EPA/ERIC THAYER / POOL

Kína és Tajvan politikai kapcsolatai folyamatosan romlanak Caj Jing-ven, a szigetország függetlenség-párti elnökének 2016 májusi beiktatása óta. Azon év demberében a frissen megválasztott Trump telefonon is beszélt az első női tajvani elnökkel, amivel 37 évnyi amerikai diplomáciai hagyományt tört meg, hiszen azóta nem volt arra példa, hogy amerikai elnök, - vagy megválasztott elnök - tajvani államfővel közvetlenül beszéljen.

Nem tekinthető véletlennek, hogy Ázsiában felerősödtek a spekulációk, miszerint az egyeduralomra szert tett Hszi Csin-Ping kínai elnök katonai támadást intézhet Tajvan ellen, és még a Kínai Kommunista Párt 1921 júliusi megalapításának centenáriuma előtt visszafoglalná a szigetországot.

Kemény üzenetek

A feszültség a szigetország azáltal is növekszik, hogy Trump múlt pénteken törvénybe iktatta a Tajvan Utazási Törvényt. Az új jogszabály ösztönöz minden rangú amerikai hivatalnokot, hogy utazzon tárgyalásokra Tajvanra és egyben engedélyezi magas rangú tajvani külügy- és védelmi minisztérium hivatalnokoknak, hogy Washingtonban tárgyaljanak kollégáikkal.

A törvény felülírja azt a több évtizedes diplomáciai protokollt, miszerint Washington csupán alacsony szintű kapcsolatokat ápolt azzal a Tajvannal, amelyet Kína saját területének tekint. Peking már többször hangsúlyozta, hogy ha Tajvan hivatalosan kikiáltja függetlenségét, az automatikusan katonai válaszlépést szül.

Káncz Csaba

Trump Fehér Háza félreérthetetlen katonai üzeneteket is küld Peking irányába. A februárban bemutatott 74 oldalas új amerikai nukleáris doktrínából (Nuclear Posture Review) kiderül, hogy Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el.

Az új doktrína célja meggyőzni a kínai vezetőket, nehogy ellenséges tevékenységet fejtsenek ki Tajvan, avagy Japánnal szemben. Trump azzal is szembemegy Peking „Egy Kína-elvének”, hogy idén májusban első alkalommal Tajvanon fogják megrendezni az Amerika-Tajvan hadiipari konferenciát.

Ez egy 16 éve működő rendezvény, de idén első alkalommal két részre bontják és a tavaszi felét a szigetországban rendezik. Tavaly júniusban Trump már jóváhagyott egy 1.42 milliárd dolláros eladást Tajvan részére, benne csúcs-technológiájú MK-48 torpedókkal, amely szintén felbőszítette Pekinget.

Az amerikai anyahajó

Kína egyoldalú lépéseit a Dél-kínai tengeren nem hagyja válaszlépések nélkül Washington és Peking, kimondottan ingerülten figyeli a Pentagon kapcsolat-építéseit Tajvannal. A szigetország kevesebb, mint 200 kilométerre helyezkedik el a kínai szárazföldtől, Douglas MacArthur tábornok tehát nem véletlenül jegyezte meg 1950-ben, hogy egy kelet-ázsiai konfliktus esetén a sziget „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anyahajóként” szolgálhat az Egyesült Államok számára.

Mindennek tetejébe Washington idén átköltözteti a Tajvani Amerika Intézetet, amely gyakorlatilag nagykövetségként üzemel Tajpejben. Az új, 6.5 hektáros telek több, mint kétszerese lesz a jelenleginek, ráadásul 10-15 amerikai tengerész-gyalogos is szolgálhat az új épületben. Az amerikai katonaság közvetlen megjelenése Tajvanon bizonyosan újabb ideges kínai reakciót fog kiváltani.

Káncz Csaba jegyzete