|
| A Nagaszaki fölötti robbanás, ma 72 éve |
Trump kezdte
Az első nyilatkozatot Trump amerikai elnök tette, miszerint ha Amerikát fenyegetés érné Észak-Korea részéről, tűzzel és pokoli haraggal találná magát szembe. Ezzel semmi újat nem mondott, hisz Kim Dzsong Un vélhetően tisztában van azzal, hogy ha egy nukleáris Pearl Harbor-t követ el, Amerika ugyanúgy, ahogy az egykorinál, totális háborúval válaszol.
A mai körülmények között ez Észak-Korea teljes nukleáris megsemmisítését jelentené, de legalábbis a középső részekét, hogy Dél-Korea, Kína vagy Oroszország ne kapjon túl nagy sugárzást. A maradék országot hagyományos erővel pusztítanák el, végül Dél-Korea bevonulhat a rommezőre, ha kedvet érez hozzá.
Elrettentés
Kim Dzsong Un feltehetően attól fél, hogy egy egyébként logikus megelőző csapást terveznek ellene, és pont az ettől való az elrettentés a célja az interkontinentális ballisztikus rakéták és az atomfegyverek fejlesztésének. Arra gondol, logikusan, hogy ha képes amerikai terülteket tömegpusztító fegyverekkel elérni, akkor Amerika nem kockáztat, inkább elfogadja a kölcsönös fenyegetettségen alapuló status quót, mint egykor a hatalmas Szovjetunióval.
Ezt akarhatta most megerősíteni Észak-Korea, amikor azzal válaszolt, hogy komolyan fontolgatja az Amerikához tartozó Guam szigetének megtámadását. Guam csak egy amerikai támaszpont, de 163 ezer ember lakja, tehát komoly veszteséget lehet ott okozni, de az észak-koreai logika szerint még mindig nem akkorát, mint az amerikai szárazföld megtámadásával.
Ezzel a korlátozott atomháború kérdése vetődik fel, amit ő esetleg úgy gondol, hogy erre reakcióképpen Amerika nem vetné be az atomfegyvert, pont az Észak-Koreát övező országok érzékenysége miatt, vagy ha igen, akkor csak annyira, hogy Észak-Korea nem semmisül meg teljesen, tud még egy kicsit kapálózni, ami konkrétan egy komolyabb rakéta kilövését jelentheti az amerikai kontinensre.
Guam
A guami kormányzó úgy reagált, hogy meg van szervezve a sziget védelme, és felhívta a figyelmet, hogy a terület az Amerikai Egyesült Államok része, vagyis az ellene indított támadás ugyanolyan, mint a Pearl Harbor elleni volt: Amerikának szóló hadüzenet. Ráadásul a két ország 1950 óta háborúban áll, csak fegyverszünet van köztük, amely kissé hosszúra nyúlt, így a támadás technikailag nem hadüzenet, hanem a fegyverszünet vége lenne, de a lényeg szempontjából ennek nincs jelentősége, az eredmény ugyanaz: atomháború. Guamot egyébként a Dél-Koreában is felszerelt THAAD rendszer védi, 1-2 rakétát valószínűleg sikeresen elhárít a rendszer.
Sok beszédnek sok az alja
A Reuters szerint több amerikai politikus és diplomata is azon a véleményen van, hogy fölösleges szócsatákba keveredni az ellenséggel, értelmetlen dolog fenyegetni, és esetleg meggondolatlan, végzetes reakciót váltani ki belőle. John McCain szenátor szerint, aki egyébként az orosz ügyekben szokott szélsőséges véleményt megfogalmazni, nem érdemes fenyegetőzni, hacsak nincs az elnöknek konkrét terve a gyors odacsapásra. Egy korábbi amerikai diplomata, Douglas Paal szerint pedig a szócsata amatőr dolog, ami Amerikát leviszi Észak-Korea alacsony kommunikációs szintjére.
A kormánykoalíció nem bukott el.
