A török megújuló elektromos áramtermelés tavaly 2845 megawatt kapacitással bővült, elérve az 59 236 megawattos szintet. „A 2023-as év a megújuló energiaforrások éve volt” – fogalmazott a török energia és természeti erőforrások minisztere az Anadolu hírügynökség összefoglalója szerint. Alparslan Bayraktar rámutatott, hogy tavaly 326,3 terawattóra (TWh) villamos energiát állítottak elő, amelyben a megújuló erőforrások aránya 42 százalék volt, a beépített teljesítményen belüli részesedésük pedig 56 százalék. A megújuló energia a legnagyobb eszköze annak, hogy elérjük a 2035-re kitűzött karbonsemlegességi célt – fogalmazott a miniszter. Hozzátéve: „célunk a megújulók arányának további növelése, 2035-ra elérve a beépített kapacitásokban a 65 százalékot a termelésben pedig az 55 százalékot".
A török energiaminisztérium beszámolója szerint, az éves bruttó villamosenergia-fogyasztás 2023-ban 0,2 százalékkal, 330,3 TWh-ra csökkent az előző évhez képest. A villamosenergia-termelés ennél nagyobb volt, elérte a 326,3 TWh-t, ami az előző évhez képest azonban 0,6 százalékkal mérséklődött.
Törökország Nemzeti Energiaterve szerint 2025-ben 380 TWh, 2030-ban 455 TWh, 2035-ben pedig 510 TWh villamosenergia-fogyasztás várható.
2023. december végére a beépített teljesítmény elérte a 106 668 MW-ot.
Az áramtermelő erőművek száma elérte a 13 077-et, beleértve az engedély nélküli erőműveket is, amelyek között 756 víz-, 68 szén-, 365 szél-, 63 geotermikus, 344 földgáz-, 10 990 nap- és 491 egyéb erőmű.
Prioritás a megújuló villamosenergia-szektornak
Törökországban a villamosenergia-termelés 36 százalékkal nőtt a 2013-2023 közötti időszakban, miközben a megújuló energia részaránya az áramtermelésben 29-ről 42 százalékra emelkedett –hangzott el egy közelmúltban tartott isztambuli konferencián. Ezt a növekedést, abban az időszakban, amikor a megújuló energia költségei magasak voltak a megújuló energia támogatási programján (YEKDEM) belül, a dolláralapú vásárlási garanciával segítették, és ösztönzőket biztosítottak a szél- és napenergiához kapcsolódó eszközök gyártására is. Törökország beépített teljesítményének éves átlagos nettó növekedése a 2012-2022-es időszakban 4,6 gigawatt volt, míg tavaly ez a többletmennyiség 2,8 gigawatt volt.
2023-ban, amikor a földgáz és a szén ára világszerte kezdett visszatérni a normál szintre, Törökországban az energiaimport értéke 29 százalékkal csökkent az év első 10 hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Ugyanekkor az energiával összefüggő deficit a külkereskedelmi hiány 74 százalékáról a 47 százalékára esett.
Az energiatermelésben az elektromosság aránya tavaly elérte a 20 százalékot, amit az Európai Zöld Megállapodáshoz kapcsolódóan 56 százalékra kívánják növelni.
A konferencián megszólaló, a SHURA Energiatranszformációs Központ igazgatója, Alkım Bağ Güllü szerint "Törökországnak prioritást kell biztosítania a hazai és tiszta megújuló energiaforrások fejlesztésére, amelyek jelenleg a legolcsóbb források, továbbá fejlett technológiát képviselnek és hazai gyártókapacitással is rendelkeznek."
A Török Ipari Fejlesztési Bank (TSKB) energiaügyi munkacsoportjának elnöke, Can Hakyemez szerint 2024-ben várhatóan növekedni fog a beruházási kedv a megújuló energia, különösen a szél- és naperőművek területén. Hozzátette, hogy azok az energiaprojektek, amelyekhez a TSKB forrásokat adott, Törökország teljes megújuló energiaforrásából származó energiájának 15 százalékát termelik.
A TSKB 2023 végén 155 millió dolláros kölcsönről írt alá megállapodást a Világbankkal, hogy a 24 éves futamidejű hitelszerződést is felhasználva létrehozzák a Törökországi Zöld Alapot, amelynek az a célja, hogy támogassa a vállalatok zöld átalakulási folyamatait sajáttőke-finanszírozáson és a magántőke mozgósításán keresztül. A Zöld Alap keretein belül a magánszektor tőkéjét is bevonjuk, hogy az ágazatba a Világbank hitelén felül összesen 400 millió dollárt fektessenek be – mondta Hakyemez.
