4p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Lezajlott Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozója Helsinkiben, és nem tudtuk meg, mi mindenről beszélt a két elnök, néhány részlet azért kiderült, Trump pedig hozta a formáját a csúcs utáni sajtóértekezleten. Ezúttal azonban nem sértegette tárgyalópartnerét, ellenkezőleg: remekül szót értett vele.

Nem konvencionális

Immár másfél évvel hivatalba lépése után senki számára nem kétséges, hogy Donald Trump más, mint eddig az Egyesült Államok bármelyik elnöke. Kommunikációjában sokkal kevésbé diplomatikus, döntései néha váratlanok és meglepőek, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult, esetenként több évtizedes kapcsolatok nem sokat jelentenek neki. A világ számára így ijesztő jelenség is lett egyben, most viszont saját országa is megtudta, milyen az, ha elnökük elszabadul, önálló utat jár, és nem sokat izgatja az otthoni politikusok véleménye.

Már a csúcstalálkozó előtt jelezte Trump, meglehetősen szókimondóan, hogy elégedetlen országa korábbi politikájával, pontosabban azzal, hogy összevesztek Oroszországgal, és nem is próbálkoztak a béküléssel. Ezzel tulajdonképpen egyet is lehet érteni, hisz tényleg indokolatlan az ellenségeskedés, miután nincs már eltérő társadalmi rendszer, mint a hidegháborúban, a többi, okként felvetődő kérdés pedig hosszú távon nem indokolja a fagyos viszonyt. Kétségkívül az is szokatlan, ha egy csúcstalálkozó előtt az egyik fél saját országa politikáját bírálja, de hát Trump esetében már megszoktuk a rendhagyó Twitter-üzeneteket.

Az a bizonyos választási beavatkozás

Nos, a lényeg: miről is tárgyalhattak a felek, és ebből miről számoltak be? Abban jól láthatóan egyetértettek, hogy országaik közt javítani kellene a viszonyt, az ellenségeskedésnek nincs értelme, ráadásul, ahogy Trump megjegyezte, ketten a világ nukleáris fegyvereinek 90 százalékát birtokolják, már csak ezért is jobb, ha barátkoznak, mintha ellenségeskednek.

A konkrét témák közt nyilván szerepeltek azok, melyeket az amerikai politikai körök a rossz viszony okainak tartanak. Első helyen szerepelt az esetleges orosz beavatkozás a 2016-os elnökválasztási küzdelembe, abba, melynek Trump nyertese lett. Naiv gondolat volt azt várni, hogy Trump pont ezt vesse szemére Putyinnak, vagy, hogy ezzel kapcsolatos válaszát ne fogadja el, hisz akárhogy is nézzük, ha esetleg volt ilyen beavatkozás, ennek ő volt a nyertese.

A kérdést amúgy is elég értelmetlen boncolgatni, hisz egyrészt nehezen deríthető ki az ügy minden részlete, másrészt bármire is jutnak, nincs hová előrelépni a kérdésben. Érdemesebb lehet felkészülni bármilyen külső beavatkozásra a következő választásoknál, hisz magánszemélyek, csoportok, vagy akár más államok is próbálkozhatnak (egy ország védelmének, titkosszolgálatának ez kötelessége, pláne egy szuperhataloménak, nem utólag szoktak panaszkodni).

Krím

A Krím-félsziget kérdése hasonló, megoldással nem kecsegtető téma: annak Oroszország általi bekebelezése befejezett tény, visszafordíthatatlan, ugyanúgy, ahogy Koszovó függetlensége is, és nemzetközi jogilag is pont annyira aggályos. Lehet miatta 100 évig szankciókat alkalmazni vagy ellenségeskedni, kiút nincs belőle. Trumpot nem is izgatja a kérdés, részéről túl lehetne ezen lépni, ha nem is az annexió elismerésével, de kérdés napirendről való levételével.

Szíria

Az egyetlen kérdés, ahol valószínűleg előre is léphettek, az Szíria volt, ahol a látszólagos ellenségeskedés ellenére a két nagyhatalom szorosan együttműködött, és együtt verték le az Iszlám Államot. Az ország így most több befolyási övezetre van osztva, de a legfőbb célt elérték, a béketeremtéshez viszont együtt kéne működni.

Amerikának egyelőre el kell fogadnia, hogy Aszadot az oroszok legalább egy darabig hatalmon tartják, ugyanakkor azt a kérését Oroszország már méltányolhatja, hogy az iráni erőket és egyéb külföldi síita milíciákat vonják ki. Erre utal az is, hogy Putyin intenzíven tárgyal az izraeli miniszterelnökkel, neki pedig ugyancsak ez a legfőbb követelése, különös tekintettel az Izraellel határos területekre.

