Az emberek többsége vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem várja évi két alkalommal az óraátállítást.
"Nem csak egyszerű kényelmetlenségi szempontok miatt, de az „előrehozott tavasz” minden márciusban súlyos negatív egészségügyi hatásokkal jár" – írja a Beth Ann Malow, a Nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológiai és gyermekgyógyászati professzora, egyben az alvási részleg vezetője a The Conversation hasábjain.
A szerző régóta foglalkozik a témával, és 2020-ban bizonyítékokat talált arra, hogy a nyári időszámításra való éves átállás miatt megnő az agyvérzések és szívrohamok száma, és a tizenévesek alváshiányát is összefüggésbe hozta vele.
Hiányzó alvás, rosszabb egészségi állapot
"A nyári időszámítás, azaz amikor a normál időre kell visszaállítani novemberben az órákat egy órával, még viszonylag semleges" – állítja a professzor.
Egyesek persze ekkor is úgy érzik, hogy kibillennek az egyensúlyukból, és néhány hétre szükségük van a normalizálódáshoz, de a kutatások nem hozták összefüggésbe az egészségre gyakorolt súlyos hatásokkal.
Az órák előre állítása azonban már keményebb dió a szervezetnek. Mégpedig azért, mert belső óránk eleve egy órával későbbre van tolva. Más szóval, amikor reggel 7 óra van, a belső óránk azt érzi, hogy reggel 8 óra van, tehát állandó eltolódást érzünk a későbbi reggeli fény felé. Nem csak az átállítás napján, vagy pár hétig utána, hanem nyolc hónapig. Ez különösen rossz, mert a reggeli fénynek igen fontos szerep jut a test természetes ritmusának beállításában: felébreszt és javítja az éberséget.
E folyamat pontos okai még nem ismertek, de lehet például a fénynek a kortizolszint növekedésére gyakorolt hatása, mert ez egy olyan hormon, amely modulálja a stresszreakciót, vagy a fény hatását az amygdalára (az agy érzelmekért felelős részére).
Ezzel szemben a későbbi esti fénynek való kitettség késlelteti az agyban a melatonin, az álmosságot elősegítő hormon felszabadulását. Ez megzavarhatja az alvást, és összességében kevesebbet alszunk. A hatás még akkor is sokáig fennállhat, ha a legtöbb ember hozzászokik ahhoz, hogy a nyári időszámítás kezdetén elveszítsen egy órát.
Mivel a tinédzsereknél késik az elalvást segítő természetes jelzés, és a melatonin csak az éjszaka folyamán szabadul fel, ezért a serdülők különösen érzékenyek az alvásproblémákra a nyári időszámítás hosszabb esti fénye miatt. Ez a melatonin-eltolódás a 20-as évekig is eltarthat.
A serdülők egyébként is krónikus alváshiányban szenvedhetnek az iskolai, sportolási és közösségi tevékenységeik miatt. Például sok gyerek reggel 8 körül vagy még korábban kezdi az iskolát. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszámítás idején sok fiatal koromsötétben kel fel és utazik at iskolába.
A „nyugati deficit”
A földrajzi elhelyezkedés is befolyásolhatja, hogy a nyári időszámítás milyen hatással van az emberekre. Egy tanulmány kimutatta, hogy az időzóna nyugati szélén élő emberek, akik reggel és este is később kapnak világosságot, kevesebbet alszanak, mint az időzóna keleti szélén élő társaik.
Ez a kutatás azt is megállapította, hogy a nyugati széleken élők körében magasabb volt az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegség és a mellrák aránya, valamint alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem és magasabbak az egészségügyi költségek. Más kutatások azt találták, hogy más rákos megbetegedések aránya is magasabb az időzóna nyugati szélén.
A tudósok úgy vélik, hogy ezek az egészségügyi problémák a krónikus alváshiány és a „cirkadián eltérés” kombinációjából fakadhat. (A cirkadián eltérés a biológiai ritmusunk és a külvilág közötti időbeli eltérés). Más szóval, a napi munka, az iskola és az alvási rutinok időzítése óra alapján történik, nem pedig a napfelkelténnek vagy napnyugtának megfelelően.
A nyári időszámítás rövid története
Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban.
Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, miközben csökkenteni akarták a mesterséges világításra való igényt. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra.
Aztán az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország ismét bevezette használatát. Európában 1966 és 1981 között kezdték újra alkalmazni.
Az óraátállítást érő sok kritika miatt az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát. Online felmérésük alapján a válaszoló 4,6 millió európai 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatta. Az utolsó óraátállításnak 2021 tavaszán vagy őszén kellett volna megtörténnie, de mivel a tagállamok választhattak volna, hogy a normál, vagy a nyári időszámítást választják-e, ez rengeteg egyeztetést igényelt volna. Ezt a feladatot nem sikerült megoldani, maradt a téli is és a nyári is, de hogy meddig, azt nem lehet megjósolni.
Az állandó szabványidő pozitívuma
A professzor szerint az amerikaiak is megosztottak abban, hogy a nyári vagy a normál időszámítást részesítsék előnyben. Ő mindenesetre úgy gondolja, hogy az egészség miatt a normál időszámítás lenne jó, mert ez közelít leginkább a természetes fény kiaknázásához. Délben vagy annak közelében a nap közvetlenül a fejünk felett van, ezzel szemben a márciustól novemberig tartó nyári időszámításban a természetes fény természetellenesen egy órával későbbre tolódik el.
„Bőséges bizonyítékok alapján arra vonatkozóan, hogy a nyári időszámítás természetellenes és egészségtelen, úgy gondolom, hogy el kell törölnünk a nyári időszámítást, és állandó szabványos időszámítást kellene bevezetnünk” – teszi hozzá a szakértő.
