A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb 15 bázisponttal 0,90 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A kamatcsökkentés mellett a monetáris tanács az egynapos hitelkamatot 1,3 százalékról 1,15 százalékra mérsékelte, az egynapos betéti kamatot pedig változatlanul mínusz 0,05 százalékon hagyta. Ezzel a kamatfolyosó 1,35 százalékosról 1,20 százalékosra szűkült.
Mit vártak az elemzők?
A lépés nem volt meglepő, megfelelt az elemzői várakozásoknak. A forint árfolyma még a reggeli órákban együtt erősödött a többi feltörekvő devizával, a kamatdöntés után gyakorlatilag a reggeli szinteken kereskedtek, ezt mondta el a Privátbankár.hu-nak Saághy Pál, az Equilor Befektetési Zrt. vezető üzletkötője. A Monetáris Tanács meglátása szerint az „inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat”, így valószínű, hogy ezzel elértünk a kamatvágási ciklus végére. Ez egyébként igazolná Nagy Márton alelnök korábbi szavait, mely szerint az MNB nem tervezi nulla százalék alá vágni az alapkamatot.
A Fitch felminősítése után ugyanakkor könnyen adódhat majd ismét olyan helyzet, hogy a hazai deviza esetleges erősödése újra a monetáris kondíciók enyhítésére kényszeríti az MNB-t. Ez persze nem feltétlenül jelenti majd az alapkamat további vágását, véli a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere, Bebesy Dániel. Szerinte további vágás mellett inkább valószínű hogy valamilyen újabb, nem konvencionális eszköz bevezetésével próbálkozik majd a jegybank.
A legtöbb elemző egyetértett abban, hogy az amerikai jegybank mellett a GDP növekedés mértéke és az inflációs mutató alakulása lehet meghatározó a következő döntésnél. Az Erste Bank makrogazdasági elemzője, Barczel Vivienn szerint bár áprilisban pozitív tartományba került az infláció, a következő hónapokban ismét nulla alá kúszhat a mutató, és csak az év második felében számíthatunk némi gyorsulásra.
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a jegybank „átnézhet” az adócsökkentések inflációs hatásán. Meglátása szerint az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön. Így arra számítunk, hogy a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. Az azonban biztos, hogy 2018-nál hamarabb nem valósul meg a jegybank 3 százalékos inflációs célja.
Megszólalt az MNB
A két fő mutató tekintetében optimista a monetáris tanács, meglátásuk szerint csak egy átmeneti megtorpanásról van szó, és várhatóan a gazdaság növekedése mellett az eddig kihasználatlan lehetőségek kiaknázásával legkorábban 2018-ra sikerül az inflációt a jegybanki cél felé mozdítani. A növekedést elsősorban az EU-források alacsonyabb lehívása fogta vissza, mivel ez fékezte az építőipar kibocsátását az év első negyedévében, a foglalkoztatottsági ráta ugyanakkor kedvező hatást gyakorolt. A javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években jelentősen támogatja a gazdaság növekedését, áll a közleményben.
Hiába jött azonban a felminősítés, a jegybank továbbra is óvatos politikát kíván folytatni. Bár a lépés hozzájárulhat az ország kockázati megítélésének további javulásához, az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek a tanács megítélése szerint.
