|
| Kép forrása: Fazekas Sándor Facebook oldala. |
Szeptemberben némiképp mérséklődött az alapvető élelmiszerek drágulása, annyira kiugró értékeket ugyanis nem találtunk gyűjtésünk eredményeként, mint amilyenekről a kedd reggeli cikkünkben beszámoltunk. Példaként a vöröshagyma kilójáért augusztusban duplaannyit kellett kifizetni, mint két évvel korábban, a friss adatok alapján a 2017-eshez képest 82, a tavalyihoz mérten pedig 32 százalékkal hagyunk többet a boltokban ezért a termékért. Enyhült a nyomás a többi zöldségféle esetében is, ami főként azzal magyarázható, hogy több esetben megjelenhettek a hazai termékek is a boltok polcain, növekedett a kínálat, ami minden esetben ármérséklő hatással bír.
Míg hosszabb távon, 2017-es bázison nézve árcsökkenés figyelhető meg a kristálycukor esetében, tavalyhoz mérten átlagosan már 7 százalékkal kell többet adni ezért a termékért. Vagyis úgy tűnik, mintha a piacot ért kínálati sokk után lassan kezdene visszakorrigálni a fogyasztói ár. 2017-től kezdődően az európai cukorpiaci kvótarendszert ugyanis eltörölték, ezáltal a termelőket és a tagállamokat sem korlátozta semmi sem a nagyobb termelésben. A piacra nagyobb mennyiség került, ami drasztikusan letörte a világpiaci árakat. Mivel Magyarországon gyakorlatilag megszűnt létezni a cukorgyártás - a korábbi 12 gyárból ma már csak egy van talpon - a hazai fogyasztók számára szükséges mennyiség biztosításában nagy szerepe van az exportnak.
Szembeötlő azonban, hogy az egyre nagyobb veszélyt jelentős sertéspestis hatása már meglátszik a fogyasztói árakon. Noha idehaza még csak vaddisznókban mutatták ki a betegséget, más országokban a sertésállományt is megtizedeli, ami miatt a helyiek igényét nagyobb mennyiségű export révén lehet kielégíteni. Ez pedig - nagy szavakkal élve, egy világméretű hiány - a világpiaci árakat is felnyomja, ami a hazai árazásra is hatással van. Ráadásul elméletileg a termelőknek, exportcégeknek az esetlegesen magasabb külföldi ár, a gyengébb forint miatt jobban meg is érheti külföldi piacra szállítani.
Az egyébként, hogy Magyarországon még csak a vaddisznókban mutatták ki a sertéspestist, nem jelenti a hazai sertésállomány érintetlenségét. A veszélyeztetett területen lévő, kerítéssel nem megfelelően védett állományoknál a védekezés egy formájaként jelenik meg a kényszervágás. Ez pedig a hazai kínálatot csökkenti majd.
Ezen tényezők és körülmények miatt szólnak egy ideje a sertéshús közelgő drágulásáról a hírek, melynek első apró hulláma már meg is mutatkozik a Központi Statisztikai Hivatal adataiban.
Augusztushoz képest a sertéscomb kilójáért 2,9 százalékkal többet kellett fizetni szeptemberben, 1410 forintot. A 2015 év elejéig visszatekintő havi és a 2008-ig visszamutató éves átlagos árak alapján ennyibe még soha nem került ez a húsféleség.
2018 szeptemberéhez képest is szignifikáns változásról árulkodnak a számok: 18 százalékkal hagyunk ott többet a boltban a sertéscombért.
Ennél szerényebb emelkedés történt a rövidkarajnál, az 1620 forintos egységár 1,3 százalékkal magasabb az augusztusinál és 9 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Noha ez is történelmi csúcsárnak tekinthető, egyszer, 2015 decemberében már 1610 forintot kellett adni a karajért.
Megugrott a sertéshúsból is készülő egyéb termékek ára. Pontosabban a sertéshús piacát fenyegető veszélyek még úgy is megmutatkoznak a statisztikai átlagárban, hogy szárazkolbász, gépsonka és párizsi is készülhet más húsféleségből.
A szárazkolbász kilója 3660 forint volt szeptemberben, ami 3,4 százalékos havi és 6 százalékos éves áremelkedés eredménye. Hasonló a helyzet a párizsi esetében is. Az 1600 forintos rekordár 3,2 százalékkal magasabb az augusztusinál és 11 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