Végre egy barátságos találkozó

Hogy ezeken túlmenően még miről tárgyaltak, valószínűleg csak később derül ki. Amerikai politikusok sokasága méltatlankodik, hogy az elnök az ő egyetértésük nélkül barátkozik Putyinnal, de hát valószínűleg akkor sem szokta a véleményüket kérdezni, amikor szövetségeseinél kellemetlenkedik, legyen szó kereskedelemről vagy a katonai költségekről. Mindenesetre pozitívum az amerikai-orosz közeledés, még ha csak az elnökök szintjén is, és jó volt egy olyan találkozó felvételeit látni, ahol végre nem pofont osztott Trump, hanem barátkozott tárgyalópartnerével.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Katar behúzta a kéziféket: felfüggeszti egyes LNG-szerződéseit
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 17:59
A katari állami energiavállalat, a QatarEnergy vis maiorra hivatkozva felfüggeszti egyes hosszú távú cseppfolyósított földgáz-szállítási szerződéseit több európai és ázsiai partnerrel, miután iráni rakétatámadás súlyos károkat okozott létesítményeiben.
Makro / Külgazdaság A kínai cégek tovább növelnék európai beruházásaikat
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 17:05
Az Európában működő kínai vállalatok többsége a következő három évben növelni tervezi beruházásait az Európai Unióban az egyre szigorúbb szabályozási környezet és a növekvő politikai bizonytalanság ellenére is, a Kína-EU Kereskedelmi Kamara, a China Economic Information Service sanghaji központja és a Hszinhua hírügynökség európai irodája mintegy száz Európában működő kínai vállalat bevonásával készített tanulmánya alapján.
Makro / Külgazdaság Nagymértékben rontotta előrejelzéseit az MNB, minden opcióval számolnak Varga Mihályék
Imre Lőrinc | 2026. március 24. 16:41
Jelentősen rontotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a gazdaságnövekedési és az inflációs előrejelzését is. Az MNB szerint idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP, miközben az infláció 3,8 százalék lehet 2026-ban.
Makro / Külgazdaság Mit szól ehhez Trump? Ausztrália és az EU átfogó kereskedelmi megállapodást kötött
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 16:29
Ausztrália és az Európai Unió nyolc évnyi tárgyalássorozat után átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra jutott.
Makro / Külgazdaság „Aki azt mondja, hogy a kormány számára nem a gazdaság az első, az hazudik” – jelentette ki Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 15:43
A kormány 6170 milliárd forintot, a hazai GDP több mint 6 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre, mert megértette azt az összefüggést, hogy a gazdaság helyreállítható, ha megkapja a megfelelő pénzügyi forrásokat – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozói körkép – Fejlesztési lehetőségek és növekedési utak kis- és középvállalkozások számára című konferencián kedden Budapesten.
Makro / Külgazdaság Nézze velünk élőben a Jaksity Györggyel készülő interjúnkat a Klasszis Klub stúdiójában
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 15:12
A Concorde Értékpapír Zrt. közgazdász alapítójával, elnökével folyó beszélgetést fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Nagyobb infláció, kisebb gazdasági növekedés – itt vannak Varga Mihályék friss prognózisai
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 15:09
A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta a friss GDP- és inflációs prognózisát, azt követően, hogy a Monetáris Tanács nem nyúlt a 6,25 százalékos alapkamathoz.
Makro / Külgazdaság Nemzeti szükségállapotot hirdettek a Fülöp-szigeteken
Privátbankár.hu | 2026. március 24. 14:51
Országosan veszélyesnek minősítették a helyzetet az iráni háború miatt.
Makro / Külgazdaság Itt a döntés: behúzta a kéziféket a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború miatt
Imre Lőrinc | 2026. március 24. 14:01
Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely márciusi kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,25 százalékon álló alapkamatot.
Makro / Külgazdaság Az újautók árát is megdobhatja a hormuzi válság, így várja a magyar piac az elkerülhetetlent
Imre Lőrinc | 2026. március 24. 13:21
Az európai uniós átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt tavaly a hazai személyautó-piac. Ez az új vásárlásokra vonatkozik, de a teljes gépjárműállomány is 2,6 százalékos bővülést tudott felmutatni. Eddig tartottak a jó hírek: a magyarországinál ugyanis csak a romániai autópark átlagéletkora a magasabb, miként az elektromos járművek térnyerése is elmarad az uniós trendektől.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG