Fotó: EPA/MICHAEL NELSON

A kanadai Alberta államban a napokban százezres várost kell kitelepíteni az óriási erdőtüzek miatt. Most üt vissza az, hogy az elmúlt években hatalmas területen tarolták le a tajgát a tartomány északi felében a dollármilliárdokat hozó, de egyben elképesztő környezeti pusztítást okozó olajhomok-bányászat részeként. Eközben a túlnépesedett Indiában eddig 300-an haltak meg a májusi hőhullámban és 330 millió ember vízellátása került veszélybe az elhúzódó szárazság miatt. Bizony a globális nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta jórészt félvállról veszi, vagy egyenesen tagadja az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket.

Túl későn próbálják most a felkent vezetők ezt az elképesztő dinamikájú folyamatot föltartóztatni. A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs (COP21) is inkább a globális nagypolitika PR-eseményének volt tekinthető. Napjainkra oda jutottunk, hogy az ökológiai szétesés folyamatát nehéz megállítani, a természet pedig megindította súlyos válaszcsapásait.

Az elképesztő hőhullámok, az emelkedő tengerszint, az egyre gyakoribb rendkívüli szárazságok, áradások és viharok az emberiség beavatkozási lehetőségének végét jelzik. Az európai védelmi tervezőkkel szemben a Pentagon már 2014-ben a klímaváltozást azonnali veszélyforrásnak deklarálta az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Ezért az amerikai védelmi minisztérium már két éve kötelezően figyelembe veszi a klímaváltozás hatását mind a hadgyakorlatokon, mind a tervezési forgatókönyveknél.

Egy új előrejelzés a Közel-Keletre

A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában hamarosan elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével és a súlyosbodó légszennyezettséggel együtt nagyon komoly kihívást jelenthet a térség 500 milliós népessége számára. A térségben az egy évre eső extrém forróságú napok száma megduplázódott a hetvenes évek óta. Az évszázad közepére a modellszámítások szerint a legmelegebb nyári napokon 46 fokos hőség lehet, de a leghidegebb napokon sem esik majd 30 fok alá a hőmérséklet. A kiugróan forró napok száma pedig 5-ször több lehet, mint a századfordulón volt.

Újabb tömegek indulhatnak el

Az évszázad végére a térségben 50 fokos maximumokat jósolnak, miközben a hőséghullámok időtartama még jobban elhúzódhat: a prognózis szerint tízszer gyakrabban lesz extrém forróság, mint napjainkban. 1986 és 2005 között még évente átlagosan 16 napon volt szokatlanul meleg napközben, az évszázad közepére már 80, a század végére már 118 napon keresztül lesz extrém hőség – még akkor is, ha 2040 után csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A kutatók számításai szerint az elhúzódó szárazságok és az erősödő homokviharok miatt Szaúd-Arábia, Irak és Szíria légkörében már most is 70 százalékkal magasabb a sivatagi homok koncentrációja, mint az évszázad elején volt. A gyorsuló iramú felmelegedés ezen csak még tovább fog rontani – tehát nemcsak a hőmérséklet lesz kibírhatatlan, hanem a levegő is. A tanulmány szerint bármelyik klímaváltozási forgatókönyv is lesz valósággá, a térségben lakók életkörülményei olyan szinten romlanak le, hogy tömegesen kell majd elhagyniuk szülőföldjüket.

Itthon leépítik a környezetvédelmet

Káncz Csaba

A kormány már egy éve benyújtotta az országgyűlés számára a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, de a parlament ezt azóta sem tűzte napirendjére. Az első magyarázat az volt, hogy bevárják a tavaly decemberi párizsi ENSZ klímacsúcs eredményeit, de azóta sem történt semmi. Így tehát továbbra is teljes homályban van, hogy mi lesz a sorsa a dekarbonizációs útitervnek és az alkalmazkodási stratégiának.

A 2017-es központi költségvetés tervezete szerint pedig folytatódik a kormányhivatalokba integrált zöldhatóság pénzügyi elsorvasztása és a nemzeti parkok kivéreztetése. De nem jut pénz az állami feladatot átvállaló zöldszervezetek támogatására, vagy az elvileg nemzetközi kötelezettségnek számító bősi monitoringra sem. Holott a globális éghajlatváltozási folyamat tovább gyorsult az elmúlt években és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit.

Káncz Csaba jegyzete