A német nagykoalíciót már csak a szentlélek tartja össze és az őszi tartományi választások a volt NDK területén megadhatják a kegyelemdöfést. De most egy újabb ügyben lángolt fel a vita a CDU és az SPD között, amelynek ráadásul komoly geopolitikai vetülete is van. Míg ugyanis az új védelmi miniszter és CDU elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer ragaszkodik ahhoz, hogy az ország védelmi költségvetését a NATO-elvárásoknak megfelelően a GDP 2 százalékára növeljék, addig a szociáldemokraták már nyíltan szembemennek ezzel a törekvéssel.
Az export világverő, mint NATO potyautas
A német közvélemény az SPD oldalán áll ebben a kérdésben és elutasítja a védelmi költségvetés emelését. Mi több, a németek 69 százaléka erősebb együttműködést szeretne Oroszországgal és csupán 35 százalékuk gondolja ugyanezt az USA-val kapcsolatban. A németek többsége határozottan elutasítja azt is, hogy országuk a baltiak, vagy a lengyelek segítségére siessen egy esetleges orosz támadás esetén.
Berlin az elmúlt időszakban megszegte szavát a NATO-val kapcsolatban. Egy bizalmas iratból derült ki júniusban: bizony több, mint 30 milliárd euró hiányzik ahhoz az elkövetkező évek költségvetési terveiből, hogy Németország meg tudjon felelni a NATO elvárásainak, és a megfelelő mértékben fejleszteni tudja védelmi képességeit. A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet, mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökkenne a védelmi költségvetés, ami a GDP arányában kifejezve is csökkenést jelent: 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek márpedig arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.
A német nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg “kritikus kapacitáshiánnyal” küzd. Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.
Trump új koncepciója
Washingtonnál viszont a jelek szerint már betelt a pohár. A múlt héten a berlini amerikai nagykövet, Richard Grenell kerek-perec kijelentette, hogy ha a németek nem teljesítik az elvárásokat, akkor Washington átvezényli csapatainak egy részét Németországból Lengyelországba. Valójában ezt a csapatmozgást Trump már júniusban megpendítette a Fehér Házba látogató lengyel elnöknek.
Az USA kontinensünkön Németországban állomásoztatja a legtöbb katonáját – szám szerint 35 115-öt. Ezek a katonák 36 katonai bázison állomásoznak és váratlan bezárásuk több kisebb település munkaerőpiacát rendítené meg. Trump szeptember 1-én, a náci agresszió, egyben a második világháború kitörésének 80. évfordulóján Lengyelországba tesz három napos látogatást és bizonyosan fog utalásokat tenni az európai biztonságpolitikát is átrajzoló, tervezett lépéseire vonatkozóan.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
