<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Lezajlott Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozója Helsinkiben, és nem tudtuk meg, mi mindenről beszélt a két elnök, néhány részlet azért kiderült, Trump pedig hozta a formáját a csúcs utáni sajtóértekezleten. Ezúttal azonban nem sértegette tárgyalópartnerét, ellenkezőleg: remekül szót értett vele.

Nem konvencionális

Immár másfél évvel hivatalba lépése után senki számára nem kétséges, hogy Donald Trump más, mint eddig az Egyesült Államok bármelyik elnöke. Kommunikációjában sokkal kevésbé diplomatikus, döntései néha váratlanok és meglepőek, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult, esetenként több évtizedes kapcsolatok nem sokat jelentenek neki. A világ számára így ijesztő jelenség is lett egyben, most viszont saját országa is megtudta, milyen az, ha elnökük elszabadul, önálló utat jár, és nem sokat izgatja az otthoni politikusok véleménye.

Már a csúcstalálkozó előtt jelezte Trump, meglehetősen szókimondóan, hogy elégedetlen országa korábbi politikájával, pontosabban azzal, hogy összevesztek Oroszországgal, és nem is próbálkoztak a béküléssel. Ezzel tulajdonképpen egyet is lehet érteni, hisz tényleg indokolatlan az ellenségeskedés, miután nincs már eltérő társadalmi rendszer, mint a hidegháborúban, a többi, okként felvetődő kérdés pedig hosszú távon nem indokolja a fagyos viszonyt. Kétségkívül az is szokatlan, ha egy csúcstalálkozó előtt az egyik fél saját országa politikáját bírálja, de hát Trump esetében már megszoktuk a rendhagyó Twitter-üzeneteket.

Az a bizonyos választási beavatkozás

Nos, a lényeg: miről is tárgyalhattak a felek, és ebből miről számoltak be? Abban jól láthatóan egyetértettek, hogy országaik közt javítani kellene a viszonyt, az ellenségeskedésnek nincs értelme, ráadásul, ahogy Trump megjegyezte, ketten a világ nukleáris fegyvereinek 90 százalékát birtokolják, már csak ezért is jobb, ha barátkoznak, mintha ellenségeskednek.

A konkrét témák közt nyilván szerepeltek azok, melyeket az amerikai politikai körök a rossz viszony okainak tartanak. Első helyen szerepelt az esetleges orosz beavatkozás a 2016-os elnökválasztási küzdelembe, abba, melynek Trump nyertese lett. Naiv gondolat volt azt várni, hogy Trump pont ezt vesse szemére Putyinnak, vagy, hogy ezzel kapcsolatos válaszát ne fogadja el, hisz akárhogy is nézzük, ha esetleg volt ilyen beavatkozás, ennek ő volt a nyertese.

A kérdést amúgy is elég értelmetlen boncolgatni, hisz egyrészt nehezen deríthető ki az ügy minden részlete, másrészt bármire is jutnak, nincs hová előrelépni a kérdésben. Érdemesebb lehet felkészülni bármilyen külső beavatkozásra a következő választásoknál, hisz magánszemélyek, csoportok, vagy akár más államok is próbálkozhatnak (egy ország védelmének, titkosszolgálatának ez kötelessége, pláne egy szuperhataloménak, nem utólag szoktak panaszkodni).

Krím

A Krím-félsziget kérdése hasonló, megoldással nem kecsegtető téma: annak Oroszország általi bekebelezése befejezett tény, visszafordíthatatlan, ugyanúgy, ahogy Koszovó függetlensége is, és nemzetközi jogilag is pont annyira aggályos. Lehet miatta 100 évig szankciókat alkalmazni vagy ellenségeskedni, kiút nincs belőle. Trumpot nem is izgatja a kérdés, részéről túl lehetne ezen lépni, ha nem is az annexió elismerésével, de kérdés napirendről való levételével.

Szíria

Az egyetlen kérdés, ahol valószínűleg előre is léphettek, az Szíria volt, ahol a látszólagos ellenségeskedés ellenére a két nagyhatalom szorosan együttműködött, és együtt verték le az Iszlám Államot. Az ország így most több befolyási övezetre van osztva, de a legfőbb célt elérték, a béketeremtéshez viszont együtt kéne működni.

