|
| Rendőrök várják a pesti vonatot Münchenben szeptember 12-én(Wikimedia Commons) |
A Die Zeit című német lap egyes német szövetségi államok bűnügyi statisztikáiba nyert betekintést, és „Több menekült egyenlő több bűnözéssel?” című cikkében kereste a válaszokat. A hivatalos, egész országra szóló statisztikákat csak májusban fogják közzétenni, de részeredmények az egyes szövetségi államok szintjén már akadnak.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a tavaly érkezett egymillió menekült a bűnözés emelkedését hozta. Berlinben például a bűncselekmények összes gyanúsítottjai között 37 százalék nem volt német állampolgár tavaly, ez 3,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A lakásbetöréseknél ez az arány ráadásul 48,5 százalék volt, a zsebtolvajlásnál 86,7 százalék.
Nincs igazuk a riogatóknak
Hamburgban a gyanúsítottak 41,4 százaléka volt külföldi. Az erőszakos és a szexuális bűncselekményeknél átlag feletti, 46,5, illetve 41,5 százalék volt a külföldiek aránya. Északrajna-Vesztfáliában 33,9 százalék volt a külföldi gyanúsítottak aránya, amivel a cikk arra utalt, hogy nem csak a nagyvárosokban, hanem vidéken is hasonló a szituáció.
Ennek ellenére nincsen igazuk azoknak, akik a külföldiek bűnözésével riogatnak, valójában a külföldiek berlini bűnözési rátája nem magasabb a német népességénél – állítják. A külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma inkább azért nőtt, mert nőtt a külföldiek aránya is a lakosságon belül – írják. (A menekülteken kívül is több mint egymillióan érkeztek tavaly, főleg Kelet-Európából – a szerk.) Ezt egyébként korábban egy kiszivárgott német szövetségi bűnüldözési jelentés is írta, amiről beszámoltunk.
Nem lehet összehasonlítani
A statisztikákat az is rontja, hogy benne vannak a turisták és átutazók, például kamionsofőrök, amerikai katonák vagy cserediákok is, csak a 3,5 milliós Berlinben évente nyolcmillióan fordulnak meg. Így értelmetlen a külföldiek bűnözési rátáját azoknak a lakosságon belüli súlyával összehasonlítani, ami egyébként Berlinben 15 százalék – írják. Megjegyzik, hogy a járműfeltöréseket például szinte kizárólag szervezett külföldi bandák követik el, amelyek tagjai nem is élnek Berlinben. Emiatt a bűnüldöző szervek szerint sem lehet összehasonlítani a németek és nem németek bűnözési szokásait.
Kétharmaduk ártatlan
Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a statisztikák a gyanúsítottakat tartalmazzák, akik közül később csak mintegy harmadát ítélik el, nagy részük ártatlan. Márpedig egy külföldinek sokkal nagyobb az esélye arra, hogy gyanúsítottá váljon, sokkal gyakrabban jelentik fel őket. Valamint például a németek között kitört verekedéseket sokkal ritkábban jelentik be, gyakran nem lesz belőle feljelentés, ha külföldi a tettes, akkor viszont igen. Ez a tendencia a lakosságban terjedő idegenellenesség miatt erősödik is.
A külföldiek között sok a fiatal, szegény férfi, akik körében gyakoribb a bűnelkövetés, mint az egész lakosságban, ahol a nemek aránya kiegyenlítettebb. Így egy szociológus szerint, ha az elkövetők társadalmi helyzetét is figyelembe vesszük, akkor összességében a külföldiek bűnözése még alatta is marad a helyi lakosságénak.
Kevesebb mint egy százalék lett elkövető
Az egyik helyi rendőrfőnök szerint a náluk regisztrált 40 ezer menekültből tavaly 300 vált bűnelkövetővé, tehát kevesebb, mint egy százalék. A cikk, bár hangsúlyozza, hogy az egész országra szóló adatok még nem hozzáférhetőek, arra a következtetésre jut, hogy a külföldiek bűnözése nem haladja meg kiugróan az átlagot.
Merz „józan realizmust” sürgetett Európa részéről. 
