|
| Kép forrása: Fazekas Sándor Facebook oldala. |
Szeptemberben némiképp mérséklődött az alapvető élelmiszerek drágulása, annyira kiugró értékeket ugyanis nem találtunk gyűjtésünk eredményeként, mint amilyenekről a kedd reggeli cikkünkben beszámoltunk. Példaként a vöröshagyma kilójáért augusztusban duplaannyit kellett kifizetni, mint két évvel korábban, a friss adatok alapján a 2017-eshez képest 82, a tavalyihoz mérten pedig 32 százalékkal hagyunk többet a boltokban ezért a termékért. Enyhült a nyomás a többi zöldségféle esetében is, ami főként azzal magyarázható, hogy több esetben megjelenhettek a hazai termékek is a boltok polcain, növekedett a kínálat, ami minden esetben ármérséklő hatással bír.
Míg hosszabb távon, 2017-es bázison nézve árcsökkenés figyelhető meg a kristálycukor esetében, tavalyhoz mérten átlagosan már 7 százalékkal kell többet adni ezért a termékért. Vagyis úgy tűnik, mintha a piacot ért kínálati sokk után lassan kezdene visszakorrigálni a fogyasztói ár. 2017-től kezdődően az európai cukorpiaci kvótarendszert ugyanis eltörölték, ezáltal a termelőket és a tagállamokat sem korlátozta semmi sem a nagyobb termelésben. A piacra nagyobb mennyiség került, ami drasztikusan letörte a világpiaci árakat. Mivel Magyarországon gyakorlatilag megszűnt létezni a cukorgyártás - a korábbi 12 gyárból ma már csak egy van talpon - a hazai fogyasztók számára szükséges mennyiség biztosításában nagy szerepe van az exportnak.
Szembeötlő azonban, hogy az egyre nagyobb veszélyt jelentős sertéspestis hatása már meglátszik a fogyasztói árakon. Noha idehaza még csak vaddisznókban mutatták ki a betegséget, más országokban a sertésállományt is megtizedeli, ami miatt a helyiek igényét nagyobb mennyiségű export révén lehet kielégíteni. Ez pedig - nagy szavakkal élve, egy világméretű hiány - a világpiaci árakat is felnyomja, ami a hazai árazásra is hatással van. Ráadásul elméletileg a termelőknek, exportcégeknek az esetlegesen magasabb külföldi ár, a gyengébb forint miatt jobban meg is érheti külföldi piacra szállítani.
Az egyébként, hogy Magyarországon még csak a vaddisznókban mutatták ki a sertéspestist, nem jelenti a hazai sertésállomány érintetlenségét. A veszélyeztetett területen lévő, kerítéssel nem megfelelően védett állományoknál a védekezés egy formájaként jelenik meg a kényszervágás. Ez pedig a hazai kínálatot csökkenti majd.
Ezen tényezők és körülmények miatt szólnak egy ideje a sertéshús közelgő drágulásáról a hírek, melynek első apró hulláma már meg is mutatkozik a Központi Statisztikai Hivatal adataiban.
Augusztushoz képest a sertéscomb kilójáért 2,9 százalékkal többet kellett fizetni szeptemberben, 1410 forintot. A 2015 év elejéig visszatekintő havi és a 2008-ig visszamutató éves átlagos árak alapján ennyibe még soha nem került ez a húsféleség.
2018 szeptemberéhez képest is szignifikáns változásról árulkodnak a számok: 18 százalékkal hagyunk ott többet a boltban a sertéscombért.
Ennél szerényebb emelkedés történt a rövidkarajnál, az 1620 forintos egységár 1,3 százalékkal magasabb az augusztusinál és 9 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Noha ez is történelmi csúcsárnak tekinthető, egyszer, 2015 decemberében már 1610 forintot kellett adni a karajért.
Megugrott a sertéshúsból is készülő egyéb termékek ára. Pontosabban a sertéshús piacát fenyegető veszélyek még úgy is megmutatkoznak a statisztikai átlagárban, hogy szárazkolbász, gépsonka és párizsi is készülhet más húsféleségből.
A szárazkolbász kilója 3660 forint volt szeptemberben, ami 3,4 százalékos havi és 6 százalékos éves áremelkedés eredménye. Hasonló a helyzet a párizsi esetében is. Az 1600 forintos rekordár 3,2 százalékkal magasabb az augusztusinál és 11 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
