A német nagykoalíciót már csak a szentlélek tartja össze és az őszi tartományi választások a volt NDK területén megadhatják a kegyelemdöfést. De most egy újabb ügyben lángolt fel a vita a CDU és az SPD között, amelynek ráadásul komoly geopolitikai vetülete is van. Míg ugyanis az új védelmi miniszter és CDU elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer ragaszkodik ahhoz, hogy az ország védelmi költségvetését a NATO-elvárásoknak megfelelően a GDP 2 százalékára növeljék, addig a szociáldemokraták már nyíltan szembemennek ezzel a törekvéssel.
Az export világverő, mint NATO potyautas
A német közvélemény az SPD oldalán áll ebben a kérdésben és elutasítja a védelmi költségvetés emelését. Mi több, a németek 69 százaléka erősebb együttműködést szeretne Oroszországgal és csupán 35 százalékuk gondolja ugyanezt az USA-val kapcsolatban. A németek többsége határozottan elutasítja azt is, hogy országuk a baltiak, vagy a lengyelek segítségére siessen egy esetleges orosz támadás esetén.
Berlin az elmúlt időszakban megszegte szavát a NATO-val kapcsolatban. Egy bizalmas iratból derült ki júniusban: bizony több, mint 30 milliárd euró hiányzik ahhoz az elkövetkező évek költségvetési terveiből, hogy Németország meg tudjon felelni a NATO elvárásainak, és a megfelelő mértékben fejleszteni tudja védelmi képességeit. A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet, mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökkenne a védelmi költségvetés, ami a GDP arányában kifejezve is csökkenést jelent: 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek márpedig arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.
A német nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg “kritikus kapacitáshiánnyal” küzd. Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.
Trump új koncepciója
Washingtonnál viszont a jelek szerint már betelt a pohár. A múlt héten a berlini amerikai nagykövet, Richard Grenell kerek-perec kijelentette, hogy ha a németek nem teljesítik az elvárásokat, akkor Washington átvezényli csapatainak egy részét Németországból Lengyelországba. Valójában ezt a csapatmozgást Trump már júniusban megpendítette a Fehér Házba látogató lengyel elnöknek.
Az USA kontinensünkön Németországban állomásoztatja a legtöbb katonáját – szám szerint 35 115-öt. Ezek a katonák 36 katonai bázison állomásoznak és váratlan bezárásuk több kisebb település munkaerőpiacát rendítené meg. Trump szeptember 1-én, a náci agresszió, egyben a második világháború kitörésének 80. évfordulóján Lengyelországba tesz három napos látogatást és bizonyosan fog utalásokat tenni az európai biztonságpolitikát is átrajzoló, tervezett lépéseire vonatkozóan.
Az orosz elnök szerint meggyőző választ fognak adni. 
