Bár pontos számok nincsenek, a kiszivárgott információk és a harcok elhúzódása alapján aligha vitatható, hogy súlyos veszteségeket szenvedett el az orosz hadsereg Ukrajnában a háború kezdete, február 24-e óta.
Putyin katonái
Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a közelmúltban 80 ezerre tette az elhunyt vagy megsebesült orosz katonák számát, az ukrán hadsereg szerint pedig több mint 42 ezer orosz katona esett el eddig – amerikai titkosszolgálati becslések szerint naponta 500-an sebesülnek meg vagy veszítik életüket.
Az orosz, független Mediazona portál mintegy 5500 orosz katona halálát dokumentálta augusztus 11-ig, de a valós szám ennél nyilván jóval nagyobb.
Moszkva utoljára március végén közölt adatot: akkor 1351 elesett orosz katonáról tett említést. (Mindkét oldal számait érdemes óvatosan kezelni, hiszen az ilyen jellegű információ is a hadviselés része. Az ukrán civil áldozatokról pedig legutóbb itt írtunk.)
A Mediazona listája szerint, amelyet a német Die Welt idézett, nagyon sok fiatal orosz katona hal meg Ukrajnában.
Mintegy 4 ezer áldozatnak van meg a pontos életkora. Az elesettek több mint egyharmada 25 éves vagy fiatalabb, mintegy 150-en pedig még a 20. életévüket sem töltötték be.
A legfiatalabb regisztrált katonaáldozat a szibériai Norilszkból származó Eduard Bjely, aki mindössze 18 éves és három hónapos volt, amikor bevetés közben életét vesztette Herszon közelében február 26-án. Helyi lapok azt írták róla, hogy hazafi volt, mindig is katona akart lenni, és egyetlen nyári katonai tábort sem hagyott ki.
Ugyanakkor számos orosz fiatal azért is választja a hivatásos hadsereget, mert gyakran ez az egyetlen kitörési lehetősége a szegénységből – főleg azokban a távoli régiókban, ahol alacsonyak a bérek és magas a munkanélküliség.
A súlyos veszteségekre utal az is, hogy a Kreml nagy erőkkel toboroz katonákat szerte az országban. Ha folytatni akarja a háborút, más választása nincs, hiszen általános mozgósítást – belpolitikai okokból – továbbra sem rendelt el.
Számos régióban plakátokon hívják fel a fiatalokat arra, hogy csatlakozzanak a hadsereghez.
Több városban mobil toborzópontokat állítottak fel a helyi hatóságok, és úgynevezett önkéntes zászlóaljakat hoztak létre.
Az orosz Kommerszant szerint minimum 40 ilyen egység alakult több mint 20 régióban. Azok, akik beállnak katonának, átszámítva havi mintegy 800 ezer - 2 millió forintnak megfelelő zsoldot kapnak, a bónuszokat nem számítva. Az álláshirdető portálok pedig több ezer úgynevezett „katonai szakértői” munkát kínálnak.
Börtönből a csatatérre
És ez még nem minden, ugyanis sajtóhírek szerint a börtönökben is folyik a toborzás.
Egy szentpétervári fegyintézetben például "egyenruhás férfiak" amnesztiát ajánlottak azoknak, akik hajlandók Ukrajnában harcolni.
Egy hozzátartozó szerint néhány nappal később mintegy tucatnyi, az ajánlatot elfogadó rab hagyta el a börtönt.
A fegyencek toborzása már néhány hete tart hét régióban, mondta Vlagyimir Oszecskin, az őket képviselő Gulagu.net alapítója a német lap szerint. Igaz, a toborzást ebben az esetben nem az orosz védelmi minisztérium végzi, hanem egy magán paramilitáris szervezet, a Wagner-csoport. (Ez az a Putyin zsoldosaiként is ismert csoport, amelynek kelet-ukrajnai főhadiszállását néhány napja megsemmisítették az ukrán erők.)
Oszecskin szerint először csak olyan rabokat kerestek meg, akik már szereztek tapasztalatokat rendőrségnél vagy katonaságnál, később azonban másoknak is felajánlották a lehetőséget.
Becslése alapján július végéig mintegy 1500 férfit sikerült így beszervezni – igaz, közülük sokan meggondolták magukat, és fel akarják bontani a szerződésüket.
Az egyik rab hozzátartozója szerint az ajánlat „a szabadság reménysugara” számukra, ugyanakkor az életükbe is kerülhet: elmondása alapján tizenegy önkéntes közül nyolc időközben már életét vesztette Ukrajnában.
A börtönviseltek toborzása egyébként történelmi hagyományokra tekint vissza arrafelé, hiszen a Szovjetunió a második világháborúban fegyencekből álló zászlóaljakat is bevetett. És persze nem csak Oroszországra jellemző: a háború kezdetén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amnesztiát kínált azoknak a börtönbüntetésüket töltő veteránoknak, akik önként csatlakoznak csapataikhoz. (Ukrajnában egyébként már a háború kitörésekor általános mozgósítást rendeltek el.)
Elegük van
Az orosz hadsereg helyzetét tovább nehezíti, hogy beszámolók szerint katonáik százával tagadják meg az ukrajnai szolgálatot.
Annak ellenére teszik ezt, hogy a hadsereggel kötött szerződést nem lehet következmények nélkül felmondani, az akár őrizetbevétellel is járhat.
Mindenesetre a tapasztalt katonák és az újoncok között is nagy számban vannak olyanok, akik el akarják hagyni a háborús övezetet, állítja Alekszej Tabalov ügyvéd, egy jogi tanácsadással foglalkozó intézet vezetője.
Mint mondja: "Az a benyomásom, hogy aki tudna, kereket oldana".
A brazil elnök szerint nem diktálhat szabályokat a világnak. 
