A Kopint-Tárki tavaszi konjunktúra jelentésében a korábbival azonos, 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár 2012-ben, az inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra emelte a decemberben közölt 4,6 százalékról. Az idei költségvetés készítésekor a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval számolt.

A konjunktúrakutató intézet a magánfogyasztás 1,2 százalékos, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékos és a beruházások 5,0 százalékos visszaesésével számol, jelezve, hogy a recesszió elkerülését a felhasználási oldalon továbbra is a nettó export teszi lehetővé. Az intézet prognózisa szerint az export 6 százalékkal, az import 4,3 százalékkal nő 2012-ben.

Jövőre a Kopint-Tárki 1,5 százalékos GDP növekedéssel számol. A GDP-arányos (ESA szerinti) államháztartási hiány idén és jövőre egyaránt 2,9 százalék lesz az intézet kutatói szerint, akik az év végére 6,0 százalékos alapkamatot várnak. Az előrejelzés szerint az euróért átlagosan 290 forintot kell majd adni 2012-ben a tavalyi 279 forint után.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: az előrejelzés feltételezi, hogy létrejön az EU/IMF-megállapodás, hozzátette, hogy a jelenlegi forint árfolyamba és állampapír-piaci hozamokba a befektetők már beárazták az EU/IMF-megállapodást. Palócz Éva kiemelte: ma még tart a befektetői türelem, amely napról-napra fogy, s amennyiben nem lesz megállapodás, borul a piac. Magyarázatként a kutató hozzátette, hogy EU/IMF-megállapodás esetén 4,5 százalékon lehet finanszírozni az adósságot, míg a piacról 7,5-8,5 százalékon.

Palócz Éva kiemelte, hogy számításaik szerint a 4,5 százalék feletti minden egy százalékpont kamattöbblet 13 milliárd forint pluszterhet jelent az országnak, egy 10 éves kötvény esetén például egy százalékpont 130 milliárd forintot, 4 százalékpont ennek négyszeresét jelenti.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság devizaadóssága decemberben 6 500 milliárd forint volt, 10 százalékos árfolyamgyengülés esetén ez jócskán megnő, és akkor nem 1,2 százalékkal esik vissza a magánfogyasztás, hanem jobban, ami a GDP-re negatívan hat - emelte ki a kutató.