Fekete folt a török áramtermelésben
Miközben, a Reuters szerint, Európában a szélenergiával termelt áram mennyisége megelőzte a széntüzelésű erőművekét a múlt év utolsó negyedévében, amikor a termelésük elérte a 193 TWh-t, 4,9 százalékkal többet a széntüzelésű erőművek 184 TWh termelésénél. A hírügynökség a szélenergia további kapacitásnövelésére számít az idei évben és azután is, azonban szerintük a szénerőművek jövője kevésbé előrelátható. Különösen a németországi, lengyelországi és törökországi széntüzelésű termelés – amelyek Európa teljes széntüzelésű termelésének nagyjából a felét adják – lesz kulcsfontosságú annak meghatározásában, hogy Európa egésze képes lesz-e fenntartani a tiszta energia közelmúltbeli térnyerésének lendületét.
Európa e három legnagyobb szénfogyasztója 2023 első felében többéves mélypontra csökkentette a szénfelhasználását az energiatermelésben, mivel a gyenge ipari tevékenység visszafogta az általános energiaigényt. A tavalyi év utolsó hónapjaiban azonban mindegyik ország felpörgette a széntüzelésű termelését, ahogy a fűtés iránti kereslet megnőtt, bár összességében a termelés mindhárom országban jóval a korábbi csúcsok alatt maradt. A három ország közül Törökország szénalapú áramtermelése mutat legkevésbé csökkenő tendenciát, ha egyáltalán, ami környezeti szempontból „fekete folt” az ország tisztaenergia-térképén.
Ha ezen országokban az ipari tevékenység a folyamatos kormányzati ösztönző erőfeszítések ellenére idén visszafogott marad, akkor az általános energiakereslet a korábbi csúcsok alatt maradhat, és lehetővé teheti az energiatermelő cégek számára, hogy tovább növeljék a tiszta villamos energia arányát a termelésben.
A széntüzelésű hőerőművek havi termelése
Egy további módon is kirívó a török erőművi szénfogyasztás, mivel szembemegy az EU politikájával, növelve az orosz szénimport nagyságát, amivel „fekete foltot” ejt az európai politikai egységen az Oroszországot sújtó szankciókat illetően – írta a Reuters megkérdőjelezve ezt a török hozzáállást.
Az Ember agytröszt adatai szerint 2018 és 2021 között az országnak sikerült 9 százalékkal növelnie a teljes villamosenergia-termelését, miközben több mint 8 százalékkal csökkentette a szénalapú áramtermelését, főleg azzal, hogy a szél-, nap- és vízerőművekből származó tiszta energia termelését agresszív módon 21 százalékkal gyarapította. Az ország 2022-ben mentőövet jelentett Oroszország számára mert az előző évhez képest 119 százalékkal, 11,4 millió tonnára növelte az orosz szénimportot. Mivel Törökország teljes szénimportja mindössze 8,8 százalékkal nőtt 2022-ben, az orosz vásárlások felfutása más szállítók, például Kolumbia és Ausztrália rovására történt. A török áramtermelők 2022-ben nem csak egyszerűen az olcsó megoldást választották, mivel szembe kellett nézniük azzal is, hogy az orosz gázszállítások csökkentek, különösen a második félévben, amikor Törökország teljes gázfogyasztása több mint 25 százalékkal esett.
Törökország hőerőművi szénimportja
Ez a növekvő szénéhség 2023-ban is folytatódott – ahogy a Reuters kiemelte –, amikor Törökország, megelőzve Németországot és Lengyelországot, Európa vezető széntüzelésű villamosenergia-termelőjévé vált júniusban, és 2023 első felében először több szénbázisú áramot termelt, mint Lengyelország, amivel Németország mögött Európa második legnagyobb áramtermelési célú szénfelhasználója lett. Ráadásul, az Oroszországtól vásárolt szén egy része, a Reuters értesülései szerint, az orosz megszállás alatti ukrán területekről származott, ami politikai, erkölcsi „fekete folt” a NATO-tag Törökország szövetségesei szemében.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
