfelelő szinten tartsa. Bár a Saxo szerint egyértelmű, hogy Lengyelország teljesít a legjobban a régióban, az ország munkaerőpiaca gyenge, a munkanélküliség magas, és 2012-ben várhatóan eléri a 12,5%-ot.
Magyarország
Lengyelországgal ellentétben Magyarország a globális válságot követően alacsony növekedési ütemmel küszködött, és bár a növekedés 2011-ben valamelyest tempósabban alakult, a 2008-as csúcstól közel 5 százalékkal marad el. 2012-ben továbbra is bátortalan, 1 százaléknyi növekedésre számítanak a Saxo elemzői, bár a kormány igyekszik a kötvénypiacokat meggyőzni arról, hogy a háza táján képes rendet teremteni, ám a lassuló export visszahúzza a gazdaságot.
A hiteleiket korábban elsősorban svájci frankban felvevő magyar háztartások gondjai között továbbra is első helyen áll a CHF ereje, ami korlátozza a belső keresletet. Az infláció a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére magas, a fogyasztói árak 2011-ben és 2012-ben egyaránt mintegy 4%-os, azaz a jegybanki 3%-os célnál magasabb emelkedést mutathatnak. Bár a nyersanyagokkal kapcsolatos ármegrázkódtatások hatása 2012-re várhatóan elül, az adóemelések, így az áfa növekedésének hatása érvényesül, és 2012-ben az infláció meghatározó tényező lesz. A Fidesz kormány az IMF-fel 2010 közepén keletkezett viszály óta viaskodik a nemzetközi piacokkal, ami az IMF-től és az EU-tól felvett hitelek korai lezárásával járt. Bár Magyarország képes még egy ideig kitartani, az új hitelek felvételének elmaradása hosszabb távon jelentős kockázatot hordozhat, miközben a kormány a nemzetközi véleményekre kevés tekintettel folytatja belpolitikáját.
Cseh Köztársaság
2012 hajnalán a Cseh Köztársaság jobb helyzetben találja ugyan magát, mint Magyarország, de a lengyel növekedési ütemhez hasonlóval nem dicsekedhet. A 2009-es 4,1%-os visszaesés után a gazdaság 2010-ben 2,4%-os, 2011-ben pedig várhatóan 2%-os növekedést ért el, de a GDP 2008. évi csúcsértékétől 1 százalékkal elmarad. Nem meglepő, hogy az eurózóna szuverén adósságválsága és a recesszió 2012-ben a Cseh Köztársaságban is útját állja a növekedésnek, mert a monetáris unió a cseh áruk legjelentősebb importőre, emellett azonban a növekedés ellen hat a belpolitikában a fiskális óvatosság, mert a kormány igyekszik a hiányt a GDP 3%-a alá szorítani.
Az infláció 2011-ben némileg erősödve valamivel 2% alatt maradt, és erre az évre az elemzők szerint a fiskális konszolidációtól langyos belföldi kereslet dacára akár a 2,5%-ot is elérheti, mert az áfa-emelés hatása végiggyűrűzik az árakon, és az energiaárak is tovább emelkednek. A felpuhuló hazai gazdaság nehéz helyzetbe hozta a munkaerőpiacot, ahol a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 7,3%-ról a várakozásoknak megfelelően 8,5%-ra emelkedett.
A Saxo arra számít, hogy a munkanélküliség a makrogazdasági fundamentumok gyengülése mellett 2012-ben is magas marad, és csupán 8 százalékra módosul. A KKE több valutájához hasonlóan a korona is küszködött az euróval szemben, mert a fizetőeszközök iránti keresletet lehűtötte az a vélekedés, hogy az eurózóna a szomszédos országokat megfertőzheti. Ugyanakkor a korona nem értékelődött le annyira, mint a több KKE valuta, például a zloty vagy a forint, így a külkereskedelem romlását ellensúlyozó hatással nem lehet számolni.
Szlovákia
A szlovák gazdaság az európai országokat sem kímélő világgazdasági válság hatásaként 2009-ben 4,9%-kal esett vissza, majd 2010/11-ben hamar talpra állt és 7,5 százalékos GDP növekedést produkált, és mostanra, Magyarországgal és a Cseh Köztársasággal ellentétben túllépte a 2008-as csúcsot. A szlovákok előnyt kovácsoltak gazdaságuk nyitottságából és a globális kereskedelem recessziót követő erőteljes emelkedéséből, de ami néhány évig előnyt jelentett, 2012-ben a szlovák gazdaság ellen fordulhat, ahogy az eurózóna szuverén válsága az övezet gazdaságát a recesszió felé sodorja. Idén tehát a növekedés elég meredek lassulására számít a Saxo: a ráta a 2011-es 3 százalékról 1,5% eshet vissza. Ez az előrejelzés persze magában hordozza annak a kockázatát, hogy mi fog történni az eurózóna egészében.
A fogyasztói árak 2011-ben az előző évi csupán 1 százalékos emelkedés után jelentősen, 4 százalékkal gyarapodtak főként a gazdasági tevékenység, az adók és az energia ára miatt. A tevékenység idei lassulása és az energiaárak lökéshullámának elcsitulása folytán arra számítunk, hogy az infláció a korábbi szint felére, 2 százalékra esik vissza. Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal ellentétben Szlovákia az eurózóna tagja, ezért a szlovák fizetőeszköz a többi kelet-európai valutához képest erősödött, ami a külkereskedelemből származó növekedésnek gátat vet, a folyó fizetési mérleg hiányát tovább növeli, és a munkanélküliséget is feljebb, 13,5%-ig kényszeríti, ami nagyon messze esik a recesszió előtt 2008 közepén mért 7,5%-os alacsony szinttől.
Mi lesz a devizákkal?
A "tökéletes vihar" alapján kidolgozott forgatókönyv miatt a KKE devizákat a Saxo általában gyengébbnek látja, a forgatókönyv ugyanis abból indul ki, hogy Európa súlyos kihívás előtt áll, és a KKE régió sem kerülheti el a járulékos veszteségeket. Az összes ország, de különösen Magyarország érzékeny az ezzel kapcsolatosan kialakuló kockázatkerülésre, amely Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot érinti legkevésbé. Egy másik érzékeny pont Európa és különösen Németország lassulása, mert a cseh és a német gazdaság üzleti ciklusa erősen korrelál, s bár a cseh gazdaság sok tekintetben masszívnak tűnik, a gazdasági ciklus külső változásainak hatása alól nem függetlenítheti magát.
Az EURPLN 4,75-ös vagy azt csekély mértében meghaladó szinten tetőzhet az elkövetkező néhány negyedévben, majd ismét hanyatlásnak indul. Az EURHUF bármilyen irányt vehet, de a fenti forgatókönyvhöz hasonlóan akár 340-350-ig is elmehet az árfolyam mielőtt a kormány úrrá lehet a helyzeten, és megfékezi a kockázatokat Az EURCZK ugyanebben az időszakban 2,65-2,70 körül járhat.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