Amerikának egyelőre el kell fogadnia, hogy Aszadot az oroszok legalább egy darabig hatalmon tartják, ugyanakkor azt a kérését Oroszország már méltányolhatja, hogy az iráni erőket és egyéb külföldi síita milíciákat vonják ki. Erre utal az is, hogy Putyin intenzíven tárgyal az izraeli miniszterelnökkel, neki pedig ugyancsak ez a legfőbb követelése, különös tekintettel az Izraellel határos területekre.

Végre egy barátságos találkozó

Hogy ezeken túlmenően még miről tárgyaltak, valószínűleg csak később derül ki. Amerikai politikusok sokasága méltatlankodik, hogy az elnök az ő egyetértésük nélkül barátkozik Putyinnal, de hát valószínűleg akkor sem szokta a véleményüket kérdezni, amikor szövetségeseinél kellemetlenkedik, legyen szó kereskedelemről vagy a katonai költségekről. Mindenesetre pozitívum az amerikai-orosz közeledés, még ha csak az elnökök szintjén is, és jó volt egy olyan találkozó felvételeit látni, ahol végre nem pofont osztott Trump, hanem barátkozott tárgyalópartnerével.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Tényleg gerillaháború jön Ukrajnában? – A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. január 21. 20:01
Washington már egy ukrán gerillaháború támogatására sző terveket. A stratégia autonómiát kóstolgató EU számára az orosz-ukrán konfliktus most úgy jött, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. De mik Putyin stratégiai céljai az ukrán válság kirobbantásával?  Káncz Csaba, a Privátbankár külügyi szakértőjének videókommentárja.
Makro / Külgazdaság Lech Walesa három oltás után kapta el a koronavírust
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 18:33
Elkapta a koronavírust Lech Walesa volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője - jelentette be maga az érintett pénteken a Facebook-oldalán.
Makro / Külgazdaság A tőzsdére is rányomta a bélyegét az ukrán-orosz konfliktus
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 18:06
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 179,85 pontos, 0,34 százalékos csökkenéssel, 52 169,80 ponton zárt pénteken.
Makro / Külgazdaság Börtönt kaptak Nicolas Sarkozy volt munkatársai
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 17:32
Börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) volt közvetlen munkatársait, köztük Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt.
Makro / Külgazdaság Bukarestben második napja alig lehet közlekedni
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 16:56
Bukarestben második napja nincs felszíni tömegközlekedés a járművezetők általános sztrájkja miatt, miután a dolgozók a munkabeszüntetésük törvénytelenné nyilvánítása ellenére sem voltak hajlandók felvenni a munkát, és továbbra is a vállalat igazgatójának a lemondását követelik.
Makro / Külgazdaság Tovább gyarapodott a Pallas Athéné Alapítvány vagyona
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 16:31
Sikeres évet tudhat maga mögött a Pallas Athéné Alapítvány.
Makro / Külgazdaság Elképesztő új generációs harci drónok – már a mesterséges intelligencia dönt
Káncz Csaba | 2022. január 21. 16:08
Az új generációs drón a mesterséges intelligenciának köszönhetően képes a pilóták által vezetett vadászgépekkel kötelékben repülni, valamint önálló missziókra is bevethető. A RAND szerint viszont az autonóm fegyverrendszerek lecsökkentik a stratégiai stabilitást, mindezt egy olyan időszakban, amikor kimondottan feszültté vált a nagyhatalmak közötti viszony. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A nap képe: különös emberrel találkozott az amerikai magyar nagykövet
Wéber Balázs | 2022. január 21. 15:24
Mike Waltz régebben kommandózott, ma kongresszusi képviselő.
Makro / Külgazdaság Döbbenetes számok jöttek a pedagógushiányról
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 14:48
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kérésére elvégzett felmérés aggasztó képet fest a pedagógusok helyzetéről.
Makro / Külgazdaság Karantén helyett heti kétszer tesztelnek az izraeli iskolákban
Privátbankár.hu | 2022. január 21. 13:42
A karantén teljesen megbénítaná az ország oktatási rendszerét.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló